Az EPR, vagyis a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, amely esősorban a gyártókat és forgalmazókat célozza: ezáltal a fenntartható gazdaság és a hulladék csökkentése a cél. Céges szempontból azonban rengeteg kérdést és aggályt vethet fel: mit is jelent mindez, és hogyan érintheti a céged?
- Mit jelent az új szabályozás?
- Kire vonatkozik?
- Mik tartoznak alá?
- Miért lehet fontos?
- Milyen változásokat hozhat?
- Hogy néz ki a gyakorlatban?
- Milyen díjkötelezettséget jelent?
- Kinek nem kell fizetnie?
Mivel nem csak a felelősség nő általa, hanem jó eséllyel az árak is, így mindenképpen alaposan meg kell ismerkedni az EPR rendszerével. Meglehetősen sok területet érint, azonban a klíma-és környezetvédelmi célok betartásában is segíthet. Lássuk, mivel is állsz szemben, és hogyan érintheti a vállalkozásod!
Fontos megjegyezni, hogy bár az új EPR-szabályozással kapcsolatos teendők alapvetően nem a könyvelő feladatai közé tartoznak, mégis az a tapsztalat, hogy sokan keresik meg a könyvelőjüket, úgy gondoltuk, ezzel a cikkel is segítjük a magyar vállalkozók munkáját.
Lássunk hozzá.
Mit jelent az új szabályozás?
Július 1-jétől lépett életbe az új szabályozás, miszerint a termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelés és gyűjtés a gyártókat és forgalomba hozókat terheli. Ez a felelősség röviden annyit jelent, hogy a gyártóknak, illetve bizonyos esetekben a forgalmazóknak kell fizetniük a termékeikből képződő hulladék kezelési költségeit.
Tehát a vállalatok az általuk előállított, vagy forgalomba hozott, termékekért kiterjesztett gyártói felelősségi díjat fizetnek majd. A rendszert a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. működteti és kezeli, a díjat is az ő részükre kell fizetni.
| Az EPR, azaz a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer egy angol mozaikszó: extended producer responsibility. Ilyen rendszerek már szerte a világban működnek. |
Az biztos, hogy a rendszer bevezetése az árak emelkedésével is járhat, azonban ha sikeres lesz, gazdaságfejlesztő hatása is lehet, sőt, segítheti a környezet- és klímavédelmi célok elérését.
De vajon mindenkit érint az új szabályozás?
Kikre vonatkozik az EPR gyakorlata?
Nézzük elsőként azt, ki kötelezett díjat fizetni:
- a körforgásos termék gyártója,
- ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő, az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza
Első belföldi forgalomba hozatal esetén:
- Körforgásos termék tulajdonjogának termék első INGYENES vagy VISSZTERHES átruházása
- Külföldről elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként belföldre, háztartások vagy egyéb felhasználók részére történő átruházása,
- Körforgásos termék saját célú felhasználása,
- ÁFA adóraktárból/termékdíj raktárból belföldre történő kitárolás,
- Körforgásos terméket gyárt/hoz forgalomba, amely után EPR fizetési kötelezettsége keletkezik.
Csomagolószer gyártó/ első forgalomba hozók esetében,
- aki a csomagolószert tovább értékesítési (nem használja fel) „csak” termékdíj fizetési kötelezettsége keletkezik.
- A csomagolószer első felhasználója lesz kötelezett EPR díjfizetésre. Mindaddig, amíg csak tovább értékesítik, a csomagolószert nem kell EPR díjat fizetni.
Tehát a kötelezettséget fizetők köre igen széles. Elsősorban a gyártók vagy első belföldi forgalomba hozók lesznek kötelesek megfizetni a díjat.
| Mi a MOHU feladata? Megszervezi meg az EPR alá tartozó gyártói kötelezettségeket a gyártók finanszírozásából: gondoskodik a körforgásos termékből képződő hulladék átvételéről, gyűjtéséről, elszállításáról, előkezeléséről, kereskedelméről és kezelésre történő átadásáról, továbbá a hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartásáról és üzemeltetéséről. |
Habár a rendszer hasonlóságot mutathat az 1995 óta létező környezetvédelmi termékdíj rendszerével, itt az érintett termékek köre, a díjfizetési, illetve adatszolgáltatási kötelezettség eltéréseket mutat.
Lássuk, mik tartoznak majd a kötelezettség alá!
Milyen termékek tartoznak alá?
Természetesen nem minden termékre vonatkozik majd a díjkötelezettség. Az alábbiakra azonban biztosan:
- csomagolás,
- egyes egyszer használatos műanyag termékek,
- elektromos, elektronikus berendezés,
- elem és akkumulátor,
- gépjármű: hulladékká vált gépjárművek,
- gumiabroncs,
- irodai papír,
- reklámhordozó papír,
- sütőolaj és –zsír,
- textiltermékek,
- bútor fából.
Miért lehet fontos ez az új megközelítés?
Habár elsőre biztosan sokaknak teher, plusz munka és plusz kiadás lesz, valójában a hulladékgazdálkodás hatékonyságának növelése és a hulladékgyűjtési és -(újra)hasznosítási arányok emelkedése a cél.
Azt pedig mindenképp ki kell emelni, hogy ennek két pozitív aspektusa is lehet.
- Csökkentheti a lerakókba és közvetlenül a természetbe kikerülő, illetve az eltüzelt hulladék mennyiségét, ami a környezet és az emberi egészség védelme szempontjából is lényeges lenne.
- Emellett mérsékelheti a gazdaság elsődleges nyersanyag-, illetve energiaigényét is, ami az előbbi pozitív következményeken túl hosszú távon javíthatja az európai ipar versenyképességét is.
