Blog

Az átalányadózás megmentheti a KATÁS vállalkozókat?

A most elfogadott, KATÁS adózást érintő törvénymódosítás rengeteg egyéni vállalkozó életét változtatja meg. Sokan kiszorulnak a KKV-szektorból, hiszen más kiutat nem találnak, mint hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra. Lesznek azonban olyan vállalkozók, akik vagy céget alapítanak, vagy pedig keresnek egy olyan adónemet, amiben tovább tudnak tevékenykedni.

Számukra lehet egy alternatíva az átalányadózás, ami – bár a KATA adózásnál nagyobb terheket jelent a vállalkozónak – rengeteg egyéni vállalkozó számára teszi lehetővé, hogy továbbra is boldogulni tudjon.

Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk az átalányadózást. Arra is kitérünk, milyen módon lehet átalányadózásra váltani, és hogy milyen költségekre, tehát mennyi adó befizetésére lehet számítani ebben az adózási módban. Ha érintett vagy a dologban, vagy csak szeretnél többet tudni erről a témáról, ezt a cikket érdemes elolvasnod.

Hogyan változott meg a KATA?

A KATA törvény módosítása hideg zuhanyként érintette a vállalkozói szektor jelentős részét.

A 2012-ben bevezetett adózási mód roppant népszerű volt, hiszen kedvező feltételeket biztosított minden egyéni vállalkozó számára. A most elfogadott módosítás azonban három igen jelentős változást hozott az adónemet illetően:

1. 12 millió forint helyett 18 millió forint a KATA keret szeptembertől

Ez lényegében azt jelenti, hogy nagyobb összegben tudnak a KATÁS vállalkozók számlát kiállítani, ez azonban azt is jelenti, hogy ha a vállalkozó meghaladja a 12 milliós összeghatárt, akkor az áfa körébe kerül. Így az áfát is be kell vallania, és be is kell fizetnie a vállalkozóknak.

Ezt a többletköltséget pedig – mivel más lehetősége nincs – áremeléssel tudja előteremteni. A 27%-os áremelés azonban sok ügyfél számára lesz tarthatatlan.

KATÁS számlázás változás

2. Minden KATÁS számára 50 ezer forint lesz a havi adó összeg

A módosítás előtt három különféle összeget lehetett fizetni KATÁS adózási módot választva, 25, 50 és 75 ezer forintot.

A legkisebb összeg azok számára volt jó választás, akik rendelkeztek főállással és mellette egyéni vállalkozóként végeztek valamilyen munkát, és így az úgynevezett ,,fél-KATA” segítségével állítottak ki számlát.

A 75 ezer forintos összeget pedig azok fizették, akik a nagyobb nyugdíjalap érdekében nagyobb összeget akartak befizetni. Erre azonban már nem lesz lehetőség, hiszen minden KATÁS egyéni vállalkozó számára 50 ezer forint lesz a kötelezően befizetendő havi adó összege. Így lényegében megszűnik az igen népszerű fél-KATA, ami sokak számára jelentett többletbevételt.

3. Cégeknek nem lehet számlát kiállítani

A KATÁS egyéni vállalkozók egy igen jelentős része – több mint 300 ezer ember – nem csak magánszemélyeknek, hanem cégeknek is állít ki számlát. Ezek a vállalkozók kerülnek a módosítások következtében igen nehéz helyzetbe, hiszen szeptembertől nem lesz arra lehetőség, hogy cégek számára is kiállítsanak számlát.

A szellemi termékeket szolgáltatók a legjobban érintettek, mint a marketingesek, grafikusok, szövegírók, ügyvédek, könyvelők, tanácsadók.

Korábbi cikkünkben részletesen bemutatjuk, milyen lehetőségeik vannak azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik a KATA helyett más adózási módot keresnek.

Most pedig részletesen bemutatjuk, milyen másik adózási forma lehet megoldás az érintettek számára, akik mindenképp szeretnének továbbra is egyéni vállalkozók maradni.

nehézségek a számlázásban

Mi is pontosan az átalányadózás?

Az átalányadózás egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők által választható adózási forma.

Az átalányadó lényege, hogy a tételes költségelszámolás helyett a vállalkozó tevékenységétől függően valamilyen mértékű költséghányaddal csökken a személyi jövedelemadó alapja (szja), és a mérsékelt adóalap után kell megfizetni az szja-t, a tb járulékot illetve a szociális hozzájárulási adót.

Mi az a költséghányad?

A költséghányad mértékét az egyéni vállalkozó – vagy őstermelő – által végzett tevékenység határozza meg. A költséghányad mértéke tehát meghatározza, hogy az összes bevétel hány százaléka után nem kell adót befizetni.

3 különféle költséghányad van:

A 90%-os költséghányad azokra a vállalkozókra vonatkozik, akik kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak, illetve ide tartoznak a korábban említett őstermelők is. Számukra tehát az összes bevétel 90%-a a költséghányad, és a maradék 10% után kell adót fizetni.

A 80%-os költséghányaddal számolhat az az egyéni vállalkozó, aki az alábbi tevékenységek egyikét folytatja kizárólagosan:

  • mezőgazdasági, erdőgazdálkodási,
  • bányászati és
  • feldolgozóipari termék-előállítás,
  • építőipari kivitelezés,
  • mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás,
  • vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás,
  • erdészeti szolgáltatás és
  • zöldterület-kezelés;
  • halászati szolgáltatás,
  • halgazdálkodási szolgáltatás;
  • feldolgozóipari szolgáltatás, a bérmunkában végzett szolgáltatás és egyéb sokszorosítás kivételével,
  • építőipari szolgáltatás,
  • ipari gép, berendezés, eszköz javítása,
  • gépjárműjavítás,
  • személyi, háztartási cikk javítása,
  • épületgépészeti berendezések javítása,
  • a taxis személyszállítás,
  • személygépjármű kölcsönzése vezetővel,
  • egyéb máshova nem sorolt szárazföldi személyszállítás,
  • közúti áruszállítás,
  • számítógép, kommunikációs eszköz javítása,
  • fényképészet,
  • textil, szőrme mosása, tisztítása,
  • fodrászat, szépségápolás,
  • hobbiállat-gondozás,
  • kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység.

A 40%-os költséghányad pedig minden olyan vállalkozó számára elérhető, amelyek az előző felsorolásban nem találhatóak meg. Értelemszerűen ez a legkevésbé kedvező költséghányad, hiszen itt a bevétel nagyobb része után kell adót fizetni, így arányait tekintve ez a költséghányad jár a legnagyobb terhekkel.

