A SWOT elemzés vagy analízis minden vállalat számára fontos lépés. A sikeres, jól irányított vállalkozás iránytűje, amelyet rengetegen használnak az üzleti életben. Nézzük meg, miért és hogyan készül a SWOT mátrix, és hogyan tudod jól használni!
- A SWOT analízis fogalma
- A SWOT elemzés fontossága
- A SWOT részei
- A SWOT elemzés készítése és használata
- Előnyök és hátrányok
- SWOT elemzés minta
A cikkből tehát megtudhatod a SWOT, vagy magyarul GYELV elemzés minden csínját bínját, és arra is választ adunk, hogy a mátrix hogyan segíti majd a cég marketing stratégiai lépcsőit, miben segíti a siker elérését, és mi is az egész elemzés lényege.
Csapjunk is bele, és ismerkedjünk meg a SWOT-tal!
(A továbbiakban nagy hasznodra lesz ez az ingyenes SWOT-analízis sablon.)
Mi az a SWOT-analízis?
A SWOT elemzés olyan tényezőket vesz figyelembe, amelyek elemzik a helyzetet, és segítenek a stratégiai tervezésben. A vállalkozásod erősségeit, gyengeségeit, a lehetőségeket és a fennálló veszélyeket azonosítja, és segít abban is, hogy mindezt megértsd, választ találj rájuk.
Lehetsz kis cég vezetője, vagy nagyvállalat marketingese: a SWOT minden esetben helytálló eszköz a fentiek értelmezésében.
Egy elemzés során megkapod a vállalat erősséget, gyengeségeit (de lehet ez egy projekt, egy feladat, egy szituáció, egy termékbevezetés, bármi).
De nézzük csak, mit is jelent a SWOT.
A SWOT elemzés fogalma
A SWOT angol mozaikszó, az alábbi szavakból tevődik össze:
- Strengths – Erősségek,
- Weaknesses – Gyengeségek,
- Opportunities – Lehetőségek,
- Threats – Veszélyek.
A magyar nyelv sokszor GYELV elemzésként hívja.
Az analízis szó jelentése: az adatok alapján segít kielemezni egy adott helyzetet. Így a SWOT jelentése annyi, hogy az elemzés során a helyzet vagy kérdéskör részeit vizsgáljuk, külön-külön is elemezzük őket. Feltesszük a megfelelő kérdéseket és válaszokat is adunk rájuk.
Azonban le kell szögeznünk, hogy hiába vannak meg a megfelelő válaszok, lesz, amire nincs ráhatásod. Itt jön képbe a két csoport:
- a külső tényezők,
- a belső tényezők.
Míg előbbi tőled független, utóbbi rajtad és a vállalatodon múlik. Ez azért is fontos, mert segít a priorizálásban, és az egymást követő lépések kialakításában.
A SWOT keretrendszer Albert Humphrey nevéhez fűződik, aki az 1960-as és 1970-es években a Stanford Research Institute-ban tesztelte a megközelítést. A SWOT elemzést eredetileg üzleti célokra fejlesztették ki, és a Fortune 500-as cégek adatain alapultak.
A PEST elemzés
Jogos a kérdés: hogy jön ide még egy mozaikszó?
Akkor érdemes kihasználni ezt az eszközt, ha a GYELV elemzés során rengeteg a külső tényező. A PEST segít a hosszútávú faktorokat is kiemelni. Ezek az alábbiak lehetnek:
- Political analysis – Politikai tényezők,
- Economic analysis – Gazdasági tényezők,
- Technological analysis – Technológiai tényezők,
- Social analysis – Szociális tényezők.
Tehát a SWOT stratégiai módszer mellett érdemes ezt is bevetni, de semmiképp sem helyette!
A hosszútávú fókusza miatt célszerű a SWOT mellett végezni, semmiképpen sem helyette.
A PEST elemzést ki szokták bővíteni Environmental és Legal résszel, így PESTEL elemzés néven fut majd. De egyes esetekben a természetvédelem kapcsán egy Ecological résszel is bővíthetik, így pedig STEEP elemzés vagy STEEP analízis néven találkozhatsz vele.
