A most elfogadott, KATÁS adózást érintő törvénymódosítás rengeteg egyéni vállalkozó életét változtatja meg. Sokan kiszorulnak a KKV-szektorból, hiszen más kiutat nem találnak, mint hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra. Lesznek azonban olyan vállalkozók, akik vagy céget alapítanak, vagy pedig keresnek egy olyan adónemet, amiben tovább tudnak tevékenykedni.

Számukra lehet egy alternatíva az átalányadózás, ami – bár a KATA adózásnál nagyobb terheket jelent a vállalkozónak – rengeteg egyéni vállalkozó számára teszi lehetővé, hogy továbbra is boldogulni tudjon.

Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk az átalányadózást. Arra is kitérünk, milyen módon lehet átalányadózásra váltani, és hogy milyen költségekre, tehát mennyi adó befizetésére lehet számítani ebben az adózási módban. Ha érintett vagy a dologban, vagy csak szeretnél többet tudni erről a témáról, ezt a cikket érdemes elolvasnod.

Hogyan változott meg a KATA?

A KATA törvény módosítása hideg zuhanyként érintette a vállalkozói szektor jelentős részét.

A 2012-ben bevezetett adózási mód roppant népszerű volt, hiszen kedvező feltételeket biztosított minden egyéni vállalkozó számára. A most elfogadott módosítás azonban három igen jelentős változást hozott az adónemet illetően:

1. 12 millió forint helyett 18 millió forint a KATA keret szeptembertől

Ez lényegében azt jelenti, hogy nagyobb összegben tudnak a KATÁS vállalkozók számlát kiállítani, ez azonban azt is jelenti, hogy ha a vállalkozó meghaladja a 12 milliós összeghatárt, akkor az áfa körébe kerül. Így az áfát is be kell vallania, és be is kell fizetnie a vállalkozóknak.

Ezt a többletköltséget pedig – mivel más lehetősége nincs – áremeléssel tudja előteremteni. A 27%-os áremelés azonban sok ügyfél számára lesz tarthatatlan.

2. Minden KATÁS számára 50 ezer forint lesz a havi adó összeg

A módosítás előtt három különféle összeget lehetett fizetni KATÁS adózási módot választva, 25, 50 és 75 ezer forintot.

A legkisebb összeg azok számára volt jó választás, akik rendelkeztek főállással és mellette egyéni vállalkozóként végeztek valamilyen munkát, és így az úgynevezett ,,fél-KATA” segítségével állítottak ki számlát.

A 75 ezer forintos összeget pedig azok fizették, akik a nagyobb nyugdíjalap érdekében nagyobb összeget akartak befizetni. Erre azonban már nem lesz lehetőség, hiszen minden KATÁS egyéni vállalkozó számára 50 ezer forint lesz a kötelezően befizetendő havi adó összege. Így lényegében megszűnik az igen népszerű fél-KATA, ami sokak számára jelentett többletbevételt.

3. Cégeknek nem lehet számlát kiállítani

A KATÁS egyéni vállalkozók egy igen jelentős része – több mint 300 ezer ember – nem csak magánszemélyeknek, hanem cégeknek is állít ki számlát. Ezek a vállalkozók kerülnek a módosítások következtében igen nehéz helyzetbe, hiszen szeptembertől nem lesz arra lehetőség, hogy cégek számára is kiállítsanak számlát.

A szellemi termékeket szolgáltatók a legjobban érintettek, mint a marketingesek, grafikusok, szövegírók, ügyvédek, könyvelők, tanácsadók.

Korábbi cikkünkben részletesen bemutatjuk, milyen lehetőségeik vannak azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik a KATA helyett más adózási módot keresnek.

Most pedig részletesen bemutatjuk, milyen másik adózási forma lehet megoldás az érintettek számára, akik mindenképp szeretnének továbbra is egyéni vállalkozók maradni.

Mi is pontosan az átalányadózás?

Az átalányadózás egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők által választható adózási forma.