Az már a KATA módosítás bejelentésekor kiderült, hogy az egyik járható út a kisadózó vállalkozások tételes adója helyett az átalányadózás lesz, mint az egyik alternatíva. De pontosan milyen költségekkel számolhat az egyéni vállalkozó, aki ezt az adózási módot választja a KATA helyett?

költségek

Milyen költségekre kell számítani átalányadózás esetén?

A KATA egyszerűsége abban rejlik, hogy nem kell a különféle járulékok befizetésével foglalkoznia a vállalkozónak. Lényegében a katásoknak – ha alanyi adómentességet kértek – nem kell ilyen-olyan befizetésekkel foglalkozniuk, hiszen a KATÁVAL letudják valamennyi adó és járulékfizetési kötelezettségüket.

És mire kell odafigyelni az átalányadózás során?

Az átalányadózó egyéni vállalkozó számára ezzel szemben az alábbi járulékok megfizetése is kötelező:

  • 15 százalék személyi jövedelemadó,
  • 13 százalék szociális hozzájárulási adó,
  • 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék

Vannak persze olyan adók, amelyek még az átalányadózás esetén sem terheli a vállalkozót, ezek az alábbiak:

  • a vállalkozói nyereségadó, illetve a vállalkozói jövedelem után a 9 százalék személyi jövedelemadó,
  • az osztalék-adóalap után a 15 százalék személyi jövedelemadó,
  • osztalékalap után a 13 százalék szociális hozzájárulási adó.

Van persze arra is lehetőség, hogy az egyéni vállalkozó az átalányadózást választja minimálbér alatti bevétel esetén is.

Ha az átalányban megállapított jövedelem nem éri el adott hónapban a minimálbért vagy a garantált bérminimumot, akkor a minimum járulékalap szerint kell adózni. Ebben az esetben az alábbi járulékokat kell megfizetni:

  • 15% személyi jövedelemadót kell fizetni a ténylegesen elért jövedelem szerint,
  • 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni a minimum járulékalap 112,5%-a alapján,
  • 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell fizetni a minimum járulékalap 100% alapján.

A fentiek persze attól is függenek, hogy valaki mellékállásban vagy főfoglalkozású vállalkozóként végzi a tevékenységét. Mellékállásban szinte hasonlóan kedvező lehet az adózás, mint mellékállású KATÁS esetén.

Fontos kiemelni, hogy betéti társaságok (BT.) számára az átalányadózás nem választható adózási forma, ezt az adózást csak egyéni vállalkozók választhatják.

Mekkora éves bevétellel számolhat egy átalányadózó egyéni vállalkozó?

Az átalányadózást olyan egyéni vállalkozó választhatja, akinek a bevétele az átalányadós adóév előtti adóévben nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét. A minimálbér 2022-ben havi 200 ezer forint, így az éves bevétel 24 millió forint lehet.

Ez tehát egy jóval magasabb összeg, mint amit a KATA lehetővé tesz, persze a fizetendő adó is jóval magasabb. Sok egyéni vállalkozó van azonban, aki korábban a KATA adózást választotta, de továbbra is szeretné folytatni a vállalkozását. Számukra kifejezetten jó megoldás lehet a átalányadózás, bár számolni kell azzal, hogy itt mindenképp szükség lesz könyvelő segítségére is.

bevétel

Van lehetőség alanyi adómentességre?

A KATA egyik másik nagy előnye, hogy igényelni lehet vele az alanyi adómentességet, azaz nem kell áfás számlát kiállítani, és így áfa bevallási kötelezettség sem sújtja a KATÁS egyéni vállalkozót. Ez a kedvezmény azonban más adó típusokra is érvényes, tehát nem csak KATÁSOK számára elérhető.

Azok a vállalkozók, akik szeptemberről az átalányadózás mellett döntenek, és a bevételük nem haladja meg az évi nettó 12 millió forintot, szintén igényelhetik az alanyi adómentességet.

Az adóbevallásról átalányadózás választása esetén

Az átalányadózás kapcsán három fontos dátum van, amely az összes egyéni vállalkozó számára kiemelt jelentőséggel bír.

A személyi jövedelemadó bevallását a tárgyévet követő évben május 20-ig kell beküldeni.

A személyi jövedelemadó előlegét negyedévente kell befizetni, a negyedévet követő hónap 12. napjáig.

Havonta kell azonban fizetni a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot. A tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell elkészíteni a bevallást, illetve ezzel egy időben a fizetést is meg kell ejteni.

A tudatosság sokat segíthet ebben a nehéz időszakban

Az átalányadózás tehát egy viszonylag jó alternatívát jelenthet azon vállalkozók számára, akik nem tudnak tovább KATA adózással működni, de nem szeretnének céget alapítani. Ha valaki például inkább létrehoz egy tao-s vagy kiva-s céget, az tudatosságot feltételez, és persze előfordulhat, hogy ezek a működési formák előnyösebbek anyagilag, de itt persze nem kell óriási összegekre gondolni.

Emellett pedig egy cég alapítása és működtetése sokkal több munkát és odafigyelést igényel, mint átalányadózással tovább folytatni az egyéni vállalkozást. Persze ha hosszú távon tervben van alkalmazottak felvétele is, akkor érdemes lehet céget alapítani.

Ezekről azonban részletesebben szót ejtünk majd a július 28-án megrendezésre kerülő ingyenes online webináron, ahol a lehető legtöbb kérdésben próbálunk azok segítségére lenni, akik érintettek a KATA adózást ért változásokban, és nem tudják eldönteni, mi legyen a következő lépés.

Read More

KATA adózás helyett, avagy hogyan tovább a KATA törvény után?

A 2022. július 12-én megszavazott, a Kisadózó vállalkozók tételes adóját érintő törvénymódosítás rengeteg vállalkozót állít válaszút elé. Sokak – köztük ügyfeleink is – megélhetése került veszélybe, és bár korábban még arra lehetett számítani, hogy az érdekképviseleti szervezetek nyomására enyhítenek a módosításon, ez egyre kevésbé tűnik valószínűnek.

Mindazok számára, akik eddig a KATA adózással intézték adóügyeiket, szeptember 1-ig el kell dönteniük, hogy mihez is fognak kezdeni ősztől. Mivel mélyen együtt érzünk minden bajba került vállalkozóval, próbálunk a lehető legtöbb módon segíteni a kisvállalkozók számára, hogy megtalálják a számukra legjobb alternatívát.

