Ahogyan számos más adónem esetében, a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatásának szabályozásában is jelentős változások léptek érvénybe 2019-ben.
Az elmúlt években nagy divatja volt a nyugdíjas-foglalkoztatásnak, hiszen ezáltal növelhető volt a nyugdíjösszeg, ráadásul a nyugdíjszervezetek megszületése óta a cégeknek is hatványozottan megtérülő foglalkoztatási forma.
De vajon milyen mértékben változik mindez 2019-ben? Pozitívan vagy negatívan érintik a vonatkozó változások a nyugdíjasok foglalkoztatását?
Szükség van az idősek foglalkoztatására Magyarországon?
A válasz röviden az, hogy igen.
Hogy miért?
Egészen egyszerűen azért, mert a világ több országához hasonlóan Magyarország is az idősödő társadalom problémájával küzd. Ilyen értelemben pedig a gazdasági fenntarthatóság egyik alappillére az idősödő munkavállalók foglalkoztatása, munkában tartása.
A jelenség egyfelől a modern kori egészségügyi ellátás sikerének köszönhető, másfelől azonban a csökkenő születésszámok felelősek azért, hogy a világ több országában is az öregedő társadalom okozta problémákkal kell szembenézni.
Ebben a tekintetben pedig sajnos elengedhetetlen, hogy a társadalom idősödő rétege (az 55-64 év közöttiek) a nyugdíjkorhatár elérését követően is aktív munkaviszonnyal rendelkezzen. Ezen információk birtokában pedig egyértelművé válik az is, hogy valamennyiünknek érdemes tisztában lennünk a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó törvényekkel, illetve azok esetleges változásaival.
Változás a nyugdíjasok foglalkoztatásában
Rögtön az elején fontos kiemelnünk, hogy a 2019-ben érvénybe lépő szabályozás kizárólag a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalókra érvényes.
A korábbi törvények értelmében öregségi nyugdíj csak abban az esetben volt megállapítható, ha az igénylő a nyugellátás egyéb feltételeit is teljesítette. Ezek az alábbiak voltak:
- korhatár betöltése,
- előírt minimális szolgálati idő (teljes nyugdíjhoz 20 év, résznyugdíjhoz 15 év),
- legalább 40 évi jogosító idő megszerzése (nők kedvezményes nyugdíja esetén),
- nem áll biztosítási jogviszonyban azon a napon, amelytől a nyugdíj megállapítását kérelmezi.
Az új törvény a fent említett negyedik pontot eltörli, így 2019-től már nem szükséges megszüntetni a biztosítási jogviszonyt, ha az illető a nyugdíját szeretné igényelni.
A változás értelmében továbbá a foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas mentesül a biztosítási kötelezettség alól. Nem kell tehát a korábbi években fizetendő 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint 4 százalékos egészségbiztosítás-járulékot fizetni – csupán a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni.
Ezáltal a nyugdíjas munkavállaló nettó fizetése konkrétan 14 százalékkal nő a korábbi évekhez képest. Azonban a jövedelme további nyugdíjalapot nem képez, így a korábban igen népszerű nyugdíj emelésének lehetősége megszűnt.
És ez még nem minden.
Fontos továbbá kiemelnünk, hogy a változás kedvezően érinti a nők negyvenéves jogosultsági idejével nyugdíjban részesülő hölgyeket is. Amennyiben ugyanis ők a nyugdíj mellett is munkát vállalnak, az ezért kapott bérük nem számít majd bele a keresetkorlátba – hiszen munkaviszonyuk alapján nem lesznek biztosítottak.
Ki számít saját jogú nyugdíjasnak, ki nem?
A nyugdíjkorhatárt elérő, saját jogú öregségi nyugdíjasok, illetve azok a nők, akik 40 év szolgálati időt elérő, korhatár előtti nyugdíjellátásban részesülnek. Az egyéb nyugdíjkorhatár előtti ellátásban, például a rokkantsági nyugdíjban részesülők továbbra is biztosítottnak minősülnek. Ellenben a szolgálati időre tekintettel megállapított ellátásokat igénybe vevőkkel, ők ugyanis nem.
Jó hír tehát, hogy azok a hölgyek, akik idén teljesítik a nők kedvezményes nyugdíjának alapfeltételét – vagyis a legalább 40 évi jogosító idő megszerzését –, nem esnek el a lehetőségtől, az erre vonatkozó követelmény ugyanis 2019-ben nem szigorodott.
Hozzá kell azonban tennünk, hogy 2019-től már 64 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár. Ez sokak számára rossz hír, azonban ezáltal sok felsőfokú végzettségű nő is igényelheti a kedvezményes nyugellátást.
Kiegészítő tevékenységű nyugdíjas társas vállalkozó átlépése munkaviszonyba
Az a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő, öregségi nyugdíjas, aki saját cégében eddig társas vállalkozóként vett fel jövedelmet, jobban jár, ha saját cégében alkalmazottként foglalkoztatja tovább magát, mert csak így mentesül a fent említett járulékok megfizetése alól.
Ilyen esetekben meg kell vizsgálni a cég társasági szerződését, hogy kiderüljön, egyáltalán van-e erre lehetőség. Amennyiben ugyanis ezt a társasági szerződés kizárná, megéri kifizetni az ügyvédi költséget és változtatni ezen.
Mi az, ami nem változott?
Összességében két dolgot emelhetünk ki, amelyek 2019-ben sem változtak.
Ennek a közszférában dolgozó nyugdíjasok biztosan nem örülnek.
FONTOS: Az egyik változatlan törvény ugyanis az, amely kimondja, hogy a nyugdíj mellett a közszférában közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjasokat – munkaviszonyuk fennállásának idején –, nem illeti meg a nyugdíjuk. Magyarul, illetmény és nyugdíj 2019-től sem fizethető együtt.
A másik változatlan törvény pedig az éves keretösszeggel kapcsolatos. A szóban forgó korlátozás szerint csak addig folyósítható kedvezményes nyugdíj a kereset mellett, amíg az említett kereset éves összege nem haladja meg a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát.
A fentiek alapján elmondható, hogy a munkáltató és a munkavállaló számára is előnyösek lehetnek a nyugdíjasokra vonatkozó 2019-es változások, bár meg kell említenünk, hogy a nyugdíjösszeg-növelés lehetőségének eltörlése érzékenyen fogja érinteni a nyugdíjas munkavállalókat.
Ha szeretné eloszlatni a kétségeit a nyugdíjra vonatkozó szabályokkal, törvényekkel, illetve kedvezményekkel kapcsolatban, keressen minket bizalommal, munkatársaink ugyanis készséggel segítenek önnek abban, hogy minden körülmények között a legjobb döntést hozhassa meg.
Regisztrált Mérlegképes Könyvelő, Adóstratégiai és Üzleti Tudatosság Tanácsadó
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Tudatos Könyvelés KFT ügyvezetője
Küldetésem az Üzleti és magán életi Tudatosság népszerűsítése, célom hogy támogassam az ügyfeleinket abban, hogy egy profi és sikeres céget építsenek. Erősségem a stratégiai szemlélet és nagyon jól rá tudok érezni arra, hogy a partnereinknél milyen területeket szükséges fejleszteni ahhoz, hogy sikeresebbek legyenek.
Egész életemben a tudatosságra törekedtem az életem minden területén és cégemmel is ezt képviselem.
