Csak az Egyesült Államokban a cégvezetők 84%-a él az imposztor szindrómában. Vajon mi okozza ezt a magas százalékot? Miért küzd ennyi sikeres ember a szindróma nehézségeivel? Ha időnként úgy érzed, kevés vagy, és nem tudod megélni a sikereid, ez a cikk neked szól.
- Mi is az az imposztor szindróma?
- Mik a jellemzői?
- Milyen típusai vannak?
- Hogyan küzdheted le?
- Mit kell tenned vezetőként?
Bármilyen területen is dolgozol, a munka világában érvényesülni, nagyot alkotni, az eredményeket megélni cseppet sem egyszerű. Az üzleti életben helyt állni pedig különösen nehéz, főleg, ha vezetői beosztásban vagy.
A kiégés, a túlhajszoltság és a munkamánia ma már senkinek sem új fogalmak.
De mi állhat a háttérben?
Akár beosztott, akár vezető vagy, az imposztor szindróma a Te irodád ajtaján is bekopoghat.
Ismerd meg közelebbről, és küzdj meg vele!
Mi az az imposztor szindróma?
Az imposztor szindróma a munkateljesítménnyel kapcsolódik össze: afféle önbizalomhiányról beszélhetünk. Úgy érzed, nem érdemled meg a munkád, a sikereid nem téged illetnek, valójában nem vagy jó abban, amit csinálsz. A szindróma gyakran azt az érzést kelti benned, mintha becsapnád a munkatársaidat, hogy azt higgyék, jó vagy a munkádban.
Az alábbi jelek mutatkoznak akkor, ha jó eséllyel a szindrómával küzdesz:
- Önbizalomhiány a munkahelyeden,
- A legapróbb hibák is hatalmasnak tűnnek a szemedben,
- Félsz attól, hogy elbukik a csapatod,
- Kiégés a túl kemény munka miatt.
De honnan ered ez a férfiak és nők körében is jellemző szindróma?
Az „imposztor” angol szó, melynek jelentése szélhámos. A szindrómát először 1978-ban írta két pszichológus, Paulina Clance és Suzanne Imes. Úgy jellemezték a jelenségét, mint a szélhámosság egy intenzív belső tapasztalását, és azt találták, hogy különösen gyakori sikeres és jól teljesítő nők körében.
A két pszichológus által vizsgált nők mind megkérdőjelezték a sikerei és képességei valóságát, emellett úgy vélték, csak a szerencsének és mások félreértelmezésének köszönhetik az elismerést.
Ha ezt érzed, tudd, nem vagy egyedül! Az emberek közel 70 százaléka legalább egyszer megtapasztalja az imposztor-szindrómát élete során. A szellemi munkát végzők kétharmadát érinti, de bármilyen munkát is végezz, könnyen megtalálhatnak a tünetek.
Minden típusú ember tapasztalhatja a szélhámos szindrómát – és nem csak az újonnan kezdő alkalmazottak esetében. A magasabb beosztásban lévők pedig általában erősebben élik ezt meg.
Sőt! Egy tanulmány alapján a vállalkozók nagy része találkozik ezzel az érzéssel a munkája során.
Az imposztor szindróma jellemzői
Mégis honnan ismerheted fel a jellemzőket?
Azt tudnod kell, hogy mindenki kissé eltérően éli meg az imposztor szindrómát, de a közös jellemzők a következők:
- Kételkedsz a képességeidben és kompetenciádban,
- Külső tényezők – például a szerencse – felelős a sikerért,
- Alacsony önbizalom,
- Elszigetelődsz a csapat tagjaitól,
- Perfekcionizmus,
- Folyton túlórázol és kiégést tapasztalsz,
- Lehetetlenül magas mércét állítasz fel magadnak,
- Erős félelem a kudarctól.
Tehát a szindrómában küzdők attól tartanak, hogy a környezetükben lévők rájönnek, hogy a sikerük nem nekik köszönhető, nem érzik a magukban azt a képességet, hogy valóságosak az eredményeik.
