A halogatás rengeteg ember számára okoz problémát, legyen szó a magánéletéről vagy akár a munkahelyéről. Ebben a cikkben utánajárunk, pontosan mi az a halogatás, miért alakul ki és milyen hatást gyakorol az életünkre.

Ha a halogatás rád is jellemző, vagy egy vállalat vezetőjeként a beosztottjaid között vannak krónikus halogatók, akkor ebben a cikkben sok hasznos információt találhatsz, amivel megkönnyítheted a saját életed, illetve a munkavállalóknak is könnyebbé és gördülékenyebbé teheted a feladatok elvégzését.

Először is nézzük meg, pontosan mi az a halogatás, és hogy milyen fajtái vannak.

Mi is pontosan a halogatás?

A halogatást szokás úgy értelmezni, hogy ez tulajdonképpen egyfajta késleltetés. Ha van egy olyan tennivaló, amit nincs kedvünk megcsinálni, akkor eltoljuk annak az elvégzését, és találunk valamilyen, általában szintén hasznos tennivalót.

Így azt mondhatjuk magunknak, hogy legalább valami fontos dolgot csináltunk, például kitakarítottuk a fürdőszobát, elmosogattunk vagy beraktunk egy mosást. Ezek persze mind hasznos dolgok, ha azonban például a munkánk helyett végezzük el őket, akkor már jó eséllyel halogatásról beszélünk.

De hány embert érint a halogatás?

A halogatás rengeteg embert érint, így ha rád is jellemző a feladatok eltolása, nem kell rosszul érezned magad, ugyanis sokan küzdenek ezzel a problémával, illetve természetsen orvosolható is, de erről majd később.

Eg 2013-as tanulmányban (Dr. Pychyl és Dr. Sirois) a halogatás úgy lett meghatározva, hogy ,,az egyénben a rövid távú hangulatjavítás elsőbbséget élvez a tervezett cselekvés hosszabb távú törekvésével szemben.”

Ez lényegében azt jelenti, hogy ha olyan feladatot kell elvégeznünk, ami kellemetlen vagy nehéz számunkra, akkor könnyebben veszítjük el a motivációnkat a feladat iránt.

Ráadásul ilyenkor keresünk valamilyen pótcselekvést, amivel – a korábban említett módon – még el is hitetjük magunkkal, hogy ugyanolyan fontos dolgot csináltunk, így bűntudatunk sem lesz a halogatás miatt.

Ha szeretnél megoldást találni a halogatásra, érdemes előbb azt tisztázni magadban, hogy milyen fajta halogató vagy, így könnyebb lesz a probléma megoldása is.

A halogatás 5 típusa

Az alább ismertetett típusokat Neil Fiore pszichológus írta le Awaken your strongest self című munkájában.

1. A perfekcionista

Ide azok a halogatók tartoznak, akik tulajdonképpen mindig a tökéletességre törekszenek, így jóval több időt töltenek egy projekttel, mint az indokolt lenne.

Ennek oka többek közt az is, hogy sosem elégedettek a saját munkájuk minőségével, irreálisan nagy elvárásokat támasztanak saját magukkal szemben. Mivel túl sok időt töltenek egy munkával, így elcsúsznak az idővel, és így halogatják a többi munkát.

A perfekcionisták teszik ki az egyik legnagyobb részét a halogatóknak.

2. Az imposztor

Az imposztor a legtöbb esetben attól tart, hogy nem lesz megfelelő a munkája, és emiatt inkább hozzá sem kezd, hogy elkerülje a kellemetlenséget.

Ez természetesen nincs így, hiszen a legtöbb esetben kifejezetten tehetséges emberekről van szó, de az alacsony önbizalom és a túlzott elvárások miatt nem kezd neki időben a tennivalónak.

Ez lényegében ugyanaz a történet, mint amit az imposztor-szindrómás emberek is átélnek. Az imposztor szindrómás ember folyamatosan megkérdőjelezi, hogy valóban megérdemli-e azt amit elért. Nem bízik magában és attól retteg, hogy lebukik, csalónak érzi magát aki bármikor lebukhat.

