Nagy volt a mozgás 2019-ben, már ami az idei évet érintő adóváltozásokat illeti. A tavalyi évben ugyanis nyáron, majd valamivel később, ősszel is döntést hozott a kormányzat a 2020-as év adócsomagjáról.

Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat gyűjtöttük most össze egy cikkben, hogy végre tisztázzuk, mi változik, és mi nem.

A szokásos nyári adócsomag mellett egy őszi extra körre is szükség volt 

Az bizton kijelenthető, hogy kormányzati programok terén a kormány nem tétlenkedett a tavalyi évben. Az évet a családvédelmi akciótervvel nyitották, majd ezt szorosan követte a gazdaságvédelmi program is. 

Előbbinek többek között olyan intézkedéseket köszönhetünk, mint a babaváró támogatás, vagy éppen a 4- vagy többgyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentessége. Majd ősszel, a Versenyképesebb Magyarországért program törvénymódosításait is megszavazták a képviselők.

Ezekről azonban már írtunk a 2020-as főbb adóváltozásokról szóló cikkünkben, egy kérdés azonban továbbra is nyitott maradt: mi lesz 2020-ban a katával?

Mit kell tudnunk a katáról általánosságban?

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról 2012-ben határozott a kormány, 2013. január elsejétől áll lehetőségükben az egyéni vállalkozóknak az adózás ezen formáját választani. Azóta persze sok változáson ment keresztül ez az adózási forma, de kijelenthető, hogy alapvetően sikeres vállalkozási formává nőtte ki magát a katás egyéni vállalkozás. 

A népszerűség egyébként érthető, hiszen főszabály szerint az adózók mindössze havi 50 000 forintot fizetnek be az államkasszába, amiért cserébe megszabadulnak a társasági és a személyi jövedelemadó, illetve a szociális hozzájárulási adó, valamint a járulékok terhétől is. Ráadásul az egyszerű adózási forma adminisztrációs kötelezettségei is gyorsan letudhatók – hiszen amellett, hogy áfát sem kell felszámítaniuk és fizetniük, áfabevallás sem terheli őket.

A katázás népszerűségének növekedése egyébként számokban is megmutatkozik. Hogy mennyi az annyi?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint 2014 és 2018 között a triplájára emelkedett a katás adózási formát választó egyéni vállalkozók száma – a társas vállalkozók száma pedig megduplázódott. Napjainkra pedig több mint 315 000 vállalkozó választotta a katás adózást.

Forrás: Katásleszek.hu

 

Hogy minek köszönhető a kata népszerűsége?

Az elmúlt években 6 000 000 millió forintról 12 000 000 forintra nőtt a kata határa, az alanyi adómentesség limitjét pedig 8 000 000 forintról (szintén) 12 000 000 forintra emelték. A Pénzügyminisztérium szerint a 2018-as évben mintegy 10 milliárd forintot spóroltak meg a katás vállalkozók.

A 2019-es év végére azonban mondhatni megfagyott a levegő, amikor a kata eltörléséről kezdtek írni különböző hírforrások.

Akkor most mi lesz? Tényleg megszűnik a kata? Vagy csak átalakul? Jobb vagy rosszabb lesz katás vállalkozónak lenni 2020-tól, mint eddig? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.

„Merénylet készül a katások ellen!”

Tavaly novemberben pontosan ezzel a felütéssel írt bejegyzést a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke, Ruszin Zsolt, amelyben arról beszélt, hogy a Pénzügyminisztérium a kisadózás jelentős megszigorítását és megdrágítását tervezi.

De mire is gondolt pontosan Ruszin Zsolt?

Ahhoz, hogy megértsük a katával kapcsolatos aggályokat, érdemes egy kicsit mélyebbre ásnunk, és tisztánunk a kedvezményes adózási forma alapkövetelményeit.