Ebben a cikkben részletesen végig vesszük, milyen lehetőségei vannak a katásoknak, milyen megoldásokban lehet gondolkodni. Kísérletet teszünk arra is, hogy átadjunk egy olyan szemléletet, amivel elkerülhető a pánik, hiszen most még az eddiginél is tudatosabb és józanabb módon kell a vállalkozásokat érintő döntéseket meghozni.

Miről is szól a KATA-módosítás?

Ahhoz, hogy pontosan megértsük, miért okoz a megszavazott módosítás ekkora felháborodást, érdemes áttekinteni, hogyan is változtak meg a katás adózás feltételei. Ez a módosítás természetesen nem szerepel korábban írt cikkünkben, ahol a 2022-es adózási változásokkal foglalkoztunk.

1. 12 millióról 18 millió forintra emelkedik az éves KATA keret

A módosítás előtt KATÁS adózási formát választva egy vállalkozó évi 12 millió forint összegben állíthatott ki áfamentes számlát. 

Az, hogy ezt az összeget 18 millióra emelik, lényegében nem egy negatív dolog, bár a többi módosítást is figyelembe véve ez csak azok számára releváns, akik továbbra is KATÁSOK maradnak. 

Nekik viszont ez egy pozitív módosítás, hiszen nagyobb összeget tudnak kiszámlázni egy év alatt, tehát növelni tudják a bevételüket.

Van azonban egy kis bökkenő…

A magánszemélynek szolgáltatás KATÁS elérve a 18 millió Ft-ot, meghaladja a 12 milliós összeghatárt, így áfa körbe kell lépniük.

Ez azt jelenti, hogy a magánszemélyekkel az áfát is ki kell fizettetniük – ez nagyjából 27%-os áremelésnek felel meg.

Az áfát be kell vallania a KATÁsnak, és be is kell fizetnie. Az áfával tehát a vállalkozó veszít és az ügyfelei is 27%-os áremelésnek fogják értelmezni. Ez pedig ügyfél-lemorzsolódást is okozhat. Ha pedig áfa körös lesz egy vállalkozás, akkor 2 évig ettől nem is térhet el.

2. Mindenki számára 50 ezer forint lesz a havi adó összeg

Fontos módosítás, hogy míg korábban 3 különböző havi adó összeget lehetett fizetni (25, 50 és 75 ezer Ft), a módosítás után kizárólag az 50 ezer Ft-os összegű KATA-adózás lesz járható út. 

A 25 ezer Ft-os lehetőséggel korábban azok jártak jól, akik rendelkeztek egy bejelentett teljes állással, és e mellett katás adózóként is dolgoztak, mint egyéni vállalkozó. A 75 ezer Ft-os katát pedig azok fizették, akik nagyobb összeget akartak befizetni, hogy a nyugdíjalapjuk magasabb legyen, tehát magasabb nyugdíjat kapjanak.

Ez a módosítás sokakat érzékenyen érint, hiszen számos olyan egyéni vállalkozó van, aki a havi 25 ezer Ft mellett – egy teljes állással karöltve – tudott minimális többlet keresetet előteremteni. Számukra ez a módosítás pont az a lélektani határ lehet, amivel már nem éri meg így többletmunkát vállalni.

Lényegében ez azt is jelenti, hogy az úgynevezett „fél KATÁS” vállalkozói státusz megszűnik, ugyanis arra már nem lesz lehetőség, hogy valaki teljes állás mellett is vállalkozói tevékenységet tudjon folytatni.

adónem váltás

A legnagyobb felháborodást azonban a következő módosítás okozta.

3. Cégek számára nem lehet számlát kiállítani

A becslések szerint 450 ezer KATÁS vállalkozó nagy része – több mint 300 ezer vállalkozó – nem kizárólag lakossági ügyfeleknek, hanem cégeknek is állított ki számlát. Erre azonban a módosítás következtében nem lesz lehetőség. 

Ez pedig óriási változást jelent, hiszen ezek az egyéni vállalkozók lényegében lehetetlen helyzetbe kerülnek, hiszen nem minden szakmában (sőt, mondhatni igen kevés szakmában ) van arra lehetőség, hogy csak lakossági ügyfelekkel működő vállalkozást lehessen működtetni.

A legjobban érintett KATÁS vállalkozók a szellemi termékeket szolgáltatók, ügyvédek, marketingesek, tanácsadók, könyvelők, grafikusok, egyéb kreatív munkákat végzők, nyelvtanárok. De a futároknak sem jobb a helyzetük.

Ezeknél a szakmáknál a legtöbb esetben a forgalom nagyobb hányada érkezik alvállalkozóként, cégek részére kiállított számlázásból. Mivel ez megszűnik, a kieső forgalmat ezek a vállalkozók nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudják másféle módon előteremteni.

És hogy miért okoz ez ekkora felháborodást?

Ezeknek a vállalkozóknak egy igen nagy része családfenntartó, vagy pályakezdő fiatal. A családfenntartók esetében pedig az egész család egzisztenciája kerül veszélybe azzal, hogy az eddig jól működő, biztonságos anyagi hátteret jelentő vállalkozási mód megszűnik.

Milyen lehetőségei vannak a most bajba került KATÁSOK?

3 út a KATÁSOK számára

A KATÁS adózás módosítása válaszút elé állítja az érintett vállalkozókat. 

El kell dönteni, hogy milyen módon folytatják tevékenységüket, vagy egyáltalán képesek-e arra, hogy a KATÁS adózás átalakítása mellett továbbra is vállalkozóként keressék a kenyerüket.

3 különféle út van, amelyet a KATÁSOK választhatnak. 

1. Váltás egy másik adónemre

Azok számára, akik továbbra is folytatni akarják a vállalkozást, de nem tudnak KATÁSOK maradni, keresniük kell egy olyan adónemet, amiben a lehető legjobb körülmények között – tehát a legjobb anyagi megoldásokat nyújtó – tudnak továbbra is működni. 

Fontos megjegyezni, hogy a KATÁS adózás egyik legnagyobb előnye az egyszerűség. Nem kell minden hónapban könyvelővel egyeztetni – persze nem kizárt, hogy valaki KATÁSKÉNT is alkalmaz könyvelőt – sőt a tudatosabbak eddig is könyvelővel dolgoztak együtt. 

Arra azonban kevés KATÁS gondolt, hogy talán nem is ez a legjobb adónem az ő vállalkozása számára. Előfordulhat ugyanis, hogy egy másik adózási nem sokkal több lehetőséget és előnyt biztosít egy-egy vállalkozó számára, csak valamilyen oknál fogva mégis a KATA mellett döntött.