Miért érdemes SWOT-elemzést készíteni?
Tehát láthatod, hogy az adott vállalkozásunk rengeteg befolyásoló tényező alá eshet. A stratégia alkotása során nagyon fontos, hogy végigvegyük a lehetséges kérdéseket, és ezekre választ is adjunk.
Célja, hogy a stratégia megalkotása során, ez az eszköz a vállalkozásod helyzetét is meghatározza. Az elemzés során a cég, projekt, termék vagy szolgáltatás életképessége kerül előtérbe: így inkább arra kapsz majd választ, hogy milyen stratégiákat, milyen projektmenedzsmentet, eszközöket alkalmazz a siker elérésére.
Emellett abban is segít, hogy kialakíthasd a cég személyiségét, arculatát, designját. Emiatt érdemes lehet már a vállalkozás kezdeti stádiumában elkészíteni.
Ezekben segíthet az elemzés:
- Profitmaximalizálás szempontjai;
- Az esetleges lehetőségek feltárása;
- A negatív faktorok megfogalmazása, amelyek csökkenthetik a sikermutatókat;
- Egy új projekt, termék, piaci helyzet, marketing kampány vagy értékesítési csatorna objektív kiértékelése.
Ez pedig csak a jéghegy csúcsa!
Az elemzési mutatók azokat a lehetőségeket, erősségeket, gyengeségeket és fenyegetéseket is feltárják, amelyekre nem is gondoltál volna.
A marketing során rengeteget segíthet a módszer, hiszen minden üzleti döntést egy jól átgondolt stratégia előz meg. Tehát miért is hagynád, hogy elemzés nélkül maradj, hogy ne lásd a mátrixban, mikre kell és mikre nem kell hangsúlyt fektetned. Az elemzés megmutatja a vállalkozás minden részét: azt is, hogy miben vagyunk és azt is, hogy miben lehetünk majd.
Hiszen a külső belső tényezők ismeretében megtervezheted a jövőbeli projekteket, és tanulhatsz a múlt hibáiból is.
Azt ki kell emelnünk, hogy a SWOT nem a versenytársakra fókuszál, még akkor sem, ha a külső tényezőket is figyelembe veszi. Tehát ne keverd össze a versenytárs-elemzéssel: azt érdemes külön is elvégezni a marketing stratégia során.
A megfelelő kérdések segítik a kritikus gondolkodást, sőt, a mátrix folyamatosan bővülhet az idő elteltével, így új perspektívába kerülhetsz.
Mikor készüljön el a SWOT-analízis?
Tehát a SWOT segít abban, hogy megtaláld a piaci réseket és megismerd a céged pozitív és negatív aspektusait is.
Az elemzési út azonban minden életszakaszban jól jöhet. Vállalkozás, cégalapítás esetében jó, ha már a kezdetek kezdetén fény derül a lehetőségek, veszélyek, erősségek és gyengeségek halmazára.
Persze akkor sem vagy elkésve, ha később készíted el az analízist, ez ugyanis új pályára helyezheti a céged.
Más a helyzet akkor, ha egy termékbevezetés, vagy egy új projekt kapujában állsz. Ilyenkor is jó elgondolás, ha mindig készül egy SWOT mátrix.
A SWOT elemzés részei
Most már kiveséztük a SWOT fogalmát és céljait. Itt az idő a részeire koncentrálni.
A mátrixot két fő csoportra oszthatjuk: a külső és belső tényezőkre. A külsőre általában nincs ráhatásunk, de ismeretük segíthet kiaknázni az esetleges problémákat. A belső azonban teljesen a vállalatodtól és a benne dolgozóktól függ.
A belső külső tényezők
Ide tartoznak az erősségek (Strengths) és gyengeségek (Weaknessess), azaz a jól működő és a nem működő tényezők, amelyekre közvetlen ráhatásod van.