Mivel ez egy folyamatos nyomás, és szorongás, erősen megbélyegezheti a mindennapjaidat, és komolyabb problémákhoz is vezethet.
Az imposztor szindróma 5 típusa
Ahhoz, hogy lásd, mi áll a szindróma mögött, ismerned kell a lehetséges típusokat is. Így könnyebben be tudod azonosítani, téged hogyan érinthet a jelenség.
Dr. Valerie Young, Ed.D., a téma nemzetközileg ismert szakértője kutatása során ötféle „imposztort” azonosított:
A perfekcionista
Ha perfekcionista vagy akkor elsődleges célod megtudni „hogyan” történik valami, nem pedig az általános eredmény éltet. Hiába kapsz dicséretet, úgy gondolod, mehetett volna ez jobban is.
A szakértő
Ha azon aggódsz, mit és mennyit tudsz, a szakértő gondolkodásmódtól szenvedsz. Hatalmas az elvárásod magad felé, és rettegsz a kudarctól?
Az imposztor szindróma ezen típusa minden tudáshiányt a szégyennel párosít: ha ezt érzed, akkor jó eséllyel a szakértő típusba esel.
A zseni
Ez a fajta ember a gyorsaságon és a könnyedségen méri kompetenciáját. Ha így érzed, akkor kudarcként éled meg, ha nem értesz meg egy témát vagy valami nem sikerül elsőre.
Az emberfeletti
Ha valaki a sikerét és a képességeit azon méri, hogy „hány” szereppel tud zsonglőrködni és elsajátítani, akkor az emberfeletti típusba tartozik. Ezzel a gondolkodásmóddal bűntudatot és szégyenérzetet érezhetsz, ha bármelyik szerepben alulmaradsz, még akkor is, ha emellett másban kiválóan teljesítesz.
A szólista
Inkább arra koncentrálsz, hogy „ki” végzi el a feladatot? Az ilyen típusú szélhámosok azt hiszik, nekik kell mindent egyedül elvégezniük. Ha ebbe az archetípusba tartozol, azt gondolhatod, hogy a segítségkérés vagy segítségre szorulás a gyengeség jele.
Hogyan küzdheted le?
Most már többet tudsz róla, mégis számos kérdést felvethet benned, hogyan is küzdhetsz meg vele. Attól, hogy a szerencsének tulajdonítod a sikereid, még nagyon is valóságosaknak gondolják mások azokat. Persze ez sajnos a legtöbb szindrómásnak sovány vigasz. Éppen ezért a legtöbb pszichológus segíthet leküzdeni a szorongásaid.
Ha folyamatosan szorongsz, egyre jobban belekerülhetsz egy negatív spirálba, és egyre nehezebb leküzdened azokat az érzéseket, amik hatalmukba kerülnek. Mindenképp meg kell ismerned a megküzdési stratégiákat ahhoz, hogy valóban élvezettel végezhesd a munkád.
Azonban számos olyan megoldás létezik, ami csökkentheti a rossz érzéseket. A legfontosabb, hogy ne feledd, nem vagy egyedül – és ezek az érzések nem abnormálisak. Amikor sikerre vágysz, gyakori az az érzés, hogy nem csinálod elég jól. Idővel ezek az érzések pedig imposztor szindrómává válhatnak.
Da ha folyamatosan teszel ellene, megküzdhetsz a nehézségekkel. Ezek a megoldások is segíthetnek:
Fókuszálj a tényekre
Az már tényként könyvelhető el, hogy az imposztor-szindróma miatt úgy érzed, nem vagy jó a munkádban. Azonban gyakran ezek az érzések a félelemen alapulnak, nem a valóságon. Így a legjobb mód, ha elválasztod az érzéseid a tényektől.
A tények ugyanis megfigyelhető igazságok – olyan dolgok, amiket akár videóra is vehetnél. Azt pedig te döntöd el, miként értelmezed a tényeket.