Jelenleg úgy tűnik, az átalányadózás lesz a legjobb megoldás azok számára, akik nem tudnak KATÁS adózási módban tovább vállalkozni. Ez persze azt fogja jelenteni, hogy a legtöbb esetben nagyobb összeget kell majd befizetni havonta.

De hogyan működik az átalányadó?

Az átalányadónál nincs valódi költségelszámolás, tehát nem a költségszámlák alapján történik meg az adó alapjának a csökkentése. Az átalányadónál a törvény meghatároz bizonyos költséghányadokat, amelyek mértéke a végzett tevékenységtől függ. 

Az adó kiszámítása röviden úgy történik, hogy a bevételt a meghatározott költséghányaddal csökkentjük, ez lesz a jövedelem, ami  az adó alapját határozza meg.

Három különféle költséghányadot határoz meg a törvény, 40%, 80% és 90%. A törvény pontosan meghatározza, hogy az egyes foglalkozási körök melyik költséghányadba sorolandók be. A 90%-os költséghányad a legkedvezőbb, míg a 40%-os költséghányad esetén (ez az alapeset, tehát ez a leggyakoribb) kell a legtöbb adót befizetni.

Az átalányadóról hamarosan olvasható lesz egy részletes cikk is az oldalon, így most mélyebben nem fogjuk bemutatni ezt az adónemet.

Milyen egyéb lehetőségei vannak a KATÁBÓL kiszoruló vállalkozóknak?

2. Cégalapítás

Sokan fognak céget alapítani, hiszen vannak olyan vállalkozók, akik korábban is elgondolkodtak már azon, hogy valamilyen gazdasági szervezeti formában működnek tovább. Ők most erre lényegében rákényszerülhetnek.

Arra is lesz példa, hogy több, hasonló vagy azonos szakmában tevékenykedő egyéni vállalkozó összeáll, és közösen, a tőkéjüket összerakva hoznak majd létre cégeket.

Hogy ez jó megoldás-e, azt természetesen nehéz megjósolni. Arra ösztönzünk minden egyéni vállalkozót, hogy cégalapítás előtt alaposan gondolja végig, valóban ez a legjobb megoldás-e. 

A cégalapítás nagy lehetőségeket rejt magában, de ha nincs megfelelő stratégia és szervezettség mögötte, akkor könnyebben össze is omlik, mint egy egyéni vállalkozás. Ráadásul – ha például a cég csődbe megy – akkor már a cégbe befektető vagy beszálló résztvevők a saját vagyonukat és értékeiket is kockáztatják. 

cégalapítás

És mi a harmadik út a KATÁSOK számára?

3. Visszatérés a munkaerőpiacra

Akik hosszú évek óta vállalkozóként élnek, számukra minden bizonnyal ijesztő lehet a gondolat, hogy újra alkalmazottként kelljen elhelyezkedni. Soka KATÁSOK vállalkozó azonban így fog tenni, hiszen a módosítások miatt sok vállalkozó számára lehetetlen lesz az egyéni vállalkozói státusz fenntartása, cégalapításra pedig nem lesz megfelelő háttere.

A mostani módosítások egyik okát is abban látják a szakértők, hogy a kormány így próbál minél több embert visszaterelni a munkaerőpiacra. Ennek persze vannak a gazdaságra pozitív hatásai is, hiszen egyes iparágak termelékenysége emelkedhet.

A munkaerőpiacra való visszatérés azonban sokak számára jelent majd egzisztenciális visszalépést, nem beszélve arról, hogy ezeknek az embereknek le kell mondaniuk a vállalkozóként kialakított, lényegében szabadabb életvitelről is.

Vállalkozóként saját maguknak oszthatták be az idejüket, erre azonban alkalmazottként nem lesz lehetőségük, és ezt sokan nagyon rosszul élik majd meg. Ez abban az esetben lehet rendkívül nehéz, ha valaki már évek óta vállalkozóként működik, így az egész életét, a családját és a mindennapjait is ehhez az életformához igazította.

munkaerőpiac

Ez volt tehát a három lehetséges alternatíva, amelyek közül a KATÁS rendszerből kiszoruló vállalkozók választaniuk kell szeptemberig.

A potenciálra vagy a tutira megyünk?

A vállalkozás – legyen szó akármilyen formáról – a kockázatvállalásról szól. 

Alapvetően abban különbözik egy vállalkozó élete egy munkavállaló helyzetétől, hogy míg a vállalkozó fejlődése és sikere lényegében csak önmagától függ (a saját ,,szerencséjének a kovácsa”) addig a munkavállaló előrejutását nagymértékben befolyásolja a munkahely, a főnöke, és sok más egyéb tényező.

A most elfogadott módosítások fényében azt kell eldönteni, hogy a vállalkozó továbbra is be tudja-e vállalni azt a kockázatot, hogy saját magának kell felhajtania a munkát, vagy a jelen és a közeljövő bizonytalanságai miatt inkább a biztosabbat választja és munkát vállal egy munkahelyen.

A vállalkozás persze magában hordozza a gyorsabb fejlődés lehetőségét, így ebben lényegesen nagyobb a potenciál.

Fontos megemlíteni, hogy a növekvő infláció és a bizonytalan gazdasági helyzet miatt minden vállalkozó áremelést fog eszközölni. Ez persze nem csak Magyarországon figyelhető meg, hiszen a növekvő infláció és a valuták romlása globális jelenség, így más országoknál is árnövekedés figyelhető meg – még ha nem is olyan mértékben, mint itthon.

Azoknak, akik válaszút elé kerülnek, azt is számításba kell venniük, hogy például egy 25-30%-os áremelés mellett is fenn tudják-e tartani az ügyfélkörüket. Ha nem, akkor igen hamar ők is arra a sorsra juthatnak, hogy fel kell számolják vállalkozásukat, és vissza kell térniük a munkaerőpiacra.

A döntés meghozatala előtt tehát alaposan át kell gondolni mindent, minden lehetséges megoldást fel kell kutatni és ki kell elemezni. 

Milyen problémákat hozhat a KATA törvény módosítása?

Ahogy említettük, a kormány a módosítással a gazdaság fellendülését és a munkaerőpiacra való visszaterelést tűzte ki célul, ráadásul azt kommunikálták többször is, hogy a katás adózás átalakítására azért van szükség, mert rengeteg a visszaélés. 

A módosítás azonban fehéríteni fogja a gazdaságot?

Jó eséllyel épp ellenkezőleg. 