Strenghts – Erősségek
Az erősségek számos olyan kérdést vet fel, amelyeket ha megválaszolsz, sokkal közelebb kerülsz a cégedhez, és ahhoz az úthoz, ami segíthet az előrelépésben.
Ebben az esetben azokra a belső céges tulajdonságokra, képességekre, erőforrásokra figyelsz majd, amelyek, kiemelnek a versenytársak közül. Ezek azok, amiken tudsz változtatni, és akár a legjobb is lehetsz a piaci helyzetben általuk. Ezek a kérdések kerülnek előtérbe:
- Miben vagyunk jók?
- Mi a versenyelőnyünk?
- Milyen erőforrásaink vannak?
- Mit csinálunk, amit egyik versenytársunk sem?
- Mi a legmegbízhatóbb pénzügyi forrásunk?
- Honnan ered a legtöbb bevételünk?
- Mitől növekszik a vásárlók vagy ügyfelek száma?
- Miért választanak minket a versenytársak helyett?
- Mi az, amivel kifejezetten elégedettek az ügyfelek?
- Mi az, ami jól működik a szervezetben?
- Mik a leghatékonyabb folyamatok?
- Mi a szervezeti kultúra előnye?
- Milyen szakértelem van a cégben?
- Mennyire naprakész a munkavállalók tudása?
- Mik a vállalkozás erősségei, mint munkaadó?
Persze a lista bővíthető, de általában ezek a külső és belső működésre keresik a választ a marketing stratégia megalkotása során.
Weaknesses gyengeségek
Ez az a terület, amely arra fókuszál, miben kellene fejlődni. A kérdések megválaszolásával szintén tudsz változtatni a jelen helyzeten, de lényegesen több erőforrást és időt igényel ez majd.
- Mi az, amiben le vagyunk maradva a versenytársakhoz képest?
- Milyen erőforrásaink hiányoznak?
- Mi a cég legnagyobb pénzügyi gyengesége?
- Miben kellene fejlődnünk a célcsoportjaink szerint?
- Mi az a fogyasztói igény, amit nem szolgálunk ki?
- Melyik folyamatot kellene optimalizálni?
- Vannak a szervezeti struktúrának olyan részei, amik nehezítik az előrehaladást?
- Miből van kevesebb erőforrásunk, mint a versenytársaknak?
- Van-e olyan tudás vagy szakértelem, ami hiányzik a cégben?
- Gondot okozhat a cég lokációja a terjeszkedésben?
Ezek azok a kérdések, amiken tudunk ugyan változtatni, de valóban nehezebb, mint az erősségek esetében. Ennek ellenére nagyon fontos, hogy foglalkozz ezekkel a kérdésekkel, hiszen így fejlődhet a vállalkozásod.
A külső tényezők
Ez a lehetőségeket (Opportunities) és veszélyeket (Threats) jelenti, azaz azokat a tényezőket, amelyekre nincs ráhatásunk. A lehetőségek azok az adottságok, melyek például akár építhetik is az erősségeket. Illetve azok a negatív tényezők is ide tartoznak, amelyek rontják az esélyeket és a célok elérését.
Opportunities – Lehetőségek
A lehetőségek azok a külső tényezők, amik pozitív hatással lehetnek az vállalkozásra, például, gazdasági, jogi vagy technológiai változásokat érthetünk ezalatt. Habár ezekre ráhatásunk nincs, kiélvezhetjük őket. Ebben az esetben ezek a gyakorlati kérdések segíthetnek:
- Milyen lehetőségek állnak a cég előtt a jövőt illetően?
- Milyen új potenciál van az adott iparágban?
- Milyen lehetőségeink vannak a pénzügyi helyzet javítására? (új termék vagy szolgáltatások)
- Várható-e olyan új szabályozás, ami előnyt jelent?
- Mekkora növekedési potenciál van a célcsoportokban?
- Van-e új, még meg nem célzott célcsoport?
- Lehetőségünk van-e keresztértékesítésre?