3. A rettegéssel teli

Ebbe a csoportba olyan emberek tartoznak, akik tulajdonképpen ki nem állhatják azt, amit csinálnak. Gyűlölik a munkájukat, de nem váltanak, mert például túl jól fizet ahhoz, hogy feladják a pozíciót, vagy egyszerűen nincs erejük kilépni az adott élethelyzetből.

Aki pedig utálja a munkáját, attól igen nehezen elvárható, hogy motivált legyen. A motiváció hiánya pedig értelemszerűen megnehezíti az új feladatok elekzdését is.

4. A túlterhelt

Ez a típusú halogatás kifejezetten gyakran figyelhető meg vállalkozót esetén. Kialakulásához nagy mértékben hozzájárul a mai felgyorsult, profitot maximalizáló gazdasági modell. Sok vállalkozó esetében megfigyelhető, hogy egyetlen munkára sem tud nemet mondani. Mindent bevállal, még akkor is, ha már így is től van telítve a naptára.

Ennek rövid távon az lesz a következménye, hogy össze fogja csapni a munkákat, hosszú távon pedig ügyfeleket is veszíthet, a renomája is romlani fog, mivel egyre hanyagabb munkákat ad ki a kezéből.

A halogatás is megjelenhet, hiszen a rengeteg felhalmozódott munka között nem tudja eldönteni, hogy melyikhez kellene először hozzákezdeni.

5. A szerencsés

A szerencsés halogatók azok, akik úgy érzik, hogy nyomás alatt tudják a legtöbbet kihozni magukból. A halogatással a határidők egyre szorosabbá válnak. A halogatás itt lényegében teljesen tudatos, hiszen a halogató itt a határidőkkel motiválja magát, hogy még jobb teljesítményt nyújtson.

Azzal azonban nem számolnak a legtöbb esetben, hogy ez a rendszer addig működtethető, amíg mindent az irányításuk alatt tartanak. Például ha megbetegszenek, akkor betegen fognak dolgozni? Vagy ha egyéb, életbevágó elintéznivalójuk akad, és kifutnak az időből, akkor mire mennek a szoros határidőkkel?

A krónikus halogatók

A halogatók sokszor hivatkoznak saját magukra úgy, hogy ők szeretik így intézni a dolgaikat, illetve már megszokták, így nem is akarnak változtatni róla. Ez egészen addig szokott működni, ameddig nem kerülnek valami roppant kellemetlen helyzetbe.

Álljon itt példaként egy barátom esete. Ő egy albérletben lakott egy barátjával, aki tartotta a kapcsolatot a tulajjal, hiszen az az egyik rokona volt. Ez a barát azonban elköltözött, így a másik srácra hárult a kapcsolattartás átvétele a tulajjal. A fiú azonban 2 hónapon át halogatta a tulaj megkeresését, így az albérleti díjat sem fizette két hónapon át. A harmadik hónapban a korábbi lakótársa kereste meg, hogy a tulaj szeretné, ha kiköltözne a lakásból…

A halogatásnak vannak olyan felhasználási módjai, amelyek rövid távon célravezetőek lehetnek. Ha például sok feladatot kell beosztanunk, akkor priorizálhatjuk azokat fontossági sorrendben, így eltolhatunk kevésbé fontos feladatokat.

Ha azonban a halogatás krónikussá válik, akkor előbb-utóbb bajunk származik belőle.

Halogatás vezetői szinten

A feladatok halogatása nem csak a személyes életünkre lehet hatással. Ha egy cég vagy egyéb vállalat vezetői vagyunk, akkor az egész szervezetre hatást gyakorolhat a halogatás.

De milyen gondokat okozhat a halogatás vezetői szinten?

A vállalkozás vezetője halogathatja a munkák kiadását. Például ha túl későn ad ki egy munkát, akkor a munkavállaló – akár a leterheltségtől, vagy más probléma miatt – nem tudja időben elvégezni a feladatot.

Szintén a vezető halogatásából fakadhat olyan probléma is, ami elbizonytalanítja a munkavállalókat. Egy, a határozatlanság látszatát keltő vezetőre a munkavállalók nem tudnak példaképként tekinteni, motiválatlanok lesznek, és romlani fog a munkájuk minősége is.

