Milyen főbb adóváltozásokra számíthatunk 2020-ban – a kedvezményeket is beleértve? Hogyan változik az szja és az egyéb járulékok? Mennyi lesz a minimálbér? Mi lesz a kivával? Miként érint ez minket vállalkozóként, cégvezetőként vagy alkalmazottként?

Ezekre a kérdésekre ad választ ez a cikk.

Mennyi lesz a minimálbér 2020-ban?

A minimálbér és garantált bérminimum változásának kérdése minden évben kiemelt figyelmet kap. Nincs ez másként most sem.

Egyes értesülések szerint mind a garantált bérminimum, mind a minimálbér 8 százalékkal emelkedhet 2020-ra – ahogyan történt az idei évben is. Ez azt jelenti, hogy 2020-ban:

• a minimálbér bruttó 149 000 forintról bruttó 161 000 forintra, 
• a garantált bérminimum pedig bruttó 195 000 forintról bruttó 210 600 forintra emelkedik.

Ez azonban csak az érme egyik oldala, a másik oldalról érdemes megvizsgálni azt is, milyen változások érintik az általános forgalmi adót, vagyis az áfát.

Ezt kell tudni a 2020-as változás(ok)ról:

Atól cettig mindent átvenni a jövőévi változásokkal kapcsolatban, komoly vállalás lenne. Az ezeket taglaló adócsomag ugyanis összesen 58 oldalt ölel fel. Mi azonban az alábbiakban néhány pontban megkíséreljük összegyűjteni a legfontosabb változásokat.

• • A legjobban talán a négygyermekes anyák járnak, a javaslat ugyanis tartalmaz egy új adóalap-kedvezményt, amely élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentességet biztosít a legalább négy gyermeket szült vagy örökbefogadott, és azokat saját háztartásában nevelő vagy felnevelt édesanyák számra. (A mentesség a munkával szerzett jövedelmek tekintetében értendő.)
  • Fontos változás továbbá, hogy január 1-jétől megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva), erről az alábbiakban részletesebben is írunk.
  • A kisvállalati adó mértéke a korábbi 13 százalékról 12 százalékra csökken, szintén január elsejétől.
  • Jelentőségteljes változás továbbá, hogy a szálláshelyadás áfakulcsa 15 százalékról 8 százalékra csökken.
  • Bár ez az ideiglenes változás már életbe lépett, érdemes megjegyezni, hogy a reklámadó mértéke is 0 százalékra csökkent 2019. július 1-jétől.
  • 2020. január elsejétől megváltozik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege is. A korábbi havi 7500 forintról havi 7710 forintra emelkedik.
  • A mezőgazdasági őstermelők többségét 2020-tól nem terheli a szociális hozzájárulási adó negyedévenkénti bevallási és adóelőleg-fizetési kötelezettsége.
  • A kis- és középvállalkozások is örülhetnek, ugyanis a rájuk vonatkozó fejlesztési adókedvezmény jogcímének értékhatára 3 év alatt kedvezőbbé válik.
  • Csökken továbbá a csekkbefizetés költsége is. A csekkes utalások ugyanis 20 000 forintig illetékmentesek lesznek, illetve 6000 forintos illetékmaximum lép érvénybe – ennél többe tehát nem kerülhet a csekkes utalás.
  • A magyarországi székhelyet választó nemzetközi sportszervezeteknek csak 15 százalék egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekhót) kell fizetniük munkavállalóik után.
  • Összeolvadhat a nyugdíjjárulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerőpiaci járulék, ezeket jövőre már egy adónemként kell nyilvántartani. (Ennek értelmében megközelítőleg 150-170 milliárd forint maradhat öt hónappal tovább a gazdaság szereplőinél.)
  • Fontos változás továbbá, hogy a behajthatatlan vevőkövetelésekre jutó áfa szigorú keretek között visszaigényelhetővé válik.

 

• Emelkedik a dohánytermékek jövedéki adótartalma is. A Pénzügyminisztérium szerint így 2021-re el is érjük az uniós minimum adószintet.

Most pedig, ahogy ígértük, nézzük meg alaposabban is, mivel jár az eva megszűnése.

Ami a legtöbbeket érdekel, hogyan változik 2020-ban a személyi jövedelem adó (szja)?

Ahogyan arról a fentiekben már írtunk, a négy vagy több gyermeket nevelő anyák számára 2020. január 1-jétől új adóalap-kedvezmény lép életbe. Az adóalap-kedvezményt a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, illetve egyes önálló tevékenységből származó jövedelemtípusokkal kapcsolatban érvényesíthetjük. 

Amire azonban talán mindenki kíváncsi, hogy változik-e a személyi jövedelemadó (szja) mértéke 2020-ban?

A válasz: nem. Jelen ismereteink szerint a személyi jövedelemadó mértéke 2020-ban is 15 százalék lesz.

És mi lesz a tb-vel? Tényleg veszélyben az ingyenes orvosi ellátás?

Egyre több helyen olvashatunk ezzel kapcsolatban különböző híreket – és azt kell mondjuk, ezek nem is teljesen alaptalanok. Egy friss törvénytervezet szerint ugyanis elbukhatják az ingyenes egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést azok, akik nem fizetik rendesen az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Ez leginkább azokat érinti, akik egészségbiztosításukat egyéni szolgáltatási szerződés keretében rendezik. (Ahogy erről a cikkben már szó volt, ők jelenleg havi 7500, azaz napi 250 forintot fizetnek, míg 2020-tól havi 7710, vagyis napi 257 forintot fizetnek majd.)