- Meg tudjuk-e ismerni jobban a fogyasztói szokásokat?
- Van olyan új piac, ahova érdemes belépni?
- Hozhat új lehetőségeket a (megváltozott) gazdasági helyzet?
- Milyen új szakértelem lenne a cég hasznára?
- Csökken az alapanyagok ára?
- A munkapiaci helyzet tartogat-e bármilyen új lehetőséget?
Ha ezekre a kérdésekre tudunk válaszolni, meg is kaptuk a piaci lehetőségeket.
Threats – Veszélyek
Persze veszélyek is leselkedhetnek a vállalkozásodra. Ilyen lehet egy új törvény, vagy egy adott támogatás megszűnése, de ilyen volt sok vállalkozásnál a KATA-törvény is. Ezeket sem előre látni, sem megváltoztatni nem tudjuk, de fel tudunk rájuk készülni, például válságkommunikációval.
- Mik a legnagyobb pénzügyi veszélyek?
- Mi az, ami leginkább fenyegeti a profitot?
- Vannak új versenytársak, akik megváltoztathatják a piaci helyzetünket?
- Emelhet árat a beszállítónk?
- Mennyire lojálisak a vásárlók?
- Elég nagy a célcsoportunk, hogy kiszolgálja a növekedésünket?
- Van olyan partneri kapcsolatunk, ami fenyegeti a jó hírünket?
- Van megfelelő szakmai utánpótlás?
- Megvan a szükséges szakértelem a piacon?
Mindenképpen számolni kell tehát az esetleges fenyegetésekkel is, még akkor is, ha senki sem jövőbelátó, és sok negatív változás egyáltalán nem előrejelezhető.
SWOT elemzés készítése (5 lépésben)
Jöjjön most az egész bejegyzés veleje: azaz hogyan is kell elkészíteni a SWOT elemzést?
Aggodalomra semmi ok, nem bonyolult a folyamat, sőt, egy SWOT elemzés minta is segít majd az elkészítésben. Lássuk, mik a lépések:
1. lépés: célmeghatározás
Minden esetben ezzel kell kezdeni, azaz határozd meg, miért is készíted el az elemzést. Gondold át, mi a célod vele, mik az elvárásaid, mit szeretnél megtudni, és mire használnád a megszerzett tudást
2. lépés: gyűjtsd össze a megfelelő embereket
Minél többen vagytok egy SWOT elemzés elkészítésénél, annál pontosabb kép rajzolódhat ki a végén a több szem többet lát elve alapján. Legyen ez egy közös ötletelés azokkal, akik a legjobban ismerik a céget és a legjobban tudnak válaszolni a kérdésekre.
A marketing átlátja a piaci viszonyokat, a pénzügy a financiális helyzetet, a HR a munkaerőpiac állapotát, a termelés a gyakorlati részeket stb..
Sőt, akár az ügyfeleket is bevonhatod, és megkérdezheted, ők hogyan látják a céged.
Minél többen vesznek részt a gyakorlati és elméleti elemzésben, annál szélesebb sprektumot érinthetsz. Akár fókuszcsoportot is felállíthatsz, vagy kutatást is készíthetsz az ügyfeleid, vásárlóid körében.
3. lépés: ötletelj!
Ha összeállt a csapat, jöhet a brainstorming! Mindenki küldje el az ötleteit, amit vesézzetek ki közösen és tegyétek be a négy elem valamelyikébe azokat. Nem számít első körben, mennyire helyesek az állítások, a végén elegendő letisztázni, kielemezni azokat.
4. lépés: töltsd ki a réseket!
Ha megvannak az ötletek, jöhet a lista kielemzése. Vitassátok meg, ami nem egyértelmű, és magyarázzátok meg, mi miért került fel a listára. A csapattagok válasszanak ki 3-3 elemet, amit a legfontosabbnak tartanak: így kialakul majd egy minta, ami elvezet a végeredményhez.
5. lépés: készíts stratégiát!
Ha kész a mátrix, még nem vagyunk készen! Most jön csak a java!