Abban a legtöbb hírforrás egyetért, hogy az 50 000 forintos havi adókötelezettség nem változik. Van viszont egy – pontosabban mondva hét – másik feltétel is, amelyről eddig nem beszéltünk. Annak ugyanis, hogy a NAV ne minősítse át valamely üzleti partnerünkkel való együttműködésünket munkaviszonnyá, 7 alapfeltétele van – amely közül eddig kettőnek kellett teljesülnie ahhoz, hogy továbbra is katás vállalkozóként számlázhassunk ügyfelünknek. (A feltételek teljesülését az adózó, annak hiányát a NAV bizonyíthatja.)

A törvény a következőképpen rendelkezik erről:

3) A (2) bekezdésben foglalt vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul: 

• a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; 
• b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte; 
• c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; 
• d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; 
• e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; 
• f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg; 
• g) *  a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a 2. § 8. pont a) vagy g) alpont szerint nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. § 8. pont a) vagy g) alpontban említett jogviszonyok egyikében sem.

Így még kissé zavaros a történet? Fordítsuk le magyarra:

• a) a kisadózó valakivel együtt dolgozik az adott projekten;
• b) az éves bevételének 50%-a nem egyetlen ügyféltől származik;
• c) a kisadózó önállóan, nem a megrendelő utasításai szerint dolgozik;
• d) a kisadózó saját irodájában, lakásán, esetleg közösségi irodában dolgozik – de nem a megrendelő által biztosított irodában vagy telephelyen;
• e) a tevékenységhez szükséges eszközöket nem a megbízó bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
• f) a munkaidő beosztásáról, a projekt megvalósulási határidejéről a kisadózó dönt, nem a megbízó
• g) a kisadózónak máshol van főállása.

Hogy miért vesszük ezt elő? Mert a tavalyi évben jóváhagyott módosítási tervezetek szerint 2021-től már nem elegendő, ha két feltétel teljesül, összesen négynek kell eleget tennünk.

Az egyes hírforrások további változásként említették, hogy abban az esetben, a kisadózó a katás a minimálbér két és félszeresét meghaladóan számláz egy ügyfélnek, és ez az ügyfél a vállalkozó bevételeinek több mint 50%-át adja, akkor 2020. február 1-jétől a katás 40% adót fizetne ezen bevételeire.

És itt még nincs vége.

Szintén 2020. február elsejétől életbe lépő változásként hivatkoztak a következő szabályra: amennyiben a kisadózó a munkáltatójának számlázna be, ahol a bevétel megszerzésének évében, vagy azt megelőző két évben a munkaviszonyban áll vagy állt, összeghatártól függetlenül 40 százalék lenne a minimálbér felett az adó. Ezt az adót a számlát kifizető vonná le és utalná el a NAV felé.

Ennyi rémhír után jól esik a felüdülés.

Egyelőre nem változik a katás adózás, de azért nem nyugodhatunk meg teljesen

Január elején kiderült, hogy az elfogadott törvényjavaslatba végül a fent részletezett változások egyike sem került bele. Ennek oka, hogy szakmai és kormányzati oldalról is megvédték kisvállalkozók tételes adóját. Ez némi fellélegzésre adhat okot, azonban teljes mértékben csak az nyugodhat meg, akinél tényleg minden rendben van.

A katásokat ugyanis 2020-tól gyakrabban ellenőrizhetik a NAV munkatársai. Ez nem is meglepő, hiszen több cégnél is bevett szokássá vált, hogy katásokat alkalmaznak, munkaviszonnyal bejelentett dolgozók helyett.

Ha tehát minden rendben van a cégednél vagy katás vállalkozásodban, 2020-ban sincs okod az aggodalomra. 

Persze sosem árt az óvatosság, ha biztosra szeretnél menni, hogy nincsenek csontvázak a szekrényedben, szívesen segítünk egy komplex audit keretein belül, hogy ne maradjon nyitva hibalehetőség. Ha pedig adózással kapcsolatos kérdéseid vannak, segítünk kiválasztani és kihasználni a számodra legjobb adózási formát.

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel, partnereiddel, hogy hosszú évekig tudjatok virágzó, sikeres és tiszta együttműködés keretein belül gyarapodni.