Másik, szintén problémákat előidéző jelenség, amikor a vezető a nagyobb volumenű feladatok (költségvetés, marketing döntések meghozatala, vállalati struktúra kialakítása) helyett kisebb, egyszerűbb feladatok végrehajtásában segíti a munkavállalókat. Ez nem kifejezetten halogatás, de az erre szánt idő miatt a fontosabb teendők mégis el vannak halasztva.

A vezető halogatása tehát közvetlenül az egész vállalat életére hatást gyakorol, ami komolyabb és viszafordíthatatlan problémák kialakulásához vezethet.

A halogatás nem egy megoldhatatlan probléma. A vezetők is tehetnek ellene, és ráadásul nem csak a saját halogatásukat illetően.

Ha a halogatás a munkavállalóra jellemző

A korábban már említett halogatási módok természetesen a munkavállalókra is jellemzőek lehetnek. Itt mégegyszer szeretném kiemelni, hogy a halogatást nem kell főbenjáró bűnként kezelni.

A munkavállalók esetében a halogatást könnyebb felismerni, hiszen egy-egy projekt határidőhöz kötött. Ha a munkavállaló folyamatosan időn túl készül el a feladatokkal, akkor elképzelhető, hogy krónikus halogatóról van szó.

A határidők be nem tartása az egyik legáltalánosabb jele annak, hogy valamilyen probléma van jelen.

Sokszor azonban az is frusztrációhoz – és ezáltal halogatáshoz – vezet, hogy nem tudjuk, pontosan mennyi munkát kell belerakni az adott projektbe.

Vagy éppen akkora munkáról van szó, hogy nem látjuk hol az eleje és hol lesz a vége. Ezek az érzések lényegében azt jelentik, hogy nem tudunk kapcsolódni a feladathoz annak összetettsége vagy nehézsége miatt.

De mi a megoldás?

Hogyan küzdhető le a halogatás?

A halogatást természetesen le lehet küzdeni. A legfontosabb dolog, hogy meghatározzuk magunkban, pontosan miért is halogatunk egy feladatot.

Segítségünkre lehet az is, ha a cikkben korábban említett 5 típus közül kiválasztjuk, hogy mi melyik típusba tartozunk. Ezzel – bár még nem változtatunk magunkon – egy lépéssel közelebb kerülünk a probléma megoldásához.

Mint sok más hasonló probléma megoldása, a halogatást is az önismerettel lehet a legjobban gyógyítani. Azok az emberek, akik komolyabb ismeretekkel rendelkeznek magukról, jóval ritkábban kerülnek olyan helyzetekbe, amik önismereti módon megoldhatók. Hiszen náluk már egyfajta megelőzés is működik.

Az 5 miért technikája

Ezt a technikát a Toyota Industries alapítója, Sakichi Toyoda fejlesztette ki az 1930-as években.

A technika célja az, hogy előhozza a halogatást okozó valódi okot, azt a mélyebb indokot, ami miatt nem tudjuk, vagy nem akarjuk elvégezni az adott feladatot.

Egy példán keresztül tudom szemléltetni a működését:

1. Miért halogatom a projektet? Azért, mert nincs kedvem nekiállni.

2. Miért nincs kedven nekiállni? Azért, mert nagy a projekt, nagyon sok időmet elvenné?

3. Miért venné el sok időmet? Azért, mert nem tudom, honnan közelítsem meg a projektet.

4. Miért nem tudom ezt? Azért, mert még nem gondoltam át, hogyan is szeretném megvalósítani, mert ez túl sok minden egyszerre.

5. Miért túl sok minden ez egyszerre? Azért mert nem látom, hol az eleje és a vége, hol kellene elkezdenem.

Ebből a példából jól kitűnik, hogy először azt érezhetjük, hogy nincs kedvünk nekiállni a feladat elvégzésének. Ha azonban végiggondoljuk a dolgot, rádöbbenünk arra, hogy valójában csak a projekt komplexitása miatt nincs kedvünk belevágni.

Így azonban már – mivel megfogalmaztuk magunknak a problémát – tudunk rajta változtatni. Ebben az esetben például részfeladatokat hozunk létre, így közelebb kerülve a feladat megoldásához.