Az elemzés eredményeit át kell ültetni a gyakorlatba. A lista alapján állíts össze egy olyan stratégiát, ami az erősségekre és lehetőségekre épít, de kezeli a gyengeségeket és veszélyeket is.
Nehéz feladat? Egészen biztosan!
De a végeredmény magáért beszél. Íme egy SWOT elemzés példa, ami segíthet a megértésben. (Segítségével az ingyenes SWOT sablonunkat is könnyedén kitöltheted.)
SWOT elemzés példa
Nézzünk meg egy induló freelancer vállalkozást!
Mik az erősségek?
- alacsony induló költségekkel számolhatunk,
- rugalmas a munkavégzés helye és ideje,
- egyedi munkafeltételeket diktálhatunk
Mik a gyengeségek?
- túlzottan függünk az ügyfél(ek)től,
- mindenhez kell érteni, mindenben jártasnak kell lenni,
- ahhoz, hogy nőjön a bevétel, magasabb árakat kell szabni
Mik a lehetőségek?
- számos online eszköz áll rendelkezésünkre a bővüléshez,
- freelancer oldalakon is megjelenhetünk,
- a jó munka kifizetődő, építhetünk a szájhagyományra is
Mik a veszélyek?
- változhat az ügyfélszám,
- nagy a konkurencia,
- a negatív vélemény túl erősen hathat a vállalkozásra
A lista persze a végtelenbe és tovább is bővíthető, de így már láthatod, mi mindennel kell számolnod.
Hogyan használd a SWOT-ot?
Az idő kevés, a verseny nagy, így a priorizálás elengedhetetlen. A SWOT segíthet abban, hogy könnyebben dönts a fontosabb és a kevésbé fontos cél elérése érdekében. Eldöntheted, mi legyen az első lépés, segít abban is, hogy mire fókuszálj inkább, és mit hanyagolj.
Időt, és így erőforrást és pénzt takaríthatsz meg, ha elkészíted.
Akkor is használhatod, ha látni szeretnéd, reális üzleti célokat tűztél-e ki, vagy, hogy az üzleti terved megállja-e a helyét.
Ügyelj arra, hogy ne legyen túl hosszú a lista: elemenként 3-4 gondolat elég kezdésnek, a túl sok infó ugyanis visszájára is elsülhet.
Nézzük meg végül, milyen előnyökkel és hátrányokkal kell számolnod a SWOT esetén.
A SWOT elemzés előnyei
A SWOT-megközelítés előnyei például az alábbiak lehetnek:
- Az elemzés vizuálisan ábrázolja azokat a tényezőket, amelyek a legnagyobb valószínűséggel befolyásolják azt, hogy a kitűzött célt el tudja-e érni a vállalkozásunk.
- A tapasztalt, több szakterületen dolgozó csapattagok bevonásával a SWOT-elemzés számos különböző nézőpontot és megközelítést hozhat magával.
- Az ilyen sokszínűség lehetővé teszi, hogy a mátrixban minden elemet kifejthess, és olyan kreatív ötleteket és figyelmen kívül hagyott problémákat is feltárj, amelyek egyébként észrevétlenek maradnának a vállalkozás életében.
A SWOT elemzés hátrányai
Mint minden esetében, itt is lehetnek hátrányok. Például az alábbiak:
- Előfordulhat, hogy az elemzés nem tartalmaz minden releváns tényezőt, mert néhány erősség, gyengeség, lehetőség és veszély könnyen figyelmen kívül hagyható vagy félreérthető.
- Az egyes elemek kiválasztása gyakran lehet empirikus vagy szubjektív, és ez torz perspektívát ad.
- Mivel csak egy adott időpontban rögzíted a tényezőket, és a tényezők változása nem időhöz kötött, így a végeredmény is korlátozott lehet.
Most már tehát tudjuk a SWOT minden csínját bínját. Amennyiben összeállt a kép, és szükséged van pénzügyi megerősítésre, keress minket tanácsadásaink egyikén!