A cél tehát nem a vállalkozásokra kirótt plusz teher, hanem a körforgásos gazdaság fellendítése, és a környezetvédelmi célok elérése lenne.
| Míg az EU-ban keletkező hulladék fele újrahasznosításra, vagy felhasználásra kerül, addig ez az arány nálunk 40%. Sőt, a hulladék nagy része illegális lerakók vagy égetés “áldozata” lesz. Az EU 2025-re minden tagállamban megjelölte a 65%-os újrahasznosítási célt, melytől mi még egyelőre meglehetősen messze vagyunk. |
Milyen változásokat hozhat?
Az EPR-rendszer nem újdonság: a világon számos ország használ hasonló rendszereket. Elemzések alapján az ilyen rendszerek segíthetik az újrahasznosítási célok elérését, a műanyagszennyezés csökkentését, a körforgásos gazdaság fejlődését, a hulladékgazdálkodási költségek hatékonyságát.
Ha a rendszer hatékonyan működik, számos területen előrelépést tapasztalhatunk majd: például az akkumulátorgyártás területén, vagy a csomagolásokat illetően.
Természetesen semmi sem fekete és fehér: például az online kereskedelem esetén lehetnek fennakadások, hiszen ebben az esetben a forgalomba hozóknak gyakran nincs fizikai és jogi lénye az adott országban.
Az is jelenthet problémát, hogy Magyarországon igencsak magas a csomagolóanyagok költsége európai viszonylatban, akár a kiszabott díj többszöröse is, ami kedvezőtlen hatással lehet a fogyasztókra is. Elsősorban az élelmiszerárak növekedésében jelenhet meg ez a negatívum.
Mindent összevetve azonban a fenntartható gazdaság és klímacélok elérése érdekében segíthet egy jól működő rendszer.
Vállalkozóként azonban jó eséllyel sokkal jobban érdekel, mit is jelent ez rád nézve és ki segíthet abban, hogy a megfelelő díjat fizesd.
Hogyan néz ki mindez a gyakorlatban?
Az alábbi teendőket kell elvégezned, ha érint az EPR kötelezettsége:
- Regisztráció: megteheted a MOHU Partnerportálon a regisztrációval kapcsolatban részletes leírás a MOHU honlapján elérhető.
Ennek menete a következő:
- Először a gyártó részéről egy természetes személynek kell regisztrálnia. Ő végzi a partner regisztrációt, kezeli a jogosultságokat és számlákat.
- A felhasználó partnert vagy partnereket társít regisztrációjához. Ehhez meg kell adni a gyártó adószámát és fel kell tölteni a szükséges dokumentumokat (pl. aláírási címpéldány, cégkivonat).
- A partner hozzárendelését követően van lehetőség az EPR regisztrációra gyártóként vagy meghatalmazottként.
- Gyártói nyilvántartásba vétel az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóságnál.
- Nyilatkozat tétel: az OHH OKIR rendszerében tudsz eleget tenni a kötelezettségnek. Ennek tartalmaznia kell:
- Magyarországon a gyártó által forgalomba hozott, az 1. mellékletben felsorolt körforgásos termékek megnevezése,
- mennyisége,
- azonosító kódszáma (KF kód)
- eredete (belföldön gyártott vagy külföldről behozott).
| A nyilatkozat tételének határideje: minden negyedévet követő hónap 20-a. Az első nyilatkozat tételi határidő 2023. október 20-a! |
Milyen díjkötelezettséggel jár?
A díjszámítás a kódok függvényében változik. Erről részletesen az alábbi táblázatból tájékozódhatsz.
Mikor nem kell fizetni?
Bizonyos esetekben nem terheli a céget fizetési kötelezettség. Ezek az alábbiak:
- Nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni, ha a fizetésre kötelezett gyártó vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt körforgásos termék legalább 60% önállóan vagy más termék alkotórészeként, tartozékaként igazoltan külföldre kiszállítja.
- A külföldre történő kiszállítás számlával vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb okirattal és szállítólevéllel vagy fuvarokmánnyal igazolható.
- A nyilatkozó az e rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében gyártónak minősül, ha a nyilatkozattal beszerzett körforgásos terméket belföldön hozza forgalomba.
- A nyilatkozó írásban, legfeljebb 3 évre szóló időszakra tesz a 6. melléklet szerinti adattartalommal nyilatkozatot.
- Az (1) bekezdés szerint tárgynegyedévben beszerzett körforgásos termék mennyisége hatvan százalékát a beszerzés tárgynegyedévének utolsó napjától, legfeljebb 365 napon belül kell igazoltan külföldre kiszállítani, ellenkező esetben a 366. napon a kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség – a díjfizetési kötelezettség keletkezése napján hatályos szabályok szerint – beáll a nyilatkozónál. Termékdíjat továbbra is a NAV-nak kell megfizetnie,az EPR díjat pedig közvetlenül a MOHU-nak.
Hogyan tartsd be a szabályokat?
Sokakban felmerül a kérdés, hogyan lehet ennyi feladatnak eleget tenni, kihez lehet fordulni ezügyben.
Sokan a könyvelőt keresik meg kérdéseikkel, azonban ez alapvetően nem könyvelési feladat. Érthető, hogy mivel sokaknak nincs saját szakértőjük vállalaton belül, így a könyvelő nyújthatja az elsődleges információkat.
A könyvelés szolgáltatást igénybe vevő ügyfeleink az EPR ügyintézést is ránk bízhatják. Amennyiben szeretnéd, hogy a könyvelőd segítse az új szabályozás betartását, hogy Te a vállalkozásod fejlődésére koncentrálhass, keress minket bátran és segítünk! (Külön EPR-szolgáltatást viszont nem vállalunk. Kifejezetten csak a könyvelés szolgáltatásunk keretében végzünk ezzel kapcsolatos feladatokat.)