A KATA 2012-es bevezetése után egyértelműen látszott, hogy a fekete gazdasági gyakorlatok visszaszorultak, egyre kevesebben voltak feketén foglalkoztatva. Kevesebb volt a ,,mutyizás”.

Az elmúlt 10 évben lényegében elkezdett Magyarországon kialakulni egy tudatosabb, tisztább vállalkozói szemléletmód, ami azzal járt, hogy a vállalkozók egyre nagyobb mértékben törekedtek a tiszta működésre, tisztességesen működve, amivel lényegében fehérítették a magyar gazdaságot.

fekete gazdaság

A mostani változtatások azonban nagy valószínűséggel regressziót hoznak majd ezen a téren. Vélhetően óriási számban fognak a vállalkozók KFT-ket alapítani, és a zavaros számlázás újra elhoz majd egy olyan időszakot, ami visszahozza a ‘90-es és 2000-es évekre jellemző rossz vállalkozói szemléletet, ahol a legtöbben a könnyebben járható, de törvénytelen megoldásokat keresték.

A lényeg a tudatosság 

A vállalkozók számára most tehát különösen fontos, hogy tudatosan, minden lehetőséget és alternatívát alaposan átgondolva és mérlegelve hozzanak döntést arról, hogyan is folytatják.

A K&K Tudatos Könyvelés csapata a lehető legnagyobb együttérzéssel fordul a KATÁSOK felé, és arra törekszünk, hogy a következő pár hétben a lehető legtöbb segítséget tudjuk nyújtani az érintetteknek abban, hogy felvázoljuk számukra a lehetőségeiket. 

Hiszen közös érdekünk, hogy minden vállalkozó a lehető legjobb döntést tudja meghozni. A határidő rövid, hiszen a szeptemberig már kevesebb, mint 2 hónap van hátra. Sokan a hirtelen elfogadott módosítások okozta sokk miatt hirtelen hozhatnak döntést, ami a legtöbb esetben nem a legjobb megoldáshoz vezet majd.

Megkönnyítve a döntést, 2022. július 28-án tartani fogunk egy ingyenes online webinárt, ahol a résztvevők nem csak szakmai, hanem lelki és mentális téren is segítségre számíthatnak.

Emellett ugyancsak júliusban alapítunk egy válságstábot, aminek célja, hogy a lehető legtöbb segítséget tudjuk nyújtani azon vállalkozók számára, akik hozzánk fordulnak segítségért. 

A törvényjavaslatot a parlament elfogadta, és bár a köztársasági elnök még nem írta alá, érdemes arra készülni, hogy szeptembertől életbe lép a módosítás. Ha így lesz, akkor a legfontosabb dolog, hogy minden vállalkozó megőrizze a hidegvérét, hiszen csak így lehet tudatos, a lehető legkevesebb fájdalommal járó döntést meghozni. 

Eljött az idő a változásra, és ha már ebbe a helyzetbe kényszerültünk, hozzuk ki belőle a legtöbbet.

Read More

A kisadózók nagy kérdése: mi lesz a katával 2020-ban?

Nagy volt a mozgás 2019-ben, már ami az idei évet érintő adóváltozásokat illeti. A tavalyi évben ugyanis nyáron, majd valamivel később, ősszel is döntést hozott a kormányzat a 2020-as év adócsomagjáról.

Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat gyűjtöttük most össze egy cikkben, hogy végre tisztázzuk, mi változik, és mi nem.

A szokásos nyári adócsomag mellett egy őszi extra körre is szükség volt 

Az bizton kijelenthető, hogy kormányzati programok terén a kormány nem tétlenkedett a tavalyi évben. Az évet a családvédelmi akciótervvel nyitották, majd ezt szorosan követte a gazdaságvédelmi program is. 

Előbbinek többek között olyan intézkedéseket köszönhetünk, mint a babaváró támogatás, vagy éppen a 4- vagy többgyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentessége. Majd ősszel, a Versenyképesebb Magyarországért program törvénymódosításait is megszavazták a képviselők.

Ezekről azonban már írtunk a 2020-as főbb adóváltozásokról szóló cikkünkben, egy kérdés azonban továbbra is nyitott maradt: mi lesz 2020-ban a katával?

Mit kell tudnunk a katáról általánosságban?

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról 2012-ben határozott a kormány, 2013. január elsejétől áll lehetőségükben az egyéni vállalkozóknak az adózás ezen formáját választani. Azóta persze sok változáson ment keresztül ez az adózási forma, de kijelenthető, hogy alapvetően sikeres vállalkozási formává nőtte ki magát a katás egyéni vállalkozás. 

A népszerűség egyébként érthető, hiszen főszabály szerint az adózók mindössze havi 50 000 forintot fizetnek be az államkasszába, amiért cserébe megszabadulnak a társasági és a személyi jövedelemadó, illetve a szociális hozzájárulási adó, valamint a járulékok terhétől is. Ráadásul az egyszerű adózási forma adminisztrációs kötelezettségei is gyorsan letudhatók – hiszen amellett, hogy áfát sem kell felszámítaniuk és fizetniük, áfabevallás sem terheli őket.

A katázás népszerűségének növekedése egyébként számokban is megmutatkozik. Hogy mennyi az annyi?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint 2014 és 2018 között a triplájára emelkedett a katás adózási formát választó egyéni vállalkozók száma – a társas vállalkozók száma pedig megduplázódott. Napjainkra pedig több mint 315 000 vállalkozó választotta a katás adózást.

Forrás: Katásleszek.hu

 

Hogy minek köszönhető a kata népszerűsége?

Az elmúlt években 6 000 000 millió forintról 12 000 000 forintra nőtt a kata határa, az alanyi adómentesség limitjét pedig 8 000 000 forintról (szintén) 12 000 000 forintra emelték. A Pénzügyminisztérium szerint a 2018-as évben mintegy 10 milliárd forintot spóroltak meg a katás vállalkozók.

A 2019-es év végére azonban mondhatni megfagyott a levegő, amikor a kata eltörléséről kezdtek írni különböző hírforrások.

Akkor most mi lesz? Tényleg megszűnik a kata? Vagy csak átalakul? Jobb vagy rosszabb lesz katás vállalkozónak lenni 2020-tól, mint eddig? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.

„Merénylet készül a katások ellen!”

Tavaly novemberben pontosan ezzel a felütéssel írt bejegyzést a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke, Ruszin Zsolt, amelyben arról beszélt, hogy a Pénzügyminisztérium a kisadózás jelentős megszigorítását és megdrágítását tervezi.

De mire is gondolt pontosan Ruszin Zsolt?

