A kívülről történő napi munkába járás címén érdemes néhány szabállyal, kérdéskörrel tisztában lenned. Az alábbiakban azt foglaljuk össze, milyen kötelezettségeid és milyen lehetőségeid vannak, ha a munkavállaló munkába járással kapcsolatos utazási kérdéseit szeretnéd megválaszolni.

A közigazgatási határon kívülről bejáró dolgozókon túl azoknak is rendkívül előnyös lehet a bejárás költségtérítése, akik közelebb dolgoznak.

De mit is jelent mindez és milyen szabályok vonatkoznak a költségtérítésre? Mikor kötelező a munkáltatónak kifizetnie az összeget, vagy annak egy részét, és mikor könyvelhető el plusz juttatásként?

Hogyan kell elszámolni ezekkel az összegekkel, mire kell odafigyelni, és miért lehet ez motiváló tényező a munkavállaló számára?

Következő cikkünkben végigvesszük, mit érdemes tudni , ha a munkavállaló munkába járással kapcsolatos költségeiről beszélünk.

Mi számít munkába járásnak munkavállalói viszonylatban?

Nem árulunk el titkot azzal, hogy a munkavállalót illető térítések között az is szerepel, honnan jár munkába az illető. Erre a Munka Törvénykönyvében is hivatkoznak.

Az Mt. 51.§-a alapján tehát mér tudjuk, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak azt a költségét, amely a munkaviszony létesítésével indokoltan merül fel. Az is ide köthető, hogy vannak esetek, amikor a munkába járással kapcsolatos utazási költségeket meg kell téríteni. De mi is számít munkába járásnak? Az alábbiak:

• a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
• a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy a tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi bejárás és hazautazás is. Amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították.

Ezek tehát azok az esetek, amikor mindenképpen foglalkoznod kell a költségtérítéssel.

Munkába járás és hazautazás: van különbség?

Elsőre talán nem gondolnál rá, de a bejárás és a hazautazás között lehetnek költségkülönbségek.

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II.26.) kormányrendelet értelmében munkába járásnak minősül:

• a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely,
• a munka helye között munkavégzési célból történő helyközi utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi bejárás és hazautazás, valamint
• a közigazgatási határon belüli, a lakóhely vagy tartózkodási hely.

Ezen kívül a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi bejárás és hazautazás is ide tartozik. A törvény akkor érvényes, ha a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedés miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja megközelíteni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették vagy módosították.

A hazautazás ezzel szemben eltér a napi munkába járástól.

Ezalatt a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazást értjük.

A hazautazással kapcsolatos költségtérítésnek van egy éves felső korlátja, amelyet minden évben közzétesz az illetékes miniszter.

Munkába járás költségtérítés: mikor kötelező?

Az egyszerűség kedvéért lássuk, hogy neked, mint munkáltatónak mi kötelező az utazási költségek megtérítésében:

• közlekedési eszközt nézve a belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán történő utazást,
• menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton való utazást,
• elővárosi vasúton (HÉV-en) történő utazást,
• menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven történő utazás költségeinek meghatározott hányadát.

A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás esetén a díjak legalább 86%-a.

Mikor lehet plusz lehetőség?

Természetesen a kötelezőkön túl nagyobb mértékben is megtérítheted a költségeket.

Az utazási költségtérítés esetén, a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venned azt a bevételt, amelyet

• utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy
• költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is),
• a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy,
• hazautazásra a munkahely és a lakóhely között

közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 15 forint értékben kap a magánszemély.

Tehát a fenti esetekben 15 forint/km értékben megtérítheted a bejárást a munkavállalódnak.

Ezekben az esetekben csak az fontos, hogy a kormányrendelet szerinti munkába járás megvalósuljon.

Ebben az esetben a 9 Ft/km-es mérték felett magasabb összeget is téríthetsz adómentesen 15 Ft/km-es összegig, sőt a bérlet vagy jegy 100%-os ára is adómentesen téríthető.

Ezen felüli térítés esetén a magánszemély nem önálló tevékenységből származó jövedelemként (munkabérként) adózik.