Nem tudod megakadályozni, hogy az agyad történeteket alkosson, de a tényekre attól még összpontosíthatsz. Amikor legközelebb olyan helyzetbe kerülsz, amelyben szélhámosnak érzed magad, pörgesd vissza a tényeket és a történeteket. Például, ha rosszul érezted magad, miután felszólaltál egy meetingen, összpontosíts arra, amit a kollégáid valójában mondtak.
|
Vedd tudomásul, érvényesítsd, majd engedd el
Csak azért, mert egy esemény értelmezése történeteken (nem pedig tényeken) alapszik, még nem jelenti azt, hogy az érzéseid kevésbé valóságosak. A szindróma elleni küzdelem nem arról szól, hogy figyelmen kívül hagyod az érzelmeidet. Inkább az a legjobb módja a megküzdésnek, ha elismered, hogy rosszul érzed magad, megerősíted, hogy minden rendben van, majd elengeded ezeket az érzéseket, ha nem a valóságosak.
Ha megnevezed és elismered az érzést, az visszaadja az irányítást azok felett. Segít ellenőrizni vagy érvényesíteni az érzést. Tedd fel magadnak a kérdést:
„Van itt valami valós munka, vagy ez csak önbizalomhiány?”
Legtöbbször ez a lépés is megnyugtathat, hogy bár az érzésed valódi, csak a saját fejedben létezik. Ezután továbbléphetsz. Ez nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyod – ez csak azt jelenti, hogy folytathatod a napodat és végezheted tovább a munkád.
Oszd meg az érzéseid
Maga a szindróma nagyon elszigetelő érzés. De ahogy fentebb írtuk, ezek az érzések nagyon gyakoriak a legtöbb munkahelyen. Éppen ezért érthet meg téged más.
Két előnye is van annak, ha megosztod érzéseid:
- Az érzelmek internalizálása helyett ismerd fel őket, és lépj tovább. Ha titokban tartod ezeket, azok egyre nagyobbak lesznek, és nehezebben kezelhetők. Ha megosztod ezeket az érzéseket valaki mással, akkor a megküzdés is könnyebb lesz.
- Lehet, hogy találsz valakit, aki szintén átélte, amit te. Előfordulhat, hogy az a személy, akiben megbízol, korábban ugyanazt élte meg, mint te.
|
Keretezd át a gondolataid
A gondolatainkban erő van. Az, ahogyan a világhoz közelítesz, képes alakítani a valóságot – mind pozitív, mind negatív módon. Van, aki hisz ebben, és van, aki nem. Egy próbát mindenesetre megér!
Ha gyakran gyötörnek negatív gondolatok, kezdd el figyelni magad, és lehetőség szerint módosítsd azokat. Ennek a technikának nem lesz azonnali eredménye, de idővel segít pozitívabban közelíteni a helyzetekhez.
Például, amikor legközelebb hibázol, próbáld meg azt gondolni, hogy „nem ez volt a legjobb munkám, de legközelebb jobban fogom csinálni” a „borzasztó volt” helyett. Azáltal, hogy átfogalmazod mentálisan, az agyadat is átkapcsolod kicsit.
Keress bizonyítékokat
Ha az érzéseid elismerése vagy megosztása nem segít, próbálj meg bizonyítékokkal küzdeni ellenük. Az imposztor szindróma gyakran nem tényeken alapul – ezért segíthet a bizonyítékok gyűjtése is.
Ha gyakran úgy érzed, hogy nem végzed el időben a munkád, próbáld meg ezeket a lépéseket:
- Menj vissza a legutóbbi projektedhez.
- Tekintsd át az elvégzett munkát, hogy megtudd, ezek az érzések tényeken alapulnak-e.
- Ha igen, akkor azonosíts valami konkrétat, amin dolgozhatsz és javíthatsz rajta.
- Ha nem, használd ezeket a tényeket minden alkalommal, amikor azt érzed, nem vagy elég jó.
|
Keress egy mentort
Jó megoldás, ha aktívan fejleszted a képességeid.
Így valahányszor az a kis hang a fejedben azt súgja, hogy valamiben nem vagy elég jó, visszasúghatod, hogy de, egyre jobb leszel.
