Gazdasági értelemben véve az infláció hatalmas erővel bír. Azonban ereje minden területre kihat, vegyük ezt magán vagy céges értelemben. Hogyan készülhetsz cégvezetőként az infláció növekedésére?
Infláció: minden gazdasági szereplőt meghatározó tényező. Igaz ez a cégedre, a bankodra, a vásárlóidra, sőt a családodra is. Azonban elsősorban most a cégedre gyakorolt hatását szeretnénk kifejteni, hiszen 2021-ben meredeken nőtt az infláció értéke.
De mi is az az infláció, és milyen típusai vannak? Mi okozza és miként mérik az értékét?
Különösen fontos továbbá, hogy lásd, hogyan érzékelhető az infláció, valamint, hogy mik az előnyei és a hátrányai.
Végül pedig megnézzük a jelenlegi helyzetet, valamint azt, miként készülhetsz fel a változásokra.
Mi az infláció?
Röviden az infláció, másnéven pénzromlás a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedését és a pénz vásárlóerejének romlását jelenti.
Az infláció sosem egy konkrét termékre vonatkozik, hanem az egész gazdaságra hatással van. Legegyszerűbben úgy lehet definiálni az inflációs ráta emelkedését, hogy ha a boltba mész vásárolni, ugyanazt a terméket magasabb áron tudod majd megvásárolni.
Ez a 2021-es évben, részben a pandémia hatására, igencsak szembetűnő. A pénz vásárlóereje, és a forinté különösen, gyengül, ezért a legtöbb háztartásban tetten érhetőek ezek az erőteljes változások.
Inflációról tehát akkor beszélhetünk, ha a gazdaságban szereplő szolgáltatások és termékek ára nagyrészt emelkedik.
Korábban az inflációk háborúkhoz kapcsolódtak, hiszen a hadiköltségek megdobták egy-egy állam kiadását. Összességében azonban más események is befolyásolhatták a pénzromlást.
A jelenség már évszázadok óta a gazdasági élet részét képezi: a folyamatos áremelkedést már a középkorban tetten érhettük volna, amikor is megsokszorozódott az európai nemesfémbányászat mértéke, emellett hatással volt rá az újkorban az Atlanti-óceánon keresztül Európába érkező amerikai ezüst és arany is.
Az erőteljes gazdasági növekedés is képes hasonlókra, összességében pedig elmondhatjuk, hogy a világgazdasági helyzet Magyarországon is érezteti hatását.
A mai világban a pénzromlás jelensége szinte általánosnak tekinthető: az árváltozás és a folyamatos árnövekedés voltaképp normálisnak tekinthető.
Sok esetben pedig kiszámítható, és akár előnyöd is származhat belőle.
Mik az infláció típusai?
Mivel az infláció csoportosítására több lehetőség is van: okok, mértél és ütem szerint is figyelhetjük. Mindennek ismerete azért is fontos, mivel egyes esetekben sokkal könnyebb felkészülni az árváltozásra.
A lassú infláció
Ennek mértékét 2-3%-ban határozhatjuk meg: érthetően gazdasági szempontból ez a legkedvezőbb, mivel ez a gazdasági növekedésre is jó hatással van.
A lépegető infláció
Az ismert adatok értelmében a lépegető infláció mértéke 3% és 10% közötti. Ebben az esetben egyes termékek és szolgáltatások nem elérhetők, illetve a bérek már nem tudják fedezni a költségeket.
Kiszámíthatóság szempontjából azonban még megtartható az egyensúly.
A vágtató infláció
Ebben az esetben sokszor már nyugodtan beszélhetünk káoszról: a mutató itt már 10% feletti, és számos területen komoly hatása érzékelhető a pénzromlásnak. A pénz értéke ebben az esetben már folyamatosan romlik, és a bérek nem képesek fedezni a mindennapi kiadásokat.
Vágtató infláció esetén már erősen politikai káoszról is beszélhetünk: a lakosság bizalmatlansága és a társadalmi káosz már tetten érhető.
A hiperinfláció
A hiperinfláció mértéke 50% vagy afeletti érték. Ez a jelenség nem mondható gyakorinak, főként a háborús, vagy politikailag instabil környezet idézheti elő.
Értelemszerűen kemény retorziókra van szükség ahhoz, hogy helyreálljon a gazdasági és társadalmi rend egyaránt.
A defláció
Az infláció ellentéte: ebben az esetben az infláció értéke negatív irányba fordul. Ez gyakorlatilag árcsökkenést jelent, de nem szabad fellélegezni: gazdaságilag ez egy igen aggasztó jelenség.
Hosszútávon szociális problémákat okozhat, valamint a gazdaság lassulását eredményezheti.
Mi okozza az inflációt?
Nagyon fontos, hogy lásd, pontosan mi is okozza az inflációs változásokat, hiszen ezek a cégedet is nagyban befolyásolhatják. Jó és rossz irányba egyaránt. Közgazdasági értelemben az infláció akkor alakul ki, ha egy országban a forgalomban lévő pénz mennyisége meghaladja a gazdasági növekedést.
Ennél azonban árnyaltabb a helyzet.
