A hazai kisvállalkozások 2013 óta választhatják a KIVA névre hallgató adónemet, de sokszor nem egyértelmű, hogy ezzel jól is járnak-e. Hordoz adóelőnyöket, a segítségével optimalizálhatjuk az adózást, de minden esetben egyéni döntést kell hozni arról, hogy megéri-e az áttérés. Ebben a cikkben igyekszünk segítséget adni ahhoz, hogy a jó kérdéseket tegye fel a kisvállalkozó, aki ezt az adózási formát fontolgatja.

Döntés, amit nem hozhatunk meg egyedül

A kisvállalati adózásra való áttérés és az erről való döntés egyáltalán nem egyszerű feladat. Minden esetben javasolt erre szakosodott, szakmailag maximálisan felkészült szakembert, könyvelő irodát felkeresni már a döntéshozatal első fázisában. Szakember nélkül ugyanis még az sem biztos, hogy egyáltalán ráakadunk a megfelelő kérdésekre – a megfelelő válaszok pedig, amelyek a döntéshozatalban segítenek, még bonyolultabbak.

Ahhoz, hogy helyes döntést tudjon hozni az adott vállalkozás, egyedi mérlegelésre van szükség. Azok a szakemberek, akik az utóbbi években erre az adónemre szakosodtak, kielégítő választ tudnak adni arra, hogy mikor és kinek éri meg erre az adózási formára áttérni.

Ilyen szakembert találni nem éppen könnyű feladat.

A legtöbb könyvelő és könyvelő iroda egyáltalán nem foglalkozik ezzel a formával, vagy csak igen kevés KIVÁ-s céget könyvel. Sokan egyáltalán nem is ajánlják ezt ügyfeleiknek, mivel nem értenek hozzá, maguk sem tudják a megfelelő döntések meghozatalát kellően megalapozni.

Ennek oka, hogy az adónem viszonylag új, így a könyvelőknek egy eddig teljesen ismeretlen, új szemlélettel kellett megismerkedniük, és erre nem mindenki tudott vállalkozni – akár időhiány vagy éppen az adónem iránti érdeklődés hiánya miatt.

Nem elhanyagolható tényező a szoftverigény sem. Bár nem feltétlenül kell egy KIVÁ-s vállalkozás könyveléséhez új szoftvert vásárolni, de az egyedi paraméterezésű listák előállítása elengedhetetlen – ez további komplexitást szül és csökkenti azon szakemberek számát, akik szívesen foglalkoznak az adónemmel.

Nagyon fontos tehát a személyes konzultáció, ahol a szakember és a vállalkozó közösen elemzi az előző minimum két év lezárt időszakát, pontos és megbízható számadatok birtokában. Elmaradhatatlan, hogy a vállalkozónak konkrét elképzelései legyenek a jövőre nézve is, fontos tudnia a vállalkozás következő két évben várható árbevételét, a foglalkoztatottak tervezett létszámát, és a részükre fizetendő bérek nagyságát.

Általánosan a kisvállalati adóról (2012. évi CXLVII. törvény)

Mi az a KIVA pontosan?

A KIVA lényegében egy egyszerűsített adónem, amely három másik, a vállalkozások által fizetendő adónemet vált ki egyben.

Ezek:

• a szociális hozzájárulási adó,
• a szakképzési hozzájárulás, illetve
• a társasági adó.

Az első két adónem a foglalkoztatottak bére után fizetendő (a szociális hozzájárulási adó 2018-ban 19,5%, a szakképzési hozzájárulás 1,5% a bruttó munkabérek után), a társasági adó 9%, amelyet pedig a nyereség után kell fizetni.

A KIVA mértéke az adóalap 13%-a. Előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a béremelésre.

Ezek alapján elmondhatjuk, hogy azoknak a vállalkozásoknak érdemes elgondolkozni az áttérésen, amelyek relatíve sok alkalmazottat és magasabb bérekkel foglalkoztatnak, illetve a személyi jellegű kifizetéseik (ilyenek a munkabér, a kifizetések a tulajdonosok felé, munkavállalóknak fizetett költségtérítések, segélyek, jutalmak, támogatások, végkielégítés és így tovább) és ezek adó- és járulékvonzata nagyobb, mint a vállalkozás adott évi Tao. szerint számított nyeresége.