Az átalányadó lényege, hogy a tételes költségelszámolás helyett a vállalkozó tevékenységétől függően valamilyen mértékű költséghányaddal csökken a személyi jövedelemadó alapja (szja), és a mérsékelt adóalap után kell megfizetni az szja-t, a tb járulékot illetve a szociális hozzájárulási adót.

Mi az a költséghányad?

A költséghányad mértékét az egyéni vállalkozó – vagy őstermelő – által végzett tevékenység határozza meg. A költséghányad mértéke tehát meghatározza, hogy az összes bevétel hány százaléka után nem kell adót befizetni.

3 különféle költséghányad van:

A 90%-os költséghányad azokra a vállalkozókra vonatkozik, akik kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak, illetve ide tartoznak a korábban említett őstermelők is. Számukra tehát az összes bevétel 90%-a a költséghányad, és a maradék 10% után kell adót fizetni.

A 80%-os költséghányaddal számolhat az az egyéni vállalkozó, aki az alábbi tevékenységek egyikét folytatja kizárólagosan:

• mezőgazdasági, erdőgazdálkodási,
• bányászati és
• feldolgozóipari termék-előállítás,
• építőipari kivitelezés,
• mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás,
• vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás,
• erdészeti szolgáltatás és
• zöldterület-kezelés;
• halászati szolgáltatás,
• halgazdálkodási szolgáltatás;
• feldolgozóipari szolgáltatás, a bérmunkában végzett szolgáltatás és egyéb sokszorosítás kivételével,
• építőipari szolgáltatás,
• ipari gép, berendezés, eszköz javítása,
• gépjárműjavítás,
• személyi, háztartási cikk javítása,
• épületgépészeti berendezések javítása,
• a taxis személyszállítás,
• személygépjármű kölcsönzése vezetővel,
• egyéb máshova nem sorolt szárazföldi személyszállítás,
• közúti áruszállítás,
• számítógép, kommunikációs eszköz javítása,
• fényképészet,
• textil, szőrme mosása, tisztítása,
• fodrászat, szépségápolás,
• hobbiállat-gondozás,
• kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység.

A 40%-os költséghányad pedig minden olyan vállalkozó számára elérhető, amelyek az előző felsorolásban nem találhatóak meg. Értelemszerűen ez a legkevésbé kedvező költséghányad, hiszen itt a bevétel nagyobb része után kell adót fizetni, így arányait tekintve ez a költséghányad jár a legnagyobb terhekkel.

Az már a KATA módosítás bejelentésekor kiderült, hogy az egyik járható út a kisadózó vállalkozások tételes adója helyett az átalányadózás lesz, mint az egyik alternatíva. De pontosan milyen költségekkel számolhat az egyéni vállalkozó, aki ezt az adózási módot választja a KATA helyett?

Milyen költségekre kell számítani átalányadózás esetén?

A KATA egyszerűsége abban rejlik, hogy nem kell a különféle járulékok befizetésével foglalkoznia a vállalkozónak. Lényegében a katásoknak – ha alanyi adómentességet kértek – nem kell ilyen-olyan befizetésekkel foglalkozniuk, hiszen a KATÁVAL letudják valamennyi adó és járulékfizetési kötelezettségüket.

És mire kell odafigyelni az átalányadózás során?

Az átalányadózó egyéni vállalkozó számára ezzel szemben az alábbi járulékok megfizetése is kötelező:

• 15 százalék személyi jövedelemadó,
• 13 százalék szociális hozzájárulási adó,
• 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék

Vannak persze olyan adók, amelyek még az átalányadózás esetén sem terheli a vállalkozót, ezek az alábbiak:

• a vállalkozói nyereségadó, illetve a vállalkozói jövedelem után a 9 százalék személyi jövedelemadó,
• az osztalék-adóalap után a 15 százalék személyi jövedelemadó,
• osztalékalap után a 13 százalék szociális hozzájárulási adó.

Van persze arra is lehetőség, hogy az egyéni vállalkozó az átalányadózást választja minimálbér alatti bevétel esetén is.