Hogy ez kiket érint pontosan?

• Fizetés nélküli szabadságon lévők,
• végzett, de még nem foglalkoztatott diákok, 
• két munkahely között lévők,
• illetve főállású feleségek.

Nekik nagyon figyelniük kell, ugyanis 22 500 forintos, vagyis három hónapot elérő tartozás után érvénytelenítik a taj-számukat.

Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a 45 napig nem fizetők az ellátás rendezését követően visszaállíthatták biztosítotti jogviszonyukat, így újra jogosulttá váltak a térítésmentes szolgáltatásokra. Ezután azonban ők csak készpénzfizetés ellenében kaphatnak orvosi ellátást, valamint a gyógyszertárakban is drágábban vásárolhatnak gyógyszert. Ezekre ugyanis nem jár majd állami támogatás az elmaradók számára.

Ennél is jobban kell figyelniük a külföldön dolgozóknak. A szabályok ugyanis kimondják, hogy egy embernek csak egy országban lehet biztosítása – ott, ahol munkát vállal. A külföldi munkavállalóknak tehát ki kell jelentkezniük a hazai egészségbiztosítási rendszerből. Amennyiben azonban ezt nem teszik meg, jövő júliustól a Magyarországon igénybe vett orvosi ellátás költségeit utólag meg kell térítenie – amennyiben több országban is fenntartotta biztosítási jogviszonyát.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó, vagyis az eva – de mit jelent ez pontosan?

2020. január 1-jétől megszüntetésre kerül az eva. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb kérdés, hogy milyen lehetőségei vannak azon vállalkozóknak, akik eddig evások voltak.

2019. december 31-ig dönthetünk arról, hogy milyen adózási formában folytatjuk a tevékenységünket.

Az egyéni vállalkozók két adónem közül választhatnak:

• kata,
• szja-s egyéni vállalkozó (vállalkozói szja vagy átalányadózás)

Ha társas vállalkozásunk van, három adózási forma kínál lehetőséget:

• kata (kivéve kft. esetében, ennek részleteiről a cégalapításról szóló cikkünkben már ejtettünk szót)
• kiva
• társasági adó.

A katás és kivás vállalkozásokkal kapcsolatban ezt a cikket is érdemes elolvasni, hogy teljesebb képet kapjunk a lehetőségeinkről vállalkozóként.

Fontos változás, hogy az eva megszűnésével minden korábbi evás vállalkozó automatikusan áfaalannyá válik. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy áfafizetési kötelezettségünk is van.

Hogy ez hogy lehetséges?

Úgy, hogy ezzel kapcsolatban is lesz két választási lehetőségünk. Az egyik, hogy általános szabályok szerint adózunk (ez áfafizetési kötelezettséggel jár), a másik, hogy alanyi áfamentességet választunk – amennyiben megfelelünk az erre irányuló feltételeknek. (Ezzel kapcsolatban ez a cikk segíthet az eligazodásban.)

Itt azonban még mindig nem ért véget a ránk háruló feladatok köre. Miután ugyanis kiválasztottuk a nekünk megfelelő adónemet, a vállalkozás székhelyéül és telephelyéül szolgáló önkormányzatnál kell utánajárnunk, hogy szükséges-e helyi iparűzési adót (hipa) fizetnünk – és ha igen, pontosan mennyit.

Ha ezek alapján még nem egyértelmű a döntés, a kormányzat által készített Excel-alapú kalkulátor segíthet a döntésben.

De mégis mi történik, ha nem választunk új adózási módot december 31-éig?

Aki a kért időpontig nem választ, egyéni vállalkozóból vállalkozói szja-alannyá, társas vállalkozóból társaságiadó-alannyá, egyéb esetben pedig általános szabályok szerinti áfaalannyá válik.

Ha pedig ennél személyre szabottabb segítségre van szükség, érdemes igénybe venni adóstratégiai tanácsadásunkat.

Egy cégvezetőnek sokkal többet kell tudnia az évi adóváltozásokról, mint alkalmazottainak

Abban egyetérthetünk, hogy minden ember érdeke, hogy tisztában legyen az őt érintő (adó)változásokkal. A cégvezetőkre azonban ebben a tekintetben nagyobb felelősség hárul, hiszen tőlük dolgozóik elvárják, hogy lehetőleg minden változással kapcsolatban legyen friss és érvényes információjuk. Máskülönben nem tudja képviselni az érdekeiket, illetve a legkedvezőbb munkafeltételeket biztosítani számukra. Ha pedig munkatársaink így érzik, jelentősen csökken majd a lojalitásuk és a motivációjuk is, ez pedig komoly hatással lesz a cég teljesítményére.

Ezért is írtuk meg ezt az összefoglaló cikket. Ha pedig ennél is több információra, esetleg konkrét tanácsadásra vagy adóval kapcsolatos ügyintézésre, könyvelésre, esetleg szakértői véleményre lenne szüksége, keressen minket bizalommal, hogy a cég pénzügye ne nyűg, hanem megoldott feladat legyen.