Ennek nagyszerű módja egy mentor keresése. Keress valakit a cégednél vagy a szakterületeden, aki gyakorlati tanácsokkal és támogatással láthat el. Ez lehet egy magas rangú vezető, vagy egy másik vállalat vezetője, akire felnézel.
|
Tanulj a kollégáktól
Gyakori tünet, ha összehasonlítod magad másokkal, és azt hiszed, hogy rosszabb vagy, mint ők. Azonban ezek nem igazán visznek előre.
Legközelebb, mikor ezt érzed, próbálj meg hátralépni egyet, és inkább nézd meg, mit tanulhatsz tőlük. Általában mindenkinek megvannak a maga erősségei egy adott területen: ez senkinek sem von le az értékéből. Sokkal jobb, ha ezt egy lehetőségként fogod fel, és tanulsz mások erős oldalából.
Legyél tudatos
Idővel észreveheted, hogy amikor az imposztor szindrómát tapasztalod magadon, azt egy konkrét esemény hívja életre. Ha tudod, mikor és hogyan kerülsz ebbe a helyzetbe, fel tudsz rá készülni.
Például ideges leszel, miközben önértékelést készítesz magadról. Ebben például segíthet, ha listába szeded, miket értél el az adott félév vagy év alatt. Így van egy teljes értékelésed arra az esetre, ha ismét ki kell tölteni az éves jelentést.
Szállj szembe vele
Néha a szindróma elleni küzdelem legjobb módja az, ha szembeszállsz vele. Ha legközelebb úgy érzed, hogy valamit jól csináltál, ünnepeld meg! Ha jól érzed magad emiatt, oszd meg a csapatoddal.
Készíts listát azokról a tulajdonságokról és képességekről, amelyek birtokában vagy. Ez rámutat arra, miben vagy erős, és azt is megmutatja, mik lehetnek a fejlesztendő területek.
Láthatod tehát, hogy milyen kis lépések is segíthetnek abban, hogy a magad ura légy.
De mi van akkor, ha vezetőként tapasztalsz hasonlót valamelyik munkatársadon?
Mit tehetsz vezetőként?
Csökkentheted a másokban keletkező szorongást és nyomást, sőt! A jó vezető arról ismerszik meg, hogy tisztában van azzal, miként motiválhatja a csapatát.
A következő lépések segíthetnek abban, hogy elkerüld vagy csökkentsd mások imposztor szindrómás pillanatait.
- Légy egyértelmű az elvárások terén: legyél világos, adj egyértelmű utasításokat, tűzz ki konkrét célokat, és rendelj hozzájuk feladatokat, felelősöket!
- Figyelj a kapcsolattartás lehetőségére: legyenek mentorprogramok, mindenki kapcsolódhasson mindenkihez. Ne hagyd, hogy az új kolléga egyedül érezze magát.
- Tiszta kommunikáció: ha a csapattagok tudják mikor, hol és kitől kérdezhetnek, kisebb az esély arra, hogy szorongással tölti el őket az infók hiánya.
- Légy elérhető: ha szükség van rád, legyél ott! Biztosíts teret az 1:1 meetingeknek, hogy a kollégák megoszthassák érzéseiket, észrevételeiket.
- A legfontosabb a visszajelzés: gyakran jelezz vissza, akár pozitív akár építő jelleggel! A visszajelzésre mindenkinek szüksége van!
- Légy mentális segítség: sokszor a csapattagok nem érzik magukat elégnek, ezért van szükségük arra, hogy a vezetőjük higgyen bennük. Ha valaki azt érzi, számíthat a vezetőjére, úgy érzi, elismerik az elért sikereit, sokkal kevésbé szorong majd.
Fontos, hogy lásd, segítséget kérni, és felismerni a problémát nem szégyen, sőt! Sokkal könnyebben léphetsz előre, ha átlátod a helyzetet, amiben vagy.
Kérj segítséget, ha biztosabb lábakon állnál! Például ha cégalapítás tekintetében komolyabb mentorálásra van szükséged, mi szívesen segítünk!