Ha az átalányban megállapított jövedelem nem éri el adott hónapban a minimálbért vagy a garantált bérminimumot, akkor a minimum járulékalap szerint kell adózni. Ebben az esetben az alábbi járulékokat kell megfizetni:

• 15% személyi jövedelemadót kell fizetni a ténylegesen elért jövedelem szerint,
• 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni a minimum járulékalap 112,5%-a alapján,
• 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell fizetni a minimum járulékalap 100% alapján.

A fentiek persze attól is függenek, hogy valaki mellékállásban vagy főfoglalkozású vállalkozóként végzi a tevékenységét. Mellékállásban szinte hasonlóan kedvező lehet az adózás, mint mellékállású KATÁS esetén.

Fontos kiemelni, hogy betéti társaságok (BT.) számára az átalányadózás nem választható adózási forma, ezt az adózást csak egyéni vállalkozók választhatják.

Mekkora éves bevétellel számolhat egy átalányadózó egyéni vállalkozó?

Az átalányadózást olyan egyéni vállalkozó választhatja, akinek a bevétele az átalányadós adóév előtti adóévben nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét. A minimálbér 2022-ben havi 200 ezer forint, így az éves bevétel 24 millió forint lehet.

Ez tehát egy jóval magasabb összeg, mint amit a KATA lehetővé tesz, persze a fizetendő adó is jóval magasabb. Sok egyéni vállalkozó van azonban, aki korábban a KATA adózást választotta, de továbbra is szeretné folytatni a vállalkozását. Számukra kifejezetten jó megoldás lehet a átalányadózás, bár számolni kell azzal, hogy itt mindenképp szükség lesz könyvelő segítségére is.

Van lehetőség alanyi adómentességre?

A KATA egyik másik nagy előnye, hogy igényelni lehet vele az alanyi adómentességet, azaz nem kell áfás számlát kiállítani, és így áfa bevallási kötelezettség sem sújtja a KATÁS egyéni vállalkozót. Ez a kedvezmény azonban más adó típusokra is érvényes, tehát nem csak KATÁSOK számára elérhető.

Azok a vállalkozók, akik szeptemberről az átalányadózás mellett döntenek, és a bevételük nem haladja meg az évi nettó 12 millió forintot, szintén igényelhetik az alanyi adómentességet.

Az adóbevallásról átalányadózás választása esetén

Az átalányadózás kapcsán három fontos dátum van, amely az összes egyéni vállalkozó számára kiemelt jelentőséggel bír.

A személyi jövedelemadó bevallását a tárgyévet követő évben május 20-ig kell beküldeni.

A személyi jövedelemadó előlegét negyedévente kell befizetni, a negyedévet követő hónap 12. napjáig.

Havonta kell azonban fizetni a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot. A tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell elkészíteni a bevallást, illetve ezzel egy időben a fizetést is meg kell ejteni.

A tudatosság sokat segíthet ebben a nehéz időszakban

Az átalányadózás tehát egy viszonylag jó alternatívát jelenthet azon vállalkozók számára, akik nem tudnak tovább KATA adózással működni, de nem szeretnének céget alapítani. Ha valaki például inkább létrehoz egy tao-s vagy kiva-s céget, az tudatosságot feltételez, és persze előfordulhat, hogy ezek a működési formák előnyösebbek anyagilag, de itt persze nem kell óriási összegekre gondolni.

Emellett pedig egy cég alapítása és működtetése sokkal több munkát és odafigyelést igényel, mint átalányadózással tovább folytatni az egyéni vállalkozást. Persze ha hosszú távon tervben van alkalmazottak felvétele is, akkor érdemes lehet céget alapítani.

Ezekről azonban részletesebben szót ejtünk majd a július 28-án megrendezésre kerülő ingyenes online webináron, ahol a lehető legtöbb kérdésben próbálunk azok segítségére lenni, akik érintettek a KATA adózást ért változásokban, és nem tudják eldönteni, mi legyen a következő lépés.