Ahhoz, hogy megértsük a katával kapcsolatos aggályokat, érdemes egy kicsit mélyebbre ásnunk, és tisztánunk a kedvezményes adózási forma alapkövetelményeit.

Abban a legtöbb hírforrás egyetért, hogy az 50 000 forintos havi adókötelezettség nem változik. Van viszont egy – pontosabban mondva hét – másik feltétel is, amelyről eddig nem beszéltünk. Annak ugyanis, hogy a NAV ne minősítse át valamely üzleti partnerünkkel való együttműködésünket munkaviszonnyá, 7 alapfeltétele van – amely közül eddig kettőnek kellett teljesülnie ahhoz, hogy továbbra is katás vállalkozóként számlázhassunk ügyfelünknek. (A feltételek teljesülését az adózó, annak hiányát a NAV bizonyíthatja.)

A törvény a következőképpen rendelkezik erről:

3) A (2) bekezdésben foglalt vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul: 

  • a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; 
  • b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte; 
  • c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; 
  • d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; 
  • e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; 
  • f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg; 
  • g) *  a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a 2. § 8. pont a) vagy g) alpont szerint nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. § 8. pont a) vagy g) alpontban említett jogviszonyok egyikében sem.

Így még kissé zavaros a történet? Fordítsuk le magyarra:

  • a) a kisadózó valakivel együtt dolgozik az adott projekten;
  • b) az éves bevételének 50%-a nem egyetlen ügyféltől származik;
  • c) a kisadózó önállóan, nem a megrendelő utasításai szerint dolgozik;
  • d) a kisadózó saját irodájában, lakásán, esetleg közösségi irodában dolgozik – de nem a megrendelő által biztosított irodában vagy telephelyen;
  • e) a tevékenységhez szükséges eszközöket nem a megbízó bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
  • f) a munkaidő beosztásáról, a projekt megvalósulási határidejéről a kisadózó dönt, nem a megbízó
  • g) a kisadózónak máshol van főállása.

Hogy miért vesszük ezt elő? Mert a tavalyi évben jóváhagyott módosítási tervezetek szerint 2021-től már nem elegendő, ha két feltétel teljesül, összesen négynek kell eleget tennünk.

Az egyes hírforrások további változásként említették, hogy abban az esetben, a kisadózó a katás a minimálbér két és félszeresét meghaladóan számláz egy ügyfélnek, és ez az ügyfél a vállalkozó bevételeinek több mint 50%-át adja, akkor 2020. február 1-jétől a katás 40% adót fizetne ezen bevételeire.

És itt még nincs vége.

Szintén 2020. február elsejétől életbe lépő változásként hivatkoztak a következő szabályra: amennyiben a kisadózó a munkáltatójának számlázna be, ahol a bevétel megszerzésének évében, vagy azt megelőző két évben a munkaviszonyban áll vagy állt, összeghatártól függetlenül 40 százalék lenne a minimálbér felett az adó. Ezt az adót a számlát kifizető vonná le és utalná el a NAV felé.

Ennyi rémhír után jól esik a felüdülés.

Egyelőre nem változik a katás adózás, de azért nem nyugodhatunk meg teljesen

Január elején kiderült, hogy az elfogadott törvényjavaslatba végül a fent részletezett változások egyike sem került bele. Ennek oka, hogy szakmai és kormányzati oldalról is megvédték kisvállalkozók tételes adóját. Ez némi fellélegzésre adhat okot, azonban teljes mértékben csak az nyugodhat meg, akinél tényleg minden rendben van.

A katásokat ugyanis 2020-tól gyakrabban ellenőrizhetik a NAV munkatársai. Ez nem is meglepő, hiszen több cégnél is bevett szokássá vált, hogy katásokat alkalmaznak, munkaviszonnyal bejelentett dolgozók helyett.

Ha tehát minden rendben van a cégednél vagy katás vállalkozásodban, 2020-ban sincs okod az aggodalomra. 

Persze sosem árt az óvatosság, ha biztosra szeretnél menni, hogy nincsenek csontvázak a szekrényedben, szívesen segítünk egy komplex audit keretein belül, hogy ne maradjon nyitva hibalehetőség. Ha pedig adózással kapcsolatos kérdéseid vannak, segítünk kiválasztani és kihasználni a számodra legjobb adózási formát.

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel, partnereiddel, hogy hosszú évekig tudjatok virágzó, sikeres és tiszta együttműködés keretein belül gyarapodni.

Ismerje meg tanácsadásainkat!

Cégalapítási tanácsadás

Segítünk, hogy cége az első pillanattól a jó úton járjon!

Komplex audit

Kíváncsi, milyen állapotban van cége könyvelése?

Adóstratégia tervezés

Hogyan spórolhat többet cége költségein?

Read More

Miért kell egy KATÁs vállalkozásnak könyvelő?

Sok vállalkozó hajlamos úgy gondolkodni, hogy mivel a KATA az egyik legegyszerűbb adónem, ezért nincs is szüksége semmiféle külső segítségre ahhoz, hogy vállalkozása ügyeit intézze. Ez akár igaz is lehet – mégis szeretnénk rávilágítani néhány alapvető esetre, amikor mégis szerencsésebb szakértő segítségét igénybe venni.

Egy tapasztalt könyvelőt nem pótolhat az, ha egy rutintalan vállalkozó maga áll neki a vonatkozó jogszabályok felkutatásának és értelmezésének, ha maga kezdi el kitanulni az adott felületeket, bevallásokat és így tovább. Ugyanígy nem pótolja a szakembert az sem, ha Facebook-csoportokban vagy fórumokon más vállalkozóktól kérdezősködünk – hisz arra semmi garancia, hogy többet vagy jobban tudnának bármit.

A tervezés

Már a vállalkozás létrehozása előtt felmerülhet egy sor olyan kérdés, amely meghatározza, hogy egyáltalán az adott vállalkozónak ideális-e a KATA, mint adózási forma. Tűnjön bármilyen kedvezőnek, nem minden esetben járunk ezel jól.

Az üzleti tervezés során meg kell fontolnunk, hogy pontosan milyen tevékenységet akarunk végezni (mert a KATA nem jelenti azt, hogy minden automatikusan ÁFA-mentes lesz…), hogy mekkora bevételre számítunk, hogy a tevékenység főállású vagy mellékállású lenne, hogy szezonális-e, hogy milyen költségeket von maga után a tevékenység és így tovább.