5+1 tipp ami segíthet leküzdeni a halogatást

1. Tedd szórakoztatóvá a folyamatot

A nehéz vagy sok munkát igénylő feladatok könnyebb elvégzéséhez jó megoldás lehet, ha jutalmazási rendszert alakítasz ki magadnak. Ha például elkészültél egy nagyobb feladattal, akkor jutalmazd meg magad. Ez lehet akár egy séta, vagy egy finom sütemény, ami neked örömet okoz.

De az is járható út, ha nagyobb projektek esetén 2-3 óránként beiktatsz egy kisebb szünetet, ami egy kicsit kizökkent a monotonitásból.

2. Részfeladatok könnyebben megoldhatóak

Sokszor azért nem kezdünk bele egy munkába, mert az jóformán végeláthatatlan, így lehetetlen küldetésnek tűnik. Ilyen azonban nem létezik.

A nagyobb feladatokat kisebbekre szedheted, ami így egyrészt rendszerezettebb lesz, másrészt pedig többször fogod a siker élményét érezni. Az egyes részek elvégzése után ugyanis mindig érezni fogod, hogy elkészültél egy részfeladattal.

Ráadásul ezt a módszert kombinálni is tudod valamilyen jutalmazási móddal. Egy részfeladat elvégzése után ehetsz valamit, vagy játszhatsz egy kicsit a kutyáddal vagy macskáddal.

3. Aludj jól!

Az köztudott, hogy az alvás – különösen ha minőségi és elegendő – rendkívül pozitív hatást gyakorol mind a fizikai, mind a mentális egészségre. Ha jól kialszod magad, sokkal energikusabb leszel, és a stresszel szemben is jobban tudsz védekezni.

Egyes kutatások pedig kimutatták, hogy a kialvatlanság felerősítheti a halogatást.

Pro tipp: Én azt tapasztaltam, hogy a kora reggeli órákban sokkal produktívabb szoktam lenni. Ha például reggel 7-kor kezdek el dolgozni, akkor már délig meg tudok csinálni annyi melót, mint amit egész nap csinálok, ha mondjuk 10-kor ülök neki. Hamarabb fekszem, hamarabb kelek, jobban megy a kreatív munka.

4. A határidők segítenek

Bár a halogatók sokszor pont a határidőkkel vívják harcukat, a határidőket előnyünkre is fordíthatjuk. Kutatásokkal már bebizonyították, hogy a határidők pozitívan is befolyásolhatják a teljesítményünket.

Olyan feladatoknak is meghatározhatunk határidőt, ami alapból nincsen ilyenhez kötve. Ezzel kondícionálni tudjuk magunkat, hogy megszokjuk a határidőket és odafigyeljünk rájuk.

5. A legrosszabbal kezdd!

Ez klasszikusan az a választás, hogy a legfinomabb falattal kezdesz vagy azt hagyod legutoljára?

A legrosszabbal kezdeni azért jó, mert így a lehető leghamarabb túl leszel a nehezén, és így egyből motiváltabbá válhatsz. A legenhezebb feladat elvégzése után a többi már csak apróságnak fog tűnni.

Ráadásul ha reggel a legrosszabb feladattal kezded, az azért is jó döntés, mert ilyenkor – ahogy korábban én is írtam – magasabban van az energiaszinted, így könnyebben veszed az akadályt. Ha délután kezdenél bele egy nehéz feladatba, nagyobb valószínűséggel fogod elhalasztani azt.

+1. Bocsáss meg magadnak!

Ha épp azon vagy, hogy változtass a halogatásodon, annak az első lépése az, ha megbocsátod magadnak a korábbi halogatásaidat.

Amíg nem tudsz túl lenni azon, hogy korábban rosszul osztottad be az idődet, addig nem fogsz tudni változtatni ezen a dolgon.

A halogatás leküzdhető

Bemutattuk a halogató emberek típusait, a halogatással kapcsolatos fontos tudnivalókat illetve bemutattuk, hogyan lehet leküzdeni a halogatást.

Fontos tudatosítanunk magunkban, hogy a halogatás általános emberi vonás, szinte mindenkivel előfordul élete során. Van aki magától rájön a megoldásra, másoknak azonban segítségre van szükségük.

Amit azonban nem szabad halogatni, az a megoldás keresése arra, hogy a lehető leghamarabb leküzdjük ezt a problémát, legyen szó akár magánéleti, akár munkahelyi halogatásról.