A cég tulajdonosai – feltéve persze, hogy többen vannak – közösen gyakorolják a cég tulajdonjogát. Ez számos feladattal és felelősséggel jár, cserébe azonban a nyereségben is osztoznak a cég tulajdonosai vagy részvényesei.

Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogyan történik az osztalék kiosztása a vállalatok esetében, illetve milyen egyéb tennivalók vannak az osztalékot illetően. Az osztalék ugyanis többlet jövedelem a számunkra, ugyanakkor vannak fontos velejárói, amelyekről nem szabad megfeledkezni.

Lássuk tehát, pontosan hogyan történik az osztalék kifizetése, könyvelése és adózása.

Mi is az az osztalék?

Az osztalék lényegében a vállalat nyereségéből származó jövedelem. Pontosabban a nyereségnek azon része, amelyet a cég vezetése, a részvényesek nem forgatnak vissza a cégbe, hanem kiosztják egymás között. Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha a cég nyereséges, vagy ha a korábbi évekről maradt fenn pozitív eredménytartalék, ami szintén kivehető jövedelem a cégből.

A pozitív eredménytartalék az voltaképp a visszaforgatott nyereség, amire tekinthetünk ki nem vett osztalékként is. Természetesen egy veszteséges év ezt a pozitív eredménytartalékot rontja, azaz a korábban visszaforgatott nyereségünket csökkenti, emiatt a kivehető jövedelem is kevesebb lesz. Ezért is fontos a folyamatos, tudatos és nyereséges növekedés minden tulajdonos és cégvezető számára.

Az osztalék mértékét maguk a tulajdonosok, vagy részvénytársaság esetén a részvényesek határozzák meg. Nyereség nélkül működő, vagy nem túl magas nyereség esetén a legtöbb esetben nem szokás az osztalék kiosztása. Az a veszteséges vállalkozás, akinek az eredménytartaléka negatív egyenlegbe megy át, osztalékot nem vehet ki. Az eredménytartalék egyenlege a főkönyvi kivonaton, a 413-as számlaszámon található. Ha az egyenlege Tartozik (T) típusú, akkor negatív, ha pedig Követel (K) típusú, akkor pozitív.

Hogyan történik az osztalék kiosztása?

Ahogy említettük, a cég nyeresége vagy visszaforgatásra kerül, amikor is a cég fejlődését, növekedését segíti, vagy pedig kiosztásra kerül a részvényesek között.

Az osztalékfizetés előre meghatározott időközönként történik. A legtöbb esetben ez évente történik. Magyarországon a vállalatok általában az üzleti év végét követő fél évben szoktak osztalékot adni a részvényeseknek.

A kiosztható összeg tehát a cég nyereségétől függ, illetve hogy a nyereség mekkora részét fordítja erre a vállalat. Az osztalék kalkulátorban pedig pontosan ki tudod számolni azt is mennyi osztalékot tudsz kivenni.

És hogy milyen formában történik ez?

Az osztalék lehet készpénz is, azonban igen gyakran előfordul, hogy a vállalatok további részvényeket osztanak ki a részvényesek között.

A részvényesek olyan mértékben részesülnek az osztalékból, amekkora részét birtokolják a cégnek. Az a részvényes, aki több részvényt birtokol – tehát több pénzt fektet be a cégbe – annak értelemszerűen nagyobb lesz az osztalékból származó jövedelme.

Ha egy részvényes például a részvények 10%-t tulajdonolja, akkor ennek megfelelő mértékű, tehát 10%-os osztalékot fog kapni. A legkisebb részvények után is megtörténik az osztás, tehát arról a befektetőről sem feledkeznek meg, aki például „csak” 0,5%-ot tulajdonol.

Osztalékot csak az év zárásakor lehet jóváhagyni, de ha esetleg erről már lecsúsztál és mindenképpen pénzt szeretnél kivenni a cégből, akkor természetesen év közben osztalékelőleget is jóvá lehet hagyni.

Mi is az az osztalékelőleg?

Arra is van lehetőség, hogy nem az üzleti év lezárása után történik meg az osztalékok kiutalása, hanem még a zárás előtt. Ez az úgynevezett osztalékelőleg.

Osztalékelőleg esetén az előző évi mérleg alapján történik meg az osztalék mértékének kiszámítása. Osztalékelőleget csak abban az esetben lehet osztani, ha a részvényesek közösen döntenek erről a lehetőségről.

Fontos, hogy osztalékelőleg esetén szociális hozzájárulási adót csak utólag kell majd fizetni, de a későbbiekben erről még lesz szó.