Mindezek meghatározzák, hogy egyáltalán megéri-e belevágnunk a KATÁ-s vállalkozásba – és egyáltalán nem hátrány, ha mindezt egy szakértővel átbeszéljük, aki feltehet olyan kérdéseket is, amelyekre nem is gondoltunk.

A vállalkozás megalakítása

Minden a szükséges nyomtatványok megkeresésével és kitöltésével kezdődik – itt már eleve nem hátrány, ha ül mellettünk valaki, aki naprakész tudással rendelkezik, és szól, ha éppen maga a nyomtatvány hibás, vagy egyszerűen csak nem naprakész valamilyen aktualitás miatt, ami változtatott a törvényen.

A szakértő emellett runitosan kezeli a webes ügysegédet is, ezen belül is különösen fontos, hogy a helyes áfakódokkal tisztában legyen. Ő tudja helyesen kiválasztani az ÁFA alanyiságot, a tevékenységi köröket – ez utóbbi rendkívül fontos, vállalkozóként nem valószínű, hogy szeretnénk azzal szembesülni, hogy egyik tevékenységünket valójában nem is végezhetjük, és ehhez további adminisztrációra van szükségünk. (Ezen belül is kiemelt figyelmet érdemes szentelni az engedélyhez kötött tevékenységekre.)

A főállás vagy mellékállás helyes besorolása, bejelentése és hasonló feladatok sem feltétlen egyértelműek annak, aki sohasem végzett még hasonlót – és mind meghatározzák, hogy az első pillanatban orra bukunk-e vagy bátran belevághatunk a vállalkozásba.

Mi számít bevételnek?

Ez már önmagában egy olyan kérdés, amelyre a laikusoknak nem mindig egyértelmű a válasz.

Fontos a bevétel fogalmának tisztázása: a tevékenységért kapott árbevétel bevételnek számít, de a támogatás (például induló vállalkozásoknak nyújtott állami támogatás) szintén, amire sokan nem gondolnak. Ugyanígy ha külföldre dolgozik a vállalkozó, szintén bevételnek számít. Ha viszont valaki ÁFA-körbe bejelentkezett KATA adózóként végzi a tevékenységét, akkor az ÁFA összege nem számít bele a bevételi határba.

Szintén szakértőre érdemes bízni a bevételi határok számítását év közben alakuló, megszűnő, tevékenységét szüneteltető vállalkozó esetében. (Itt gyakori kérdés például, hogy a nem egész hónapok is beleszámítanak a rendelkezésre álló bevételi keretbe.

Figyelni érdemes arra is, hogy ha a vállalkozó egy hónapig vagy annál tovább táppénzen van, arra a hónapra nem kell KATÁt fizetnie, viszont nem is számlázhat az adott hónapban, így a bevételi keret is ennyivel csökken.

A KATA és az ÁFA összefüggései

Bizonyos esetekben az alanyi mentes vállalkozónak ÁFÁt kell fizetnie, ÁFA bevallást benyújtania, lehetnek különös esetek, EU-n belüli ügyletek.

FONTOS: Valójában egy a KATA adózást választó vállalkozónak igen könnyen keletkezhet ÁFA-bevallási kötelezettsége, és nem csak az értékhatár túllépése esetén. Ugyanígy adót kell felszámolniuk és fizetniük akkor is, ha külföldi adóalanytól vesznek igénybe szolgáltatást, vagy ha egy teljesítési hely külföldre esik.

Természetesen ez ugyancsak maga után vonja azt, hogy bevallást kell beadniuk – ahogyan akkor is, ha az Európai Unió területén belül nyújtott szolgáltatás nyújtása vagy igénybevétele miatt közösségi adószámmal rendelkezik, amelyet a partnernek meg is ad.

A bevallás intézése megint csak olyan feladat, amit szerencsésebb egy rutinos szakemberre bízni, vagy legalább segítséget kérni hozzá, elkerülendő a rutintalanságból eredő esetleges hiányosságokat.

KATÁ-s vállalkozó, mint foglalkoztató

Sokan nem is tudnak róla, de alkalmazottja a KATÁs egyéni vállalkozónak is minden további nélkül lehet. Az alkalmazottat a vállalkozó foglalkoztathatja egyszerű munkaviszonyban, de akár egyszerűsített foglalkoztatás keretében is (ha például csak néhány napi munkára van szükség).

Ebben az esetben a foglalkoztatás ugyanúgy működik, mint bármely más vállalkozásnál, a munkáltatói jogokat pedig a vállalkozó gyakorolja. Viszont ez további adminisztratív feladatokat is jelent természetesen, amelyek már komplexebbé teszik az ügyintézést – gondolva itt a bérszámfejtésre vagy éppen a járulékbevallások fontosságára.

Hasonló adminisztrációra a legtöbb esetben úgy tapasztaljuk, hogy a vállalkozónak már nem akad ideje – nem is beszélve arról, hogy a szükséges tapasztalatnak is híján van, a könyvelő ellenben rutinosan intézi az így megszaporodott teendőket is, komoly terhet véve le ezzel a vállalkozó válláról.

Megszűnés, áttérés egyéb adónemekre

Ha a vállalkozás megszűnik vagy akár csak szüneteltetésre kerül, akkor is felmerülnek olyan adminisztrációs teendők, amelyekhez jól jöhet a könyvelői segítség (megszűnő bevallások beadásánál például) – de ez akkor igaz különösen, ha más adónemre való áttérést fontolgatunk.

A könyvelő tanácsot adhat, hogy milyen adónemre érdemes áttérni az adott tevékenység, a bevételi határok, a jövőbeni üzleti tervek függvényében – ahogyan a KATÁ-s vállalkozás megalakításánál, úgy itt is fontos, hogy a részletekre is figyeljünk.

KATÁ-snak az olcsó könyvelő is jó könyvelő?

Ha könyvelőhöz fordulunk, tegyük azt úgy, hogy értelme is legyen. A jó szakember naprakész, tisztában van azzal, hogyan használja a különféle szoftvereket és eszközöket (például a webes ügysegédet, bérszámfejtő-szoftvereket és így tovább), rendelkezik a megfelelő képesítésekkel (mérlegképes bizonyítvány és PM-engedély legalább), és jó esetben nem csak felelősséget vállal a munkájáért, de szükség esetén azt is vállalja, hogy képvisel minket az adóhatósági ellenőrzés során.

