Miért kell egy KATÁs vállalkozásnak könyvelő?

Sok vállalkozó hajlamos úgy gondolkodni, hogy mivel a KATA az egyik legegyszerűbb adónem, ezért nincs is szüksége semmiféle külső segítségre ahhoz, hogy vállalkozása ügyeit intézze. Ez akár igaz is lehet – mégis szeretnénk rávilágítani néhány alapvető esetre, amikor mégis szerencsésebb szakértő segítségét igénybe venni.

Egy tapasztalt könyvelőt nem pótolhat az, ha egy rutintalan vállalkozó maga áll neki a vonatkozó jogszabályok felkutatásának és értelmezésének, ha maga kezdi el kitanulni az adott felületeket, bevallásokat és így tovább. Ugyanígy nem pótolja a szakembert az sem, ha Facebook-csoportokban vagy fórumokon más vállalkozóktól kérdezősködünk – hisz arra semmi garancia, hogy többet vagy jobban tudnának bármit.

A tervezés

Már a vállalkozás létrehozása előtt felmerülhet egy sor olyan kérdés, amely meghatározza, hogy egyáltalán az adott vállalkozónak ideális-e a KATA, mint adózási forma. Tűnjön bármilyen kedvezőnek, nem minden esetben járunk ezel jól.

Az üzleti tervezés során meg kell fontolnunk, hogy pontosan milyen tevékenységet akarunk végezni (mert a KATA nem jelenti azt, hogy minden automatikusan ÁFA-mentes lesz…), hogy mekkora bevételre számítunk, hogy a tevékenység főállású vagy mellékállású lenne, hogy szezonális-e, hogy milyen költségeket von maga után a tevékenység és így tovább.

Mindezek meghatározzák, hogy egyáltalán megéri-e belevágnunk a KATÁ-s vállalkozásba – és egyáltalán nem hátrány, ha mindezt egy szakértővel átbeszéljük, aki feltehet olyan kérdéseket is, amelyekre nem is gondoltunk.

A vállalkozás megalakítása

Minden a szükséges nyomtatványok megkeresésével és kitöltésével kezdődik – itt már eleve nem hátrány, ha ül mellettünk valaki, aki naprakész tudással rendelkezik, és szól, ha éppen maga a nyomtatvány hibás, vagy egyszerűen csak nem naprakész valamilyen aktualitás miatt, ami változtatott a törvényen.

A szakértő emellett runitosan kezeli a webes ügysegédet is, ezen belül is különösen fontos, hogy a helyes áfakódokkal tisztában legyen. Ő tudja helyesen kiválasztani az ÁFA alanyiságot, a tevékenységi köröket – ez utóbbi rendkívül fontos, vállalkozóként nem valószínű, hogy szeretnénk azzal szembesülni, hogy egyik tevékenységünket valójában nem is végezhetjük, és ehhez további adminisztrációra van szükségünk. (Ezen belül is kiemelt figyelmet érdemes szentelni az engedélyhez kötött tevékenységekre.)

A főállás vagy mellékállás helyes besorolása, bejelentése és hasonló feladatok sem feltétlen egyértelműek annak, aki sohasem végzett még hasonlót – és mind meghatározzák, hogy az első pillanatban orra bukunk-e vagy bátran belevághatunk a vállalkozásba.

Mi számít bevételnek?

Ez már önmagában egy olyan kérdés, amelyre a laikusoknak nem mindig egyértelmű a válasz.

Fontos a bevétel fogalmának tisztázása: a tevékenységért kapott árbevétel bevételnek számít, de a támogatás (például induló vállalkozásoknak nyújtott állami támogatás) szintén, amire sokan nem gondolnak. Ugyanígy ha külföldre dolgozik a vállalkozó, szintén bevételnek számít. Ha viszont valaki ÁFA-körbe bejelentkezett KATA adózóként végzi a tevékenységét, akkor az ÁFA összege nem számít bele a bevételi határba.

Szintén szakértőre érdemes bízni a bevételi határok számítását év közben alakuló, megszűnő, tevékenységét szüneteltető vállalkozó esetében. (Itt gyakori kérdés például, hogy a nem egész hónapok is beleszámítanak a rendelkezésre álló bevételi keretbe.

Figyelni érdemes arra is, hogy ha a vállalkozó egy hónapig vagy annál tovább táppénzen van, arra a hónapra nem kell KATÁt fizetnie, viszont nem is számlázhat az adott hónapban, így a bevételi keret is ennyivel csökken.

A KATA és az ÁFA összefüggései

Bizonyos esetekben az alanyi mentes vállalkozónak ÁFÁt kell fizetnie, ÁFA bevallást benyújtania, lehetnek különös esetek, EU-n belüli ügyletek.