A pénz értéke sokáig nemesfémhez volt köthető: később azonban rendeleti pénzek határozták meg a fizetőeszközök értékét. Ez pedig már törvényileg szabályozott: ha valamilyen államadósság vagy labilis gazdasági helyzet került előtérbe, pénznyomtatáskor több bankjegy került nyomtatásra.
Ezzel pedig a gazdasági növekedés nem tudott lépést tartani, így az árak növekedésnek indultak. Emiatt egy adott árura több pénz jutott.
Napjainkban a fogyasztói igények, a független gazdaság, azaz a reálgazdaság, és az előállítási költségek is okozhatnak pénzromlást. Ennek nyomon követése komoly feladat.
A kereslet-kínálat változása, a folyamatos drágulás tehát nem csak az országok, hanem a háztartások számára is nagy teher.
Napjainkban pedig, többek között a pandémia hatására, a munkaerőhiány is komoly terhet ró a gazdaságra: elég csak a sofőrhiányra gondolni.
Hogyan mérik az inflációt?
Mivel összetett folyamatról van szó, a pénzromlás mérését is különösen fontos megérteni.
Az inflációs ráta kiszámításához általában a CPI-t, azaz a fogyasztói árindexet alkalmazzák. Ez annyit jelent, hogy a lakosság által vásárolt áruk és az igénybevett szolgáltatások hogyan viszonyulnak egymáshoz. A legtöbb statisztikai hivatal, mint a KSH is, ezt használja a ráta kiszámításához.
Az így mért eredmények kiszámításakor a fogyasztói kosarat veszik alapul. Ebbe a kosárba minden olyan termék és szolgáltatás “bekerül”, melynek árváltozásait nyomon követik. Ez az alapélelmiszerektől kezdve a ruházati cikkeken át a kulturális szolgáltatásokig mindent tartalmaz.
A KSH az általános fogyasztói árindexet az alábbi fő termékcsoportok súlyával számítja ki:
- Élelmiszer: 26,401 %
- Szeszes italok, dohányáruk: 10,272 %
- Ruházkodási cikkek: 3,795 %
- Tartós fogyasztási cikkek: 7,703 %
- Háztartási energia: 6,538 %
- Egyéb cikkek, üzemanyagok: 17,976 %
- Szolgáltatások: 27,315 %
A KSH több különböző fogyasztói kosárral is számol. Más kerül egy nyugdíjas fogyasztói kosarába, mint egy aktívan keresőébe. Így a fenti kategóriák is más-más súllyal rendelkeznek majd a ráta kiszámításakor.
Miként érzékeljük az inflációt?
Az infláció számos területen hat rád: kezdve a saját pénztárcádtól, át a cégeden egészen a hitelekig és a gazdaságig.
Éppúgy hat a bevásárlásaidra, mint a gazdasági helyzet alakulására. Cégvezetőként pedig a céged pénzére, alakulására, befektetéseidre is hathat, a pénzügyi terveidről, céljaidról nem is beszélve.
Így hat a cégedre
Az infláció mértéke és alakulása ezekre a fő területekre biztosan kihatással lesz:
- termékeid, szolgáltatásaid árszabása,
- bevételed, nyereséged összesítése,
- munkavállalók bére,
- munkaerő-toborzás,
- befektetések,
- pénzügyi célok,
- adózás.
Logikus lehet ez a felsorolás, hiszen az infláció mértéke nem csak a munkavállalóid bérét, hanem azt is meghatározhatja, mennyire találsz majd megfelelő munkaerőt.
Értelemszerűen hatással van az árszabásra, de a bevételeidre, a kiadásokról pedig nem is beszélve.
A legfontosabb pedig, hogy mibe és hogyan érdemes ilyen esetekben befektetni a pénzedet, hogyan jöhetsz ki a legjobban az inflációs helyzetből.
Így hat a pénztárcádra
Magánemberként, de munkaadóként is fontos megértened, hogyan hat az infláció a háztartások pénztárcájára. Hiszen sok esetben családos, de nem is feltétlenül kell ehhez családosnak lenni, munkavállalók dolgoznak nálad, akiknek állandó és fontos kiadásai vannak nap mint nap.
Értelemszerűen tehát nem mindegy nekik, hogyan alakulnak a béreik: főként érdemes ezt szem előtt tartani akkor, ha egy-egy iparágban munkaerőhiány lép fel.
Amennyiben nem következett be egy családban jelentős változás (például házvásárlás vagy gyermek születése), valószínűleg hasonló termékeket vásárolunk, mint korábban. Azonban a bevásárlókosaradba tett termékek összege folyamatosan emelkedik: ezt ki ne venné észre?
Így hat a gazdaságra
A gazdaság számára az a legjobb, ha az infláció mértéke lassú vagy kúszó tartományba esik. Emellett a kiszámíthatóság is rendkívül fontos, ugyanis ebben az esetben az árszínvonal-változás mértéke éveken át ugyanakkora, így a gazdasági szereplők akár magasabb inflációs értékekhez is tudnak majd alkalmazkodni.