Van osztalékfizetési korlát?

A számviteli törvény szerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Milyen helyzetekben nem lehet osztalékot fizetni?

Ilyen például az a szituáció, amikor az osztalék kifizetés veszélyeztetné a cég fizetőképességét. Értelemszerűen ha az osztalék kifizetés után a cégnek nem marad pénze a cég működéséhez szükséges számlák, vagy egyéb terhek kifizetésére, az nem egy egészséges működés, így ebben az esetben szóba sem kerülhet az osztalék kifizetése.

Másik fontos tudnivaló, hogy az osztalék összefüggésben van a vállalat jegyzett tőkéjével. A jegyzett tőke az osztalékfizetés után sem csökkenhet a hivatalosan bejegyzett tőke mértéke alá. Ez úgy lehetséges, hogy a cégnek rendelkeznie kell eredménytartalékkal. A szabad eredménytartalék a saját tőke azon része, amely a vállalati nyereségből képződik.

Ez lényegében annyit jelent, hogy ha egy cég esetében 5 millió forint a jegyzett tőke, az eredménytartalék pedig 3 millió forint, akkor ez a 3 millió forint kiosztható osztalékként, de 5 millió forintnak maradnia kell, a jegyzett tőke nem mehet ez alá.

Hogyan történik az osztalék könyvelése?

Az osztalékok könyvelésével kapcsolatban több mindenre is oda kell figyelni.

Először is az osztalékok kiosztásakor is meg kell jelennie a könyvelésben, illetve az éves beszámoló elfogadásával együtt is meg kell jelennie ezeknek a kifizetéseknek. Osztalékelőleg esetén egy közbenső mérleget kell készíteni, és az év végi mérleg elkészítésénél, december 31-ig kell erről beszámolni.

Felmerülhet azonban a kérdés, hogyan jelenik meg az adózásban az osztalék?

Az osztalék adózása – Személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó

Az osztalék egy nagyszerű jövedelemforrás lehet, hiszen ha rendszeres a kiosztása, folyamatosan számíthat rá a részvényes, még akkor is ha az egyéb jövedelmei nem az előzetesen elvártak szerint alakulnak.

Ahogy említettük, a cégek könyvelésében is megjelennek ezek a kifizetések.

És mi a helyzet a részvényesekkel?

Természetesen azon részvényesek könyvelésében is meg kell jelennie, akik az adott összegeket megkapják. Magánszemélynek az osztalékból származó jövedelem esetén a 15% személyi jövedelemadó megfizetése kötelezettség.

Osztalék kifizetés után a 15%-os személyi jövedelemadó mellett szociális hozzájárulási adó megfizetése is kötelező, melynek mértéke 13%. A szociális hozzájárulási adót addig kell fizetni, amíg a minimálbér 24-szeresét el nem éri az összes szociális hozzájárulási adókötelezettség alá eső jövedelmek összege. Ez az összeg 2023-ban 5.568.000 Ft.

Tipp: Magánszemélyként az ingatlan bérbeadás bevétele után nem fizetünk szociális hozzájárulási adót, de mégis a minimálbér 24 szeresébe beszámítható. Tehát aki osztalékra jogosult és mellette bérbe ad ingatlant, az jellemzően egyáltalán nem, vagy lényegesen kevesebb szociális hozzájárulási adót fizet a kivett osztalék után.

És mi a helyzet az osztalékelőleggel?

Ahogy korábban már említettük, ebben az esetben szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni. Csak abban az esetben, ha az osztalékelőleg osztalékká alakul. Ilyen esetben természetesen utólag kötelezően be kell ezt fizetni, így erre érdemes előre felkészülni anyagilag.

Az osztalékfizetés esetén is fontos a tudatosság

Az osztalékból származó jövedelem roppant hasznos lehet a magánszemély számára is, de ha például a cégbe való visszaforgatás mellett dönt a vállalat, az hosszú távon akár már nagyobb előnyökkel is járhat.

Arra azonban mindenképpen érdemes odafigyelni, hogy az osztalék kiutalása minden esetben a számviteli törvény szerint is szabályosan történjen. A szabályok betartása a pénzügyeket tekintve kiemelten fontos, így érdemes lehet segítséget kérni ha úgy érezzük szükség van rá.

Ha a céged osztalék kiosztásában szeretnél segítséget kérni, vagy magánszemélyként van szükséged az osztalékkal kapcsolatban, nyugodtan keress minket. A K&K Tudatos Könyvelésnél mindig segítünk megkeresni a legális kiskapukat, legyen szó adózásról, könyvelésről, vagy cégalapításról.