FONTOS: Valójában egy a KATA adózást választó vállalkozónak igen könnyen keletkezhet ÁFA-bevallási kötelezettsége, és nem csak az értékhatár túllépése esetén. Ugyanígy adót kell felszámolniuk és fizetniük akkor is, ha külföldi adóalanytól vesznek igénybe szolgáltatást, vagy ha egy teljesítési hely külföldre esik.

Természetesen ez ugyancsak maga után vonja azt, hogy bevallást kell beadniuk – ahogyan akkor is, ha az Európai Unió területén belül nyújtott szolgáltatás nyújtása vagy igénybevétele miatt közösségi adószámmal rendelkezik, amelyet a partnernek meg is ad.

A bevallás intézése megint csak olyan feladat, amit szerencsésebb egy rutinos szakemberre bízni, vagy legalább segítséget kérni hozzá, elkerülendő a rutintalanságból eredő esetleges hiányosságokat.

KATÁ-s vállalkozó, mint foglalkoztató

Sokan nem is tudnak róla, de alkalmazottja a KATÁs egyéni vállalkozónak is minden további nélkül lehet. Az alkalmazottat a vállalkozó foglalkoztathatja egyszerű munkaviszonyban, de akár egyszerűsített foglalkoztatás keretében is (ha például csak néhány napi munkára van szükség).

Ebben az esetben a foglalkoztatás ugyanúgy működik, mint bármely más vállalkozásnál, a munkáltatói jogokat pedig a vállalkozó gyakorolja. Viszont ez további adminisztratív feladatokat is jelent természetesen, amelyek már komplexebbé teszik az ügyintézést – gondolva itt a bérszámfejtésre vagy éppen a járulékbevallások fontosságára.

Hasonló adminisztrációra a legtöbb esetben úgy tapasztaljuk, hogy a vállalkozónak már nem akad ideje – nem is beszélve arról, hogy a szükséges tapasztalatnak is híján van, a könyvelő ellenben rutinosan intézi az így megszaporodott teendőket is, komoly terhet véve le ezzel a vállalkozó válláról.

Megszűnés, áttérés egyéb adónemekre

Ha a vállalkozás megszűnik vagy akár csak szüneteltetésre kerül, akkor is felmerülnek olyan adminisztrációs teendők, amelyekhez jól jöhet a könyvelői segítség (megszűnő bevallások beadásánál például) – de ez akkor igaz különösen, ha más adónemre való áttérést fontolgatunk.

A könyvelő tanácsot adhat, hogy milyen adónemre érdemes áttérni az adott tevékenység, a bevételi határok, a jövőbeni üzleti tervek függvényében – ahogyan a KATÁ-s vállalkozás megalakításánál, úgy itt is fontos, hogy a részletekre is figyeljünk.

KATÁ-snak az olcsó könyvelő is jó könyvelő?

Ha könyvelőhöz fordulunk, tegyük azt úgy, hogy értelme is legyen. A jó szakember naprakész, tisztában van azzal, hogyan használja a különféle szoftvereket és eszközöket (például a webes ügysegédet, bérszámfejtő-szoftvereket és így tovább), rendelkezik a megfelelő képesítésekkel (mérlegképes bizonyítvány és PM-engedély legalább), és jó esetben nem csak felelősséget vállal a munkájáért, de szükség esetén azt is vállalja, hogy képvisel minket az adóhatósági ellenőrzés során.

És persze leinformálható: referenciákkal és ajánlásokkal bír, amelyeket nem is rejteget…

Egy olyan könyvelő, aki mindenben megfelel a fent leírtaknak, nem feltétlenül lesz a legolcsóbb a piacon – és ez nagyon is jó dolog. Egy KATÁs vállalkozónak legfeljebb néhány órányi munkabérébe kerül majd egy kiváló szakember megfizetése is havonta – ezért cserébe az a minimum, hogy ennél több órányi adminisztrációtól, információkereséstől és fejfájástól szabadít meg a szakember.

És persze attól az apró kellemetlenségtől, hogy valamilyen hiányosság, félreértés miatt a vállalkozónak a könyvelőn megspórolt havi néhány-ezer forintért cserébe esetleg egy autó árát kelljen befizetnie az adóhatóság felé.

A könyvelő, még ha csak a “papírmunkát” könnyíti is meg, már megtérülő befektetés ezen a szinten – ha pedig egy vállalkozó biztosra akar menni abban, hogy nem követ el semmilyen szabálytalanságot azért, mert például egyszerűen fogalma sincs az adott szabályról, akkor egyenesen létszükséglet.

Ismerje meg tanácsadásainkat!

Cégalapítási tanácsadás

Segítünk, hogy cége az első pillanattól a jó úton járjon!

Komplex audit

Kíváncsi, milyen állapotban van cége könyvelése?

Adóstratégia tervezés

Hogyan spórolhat többet cége költségein?