Ha negatív inflációról beszélünk, az nagymértékben visszafogja a gazdasági növekedést, amelyet az összes szereplő megérez: a vásárlótól a cégvezetőn át a politikai döntéshozókig. A kiszámíthatatlan infláció rontja a gazdasági előretervezhetőséget, ezért hatékonyságvesztést eredményez.
Ez többek között magával hozza azt is, hogy munkavállalói hatása is óriási lesz: átalakíthatja a béreket, de munkaerőhiányt és munkanélküliséget is generálhat.
Így hat a hitelekre
Az infláció változása és a hitelkamatok között erős kapocs figyelhető meg. Minél magasabb a pénzforgalom, annál magasabb az infláció is. A jegybankoknak minden évben több bankjegyet kell legyártania, ez pedig a jegybanki alapkamat növekedését eredményezi.
Hitelfelvételkor tehát nem mindegy, hogy változó vagy fix kamatozású hitelt választasz: ez ugyanis kihatással lehet a céged életére is. Érthető tehát, hogy bizonytalan gazdasági helyzetben a fix kamatozás a biztonságosabb döntés.
Ha hitelfelvételt tervezel, mindig alaposan kövesd figyelemmel az inflációs ráta alakulását!
Az infláció előnyei
Mint mindennek, az inflációnak is lehetnek előnyei. Ezeket az előnyöket nem mindig látjuk az erőteljes változások esetén, de érdemes őket is szem előtt tartani.
Különösen, ha a céged is érintett a változásokban!
Az inflációra alapvetően gazdasági mutatóként tekintünk. A kismértékű, lassan emelkedő, de folyamatosan változó infláció gazdaságilag teljesen egészséges és biztató mutató: arra enged következtetni, hogy a gazdaság folyamatosan fejlődik.
Habár úgy érezheted, hogy egyrészt több kiadással jár ez az emelkedés, másrészről azt is látnod kell, hogy lehetőséged van befektetni, árat emelni, valamint a fizetések mértékét növelni.
Az infláció hátrányai
Egyértelmű, hogy a magas inflációt inkább hátrányként éljük meg, de miért is van ez így?
Az infláció hátránya akkor mutatkozik meg, amikor nem a fent leírt egészséges mértékben növekszik az inflációs ráta.
Lássuk, mikor és hogyan okozhat gondot az infláció:
- Bérek: sok esetben az alacsony bérek nem növekednek arányosan a termékek és szolgáltatások árának növekedésével.
- Társadalmi viszonyok: vannak bérek, melyek követik az infláció emelkedését, és vannak, amelyek állandóak. Ez teljesen átalakíthatja a foglalkozások közötti viszonyokat.
- Értéktelen megtakarítások: egyes megtakarítási formák veszíthetnek értékükből. A fix kamatozású megtakarítások negatív hozamot is adhatnak.
- Változó kereskedelem: a nemzetközi piacra is hatással van. Ha Magyarországon minden drágább, nemcsak az EU-s viszonyokat, hanem világviszonylatban is ronthatja az exportunkat.
- Bizonytalan helyzet: nehezebb befektetni, nehezebb meglépni olyan döntéseket, melyekkel korábban számoltál, hiszen nem tudhatod, mit hoz a további emelkedés.
- Plusz költségek: az áremelés is szülhet plusz költségeket: ez lehet honlapkarbantartás vagy akár az árlapod változtatása is.
Az infláció 2021-ben
Az idei év inflációs értékét és emelkedésének mértékét konkrét adatokkal is alátámaszthatjuk a KSH adatai alapján.
Lássuk, hogyan alakultak ezek a számok 2021-ben:
- március: 3,7%
- 2021 szeptember: 5,5%
Ez a mértékű emelkedés már a lépegető infláció képét vetíti elénk.
Felkészülhetsz a változásokra?
Az infláció emelkedésének mértékétől függően Te és a céged is felkészülhettek a változásokra. Hiszen az infláció minden évben bekövetkezik, a mértéke azonban nem mindegy.
A legjobb megoldás a megtakarítások befektetése. Ilyenkor olyan eszközökbe érdemes befektetni, melyek az inflációt meghaladó hozamot képesek produkálni.
Befektetés esetén soha ne kockáztass: minél több szektorban és minél több eszközben gondolkozz!
Ehhez érdemes folyamatosan figyelni a gazdasági mutatókat, melyeket a könyvelőddel alaposan átbeszélve, a megfelelő összegeket befektetve lépsz.
Egy kiegyensúlyozott befektetési portfólió, amely részvényeket, kötvényeket és egyéb eszközöket is tartalmaz, jobban ellenáll az infláció hullámainak.
Tehát ha folyamatosan figyeled a pénzromlás alakulását, a megfelelő helyekre fekteted be a pénzed és alaposan szemmel tartod az ágazatod alakulását, “átvészelhetsz” egy erőteljesebb emelkedést is.
Minden esetben érdemes egyeztetni a könyvelővel, tanácsot kérni, akár pénzügyi akár befektetési kérdésben is, hiszen a szakember nemcsak a piac alakulását, hanem a céged lehetőségeit is ismeri.
Amennyiben kérdésed van, keress minket bátran!