A KIVA kedvező választás azoknak a gyorsan fejlődő vállalkozásoknak is, akik beruházásokra és a készletek növelésére nagyobb összegeket kívánnak fordítani.

A választásra jogosultak köre, a teljesség igénye nélkül:

• egyéni cég
• betéti társaság (Bt.)
• korlátolt felelősségű társaság (Kft.)
• zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.)
• ügyvédi- és közjegyző iroda

2019-től már a bevételi értékhatár is megemelkedik, így az 1 milliárd forintot meg nem haladó árbevétellel rendelkező vállalkozások számára is megnyílt a lehetőség a KIVA választására.

Természetesen a választásnak is több feltétele van, ezeket most nem soroljuk fel, de személyes konzultáció keretében az egyeztetésük elengedhetetlen.

A KIVA-kötelezettség meghatározása

A kisvállalati adó alapja a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye. Vagyis az adott és kapott osztalék egyenlege, nyereség és veszteség egyenlege a tőkeműveleteknél, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összegével. (Ezeket a fentiekben részleteztük.)

Módosító tételek az adóalap meghatározásánál, ezek a következők:

Adóalapot növeli:

• tőkekivonás (jegyzett tőke leszállítás)
• jóváhagyott, fizetendő osztalék (adóévi)
• a pénztár értékének tárgyévi növekménye (itt van egy mentesített érték is!)
• a Tao. törvényben meghatározott, nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek
• bírságok, pótlékok
• a behajthatatlannak nem minősülő követelések elengedése

Az adóalapot csökkenti:

• tőkebevonás (jegyzett tőke emelés)
• kapott, járó osztalék bevételként elszámolt összege (adóévi)
• a pénztár értékének tárgyévi csökkenése (figyelembe véve a mentesített értéket is)

Figyelni kell a kapcsolt vállalkozások közt létrejött ügyletekre, különösen a szokásos piaci értéktől eltérő ellenérték megállapítására – ennek ideális kezelésére szintén javasoljuk a szakemberrel való konzultációt.

Az előző évek veszteségének felhasználhatósága is nagy könnyebbség a KIVA választása szempontjából. A veszteség elhatárolás módját és ütemét az erre specializálódott szakember (könyvelő) a legideálisabb módon tudja érvényesíteni a vállalkozásoknál.

Az adó bevallása, előleg, adófizetés:

• a KIVA éves elszámolású adó, évente egyszer, tárgyévet követő május 31-ig kell bevallani az erre rendszeresített nyomtatványon
• az adóelőleget az adózó negyedévente kell, hogy megállapítsa, bevallja, és megfizesse, a tárgynegyedévet követő 20-áig.
• az előleg az adóalap 13%-a
• az előlegek és az éves adókötelezettség különbözetét az éves bevallásban rendezni kell, az esetlegesen keletkező befizetést vagy visszaigénylést, adóévet követő május 31-ig kell teljesíteni, ill. igényelni.

Áttérés a kisvállalati adóra:

• az adóhatósághoz való bejelentést követő hónap első napjával létrejön az adóalanyiság (tehát nem kell megvárni az év végét, év közben is bármikor át lehet térni)
• az adóalanyiság létrejöttének napjával önálló üzleti év kezdődik
• aki a társasági adó alanyaként tér át a kisvállalati adóra, a Tao. törvény hatálya alól kikerül, és a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmaznia, záró bevallást kell benyújtania.

A KIVA választható a tevékenységét év közben kezdő – újonnan létrejövő – vállalkozás esetén is, ennek bejelentési szabályait fontos ismerni és betartani.

Célja, hogy megkönnyítsük a dolgát azoknak a vállalkozásoknak, amelyek már tájékozódtak valamilyen formában ezen adózási forma előnyeiről, de még döntést nem sikerült hozniuk, nem kaptak kellő tájékoztatást, nem kaptak választ kérdéseikre.

Ha további kérdése van, lépjen velünk kapcsolatba és kérjen adótanácsadási időpontot. Irodánk 2019-től KIVÁ-ra specializálódott szolgáltatást is nyújt, így egészen biztosan segíteni tudunk a jó döntés meghozatalában.