Az SZJA törvény jóval engedékenyebb, ugyanis az adómentességet sem a közlekedési eszközhöz, sem pedig annak kényelmi szintjéhez nem köti.

Tehát az, hogy első osztályon, vagy IC-n utazik-e a munkavállaló, az teljesen a te döntésed.

Hogyan kell elszámolni a bérlet vagy menetjegy árának összegét?

Jogszabály szerint elegendő a bérlet vagy a jegy leadása is az elszámoláshoz. Persze a cégnévre történő számla is jó megoldás lehet.

Nem csak a teljes árú jegyek és bérletek fogadhatók el: kedvezményes jegyeket, bérleteket is megtéríthetsz.

Mire kell figyelni? Például a MÁV Start Klub kártya család tagjaival, hisz általában ezek éves és teljes országos kedvezményes utazást jelentenek, sőt egyes esetekben átruházhatók.

Ezeket is adhatod dolgozóidnak, de ezesetben nem jár az adómentesség.

A 2022-es adózási változásokról itt olvashatsz bővebben!

Hogyan számoljuk el a helyi bérletet?

Azt már tudjuk, hogy ha például a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye közigazgatáson kívül esik, adómentesen elszámolható a jegy vagy a bérlet. De igaz ez a budapesti helyi bérletre is?

Sajnos ebben az esetben nemmel kell válaszolnunk. Ebben az esetben a bejárás fogalma értelmében a munkavállaló a munkahelytől eltérő településen lakik, de a helyi közlekedést nem átutazás céljából veszi igénybe, mert Budapesten belül leszáll a helyi járatról.

Így a HÉV bérlet árának 86%-át kötelező téríteni, viszont a budapesti helyi bérlet meghatározott juttatásként téríthető.

Mire figyelj a munkába járás költségtérítése esetén?

Vegyük most végig, miket tarts szem előtt, hogy törvényileg és térítésügyileg is rendben legyenek a lehetőségek.

1. Az adómentességet tartsd szem előtt, ugyani, ahogyan fentebb is írtuk, több esetben nem érvényesíthető.
2. A 86%-os térítés minimum érték: megállapodhattok úgy is, hogy más módon, például saját járattal oldod meg a munkavállaló bejárását.
3. Egyes esetekben meghatározott mértékű összegre jogosult a munkavállaó: például, ha nincsen a két pont között közösségi közlekedés, vagy a munkarend miatt nem tudna bejárni, vagy azt csak hosszú várakozással tudja igénybe venni. A mozgáskorlátozottság illetve a bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke esetén szintén más szabályok érvényesülnek.

Miért lehet jó a munkavállalónak ez a lehetőség?

Az adómentességen túl a munkavállaló ösztönzése is jó érv lehet. Például, ha a környezettudatosság céges alapelv, a közösségi közlekedés használata kifejezetten jó megoldás lehet.

A kényelmes közlekedés, a biztos térítés pedig kinek ne jönne jól? Ha azt vesszük, mennyibe kerülnek a jegyek és a bérletek, és mindezt a munkavégzés helye közötti napi ingázással, és a saját költségei kárára tudja csak igénybe venni, akkor a munkavállaló számára kifejezetten hasznos juttatás lehet a közlekedés térítése.

Ha a munkavállaló nem szeretné igénybe venni a közösségi közlekedést, de a jelen üzemanyagárak mellett az autóját sem szívesen használná, szintén meggyőzhető és motiválható a költségtérítéssel.

A céges autó előnyeiről és lehetőségeiről innen informálódhatsz!

Miben tud segíteni a könyvelő?

Természetesen rengeteg további kérdés merülhet fel benned a bejárással kapcsolatban. A könyvelő és a bérszámfejtő minden kérdésben tud segíteni:

• ha bizonytalan vagy az adómentességet illetően,
• ha pontosítanád a jogszabályi vonatkozásokat,
• ha speciális esetről van szó,
• ha biztosra szeretnél menni a költségeket illetően, vagy
• bármilyen egyéb kérdésed lenne.

Bérszámfejtési és könyvelési kérdésekben bátran fordulj hozzánk!