És persze leinformálható: referenciákkal és ajánlásokkal bír, amelyeket nem is rejteget…

Egy olyan könyvelő, aki mindenben megfelel a fent leírtaknak, nem feltétlenül lesz a legolcsóbb a piacon – és ez nagyon is jó dolog. Egy KATÁs vállalkozónak legfeljebb néhány órányi munkabérébe kerül majd egy kiváló szakember megfizetése is havonta – ezért cserébe az a minimum, hogy ennél több órányi adminisztrációtól, információkereséstől és fejfájástól szabadít meg a szakember.

És persze attól az apró kellemetlenségtől, hogy valamilyen hiányosság, félreértés miatt a vállalkozónak a könyvelőn megspórolt havi néhány-ezer forintért cserébe esetleg egy autó árát kelljen befizetnie az adóhatóság felé.

A könyvelő, még ha csak a “papírmunkát” könnyíti is meg, már megtérülő befektetés ezen a szinten – ha pedig egy vállalkozó biztosra akar menni abban, hogy nem követ el semmilyen szabálytalanságot azért, mert például egyszerűen fogalma sincs az adott szabályról, akkor egyenesen létszükséglet.

Ismerje meg tanácsadásainkat!

Cégalapítási tanácsadás

Segítünk, hogy cége az első pillanattól a jó úton járjon!

Komplex audit

Kíváncsi, milyen állapotban van cége könyvelése?

Adóstratégia tervezés

Hogyan spórolhat többet cége költségein?

Read More

ÁFA-mentes KATÁs vagyok: mi közöm az ÁFÁ-hoz?

A KATA adózási módot és alanyi adómentességet választó vállalkozók sokszor nem gondolnak arra, hogy valaha dolguk lenne az ÁFÁ-val, ezért a többség nem is vesz igénybe könyvelői tanácsadást. Sajnos ez nem igaz – vannak kivételek, amikor egy alanyi adómentes vállalkozónak/vállalkozásnak is ÁFA-bevallást kell benyújtania, és fizetési kötelezettsége is keletkezhet.

Rengeteg KATÁs vállalkozó nincsen azzal tisztában, hogy adott esetben nagyon is valós kötelezettségei keletkezhetnek az ÁFÁval kapcsolatban - és ez nem egy esetben oda vezet, hogy végül sokkal többet kell fizetnie, mint amennyiről fogalma volt.

A legegyszerűbb példa erre a Facebook- vagy Google-hirdetés, avagy szaknyelven az  alanyi áfamentes, közösségen belüli szolgáltatás igénybevétele, amely után nagyon is valós  fizetendő áfa és áfabevallási kötelezettség, valamint EU-s összesítő jelentés készítésének kötelezettsége keletkezik a vállalkozónak.

Ha minderről a vállalkozó egyszerűen nem tud, több százezer forint adóhiánya is keletkezhet, és lehet, hogy erről foglama sincsen, amíg az adóhatóság azután számon nem kéri rajta.

Nézzünk néhány konkrét példát.

Az alanyi adómentességet választó adóalanyok, áfa tekintetében a „különleges adózói körbe” tartoznak. Mit jelent ez pontosan?

A Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal létesített kereskedelmi kapcsolat (termékbeszerzés, termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, szolgáltatás igénybevétel) létesítése esetén főszabály szerint ÁFA fizetési és bevallási kötelezettség terheli az adózókat, a fent említett különleges adózói körbe tartozókra azonban speciális szabályok vonatkoznak.

Nem kell áfát fizetniük a közösségi termékbeszerzések után, feltéve, hogy a beszerzések előző évi összege nem haladja meg az értékhatárt.

Ez jelenleg 10.000 Euro évente, és a tapasztalat alapján ezt a határt egy KATÁs alany igen ritkán lépi át.

Mikor kell adót fizetniük és bevallást benyújtaniuk a különleges adózói körbe tartozó adóalanyoknak?

  • a fent említett értékhatár túllépése esetén már kötelező a közösségi adószám használata (melyet könyvelő tud igényelni a NAV-nál), és ezek után a beszerzések után már ÁFA bevallási és befizetési kötelezettség keletkezik,
  • ha az adóalany az értékhatárt nem lépte ugyan túl, de más okból (EU-n belüli szolgáltatásnyújtás, vagy igénybevétel miatt) rendelkezik közösségi adószámmal, és ezt a beszerzésénél megadta a partnerének – ezért áfamentes számlát kapott – az ügylet létrejöttét követő hónap 20-ig be kell jelentenie az adóhatóságnak. (szintén könyvelő tudja intézni)
  • alanyi adómentes adóalany közösségi értékesítése nem minősül közösségen belüli értékesítésnek, ezért főszabály szerint nem kötelező emiatt közösségi adószámot igényelnie. Erre is van kivétel, pl. az új közlekedési eszköz értékesítése. (Ezt a besorolást is könyvelő tudja elvégezni.)
  • közösségen belülre történő szolgáltatásnyújtás és/vagy igénybevétel esetén – értékhatár nélkül – kötelező a közösségi adószám igénylése és használata. A szolgáltatások teljesítési helyének meghatározása nem egyszerű. Új szabály, hogy amennyiben a megrendelő is adóalany, akkor a teljesítési hely a megrendelő országa lesz. Ennek meghatározására is célszerű szakembert felkérni.
  • Ha a teljesítési hely külföldre esik, az adóalany „Áfa tv. területi hatályán kívüli” ügyletről köteles a számlát kibocsátani és teljesíteni az esetleges bevallási és befizetési kötelezettségeit.
  • Szolgáltatás igénybevétele: külföldi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás esetében, ha a teljesítési hely belföldre esik, akkor az igénybevevő adóalany áfa felszámítására és fizetésére lesz kötelezett. és mivel eredetileg alanyi adómentes státuszba esik, ennek áfa tartalmát nem helyezheti levonásba.

Milyen adóbevallásokat kell benyújtani a fent említett esetekben?

  • Áfa bevallás (1965): a közösségi kereskedelemmel összefüggő ügyletekről havonta, az adókötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig (bevallás és befizetés)
  • Összesítő nyilatkozat (19A60): a közösségi kereskedelemmel összefüggő ügyletekről havonta, az adókötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig.

Mekkora lehet a büntetés?

Szögezzük le, hogy az adóhatóság bevett gyakorlat szerint nem szokott rögtön büntetni, ha egy bavallás elmarad – az első lépés az, hogy felszólítják a vállalkozót a rendezésre. Ezt persze sokszor értetlenség, néha pánikszerű kapkodás követi, hiszen a vállalkozó sokszor nem is érti alanyi mentesként miért kell fizetnie.

A felszólítást viszont ellenőrzés követheti, márpedig a hatóság 5 évre visszamenőleg is ellenőrizheti a vállalkozást. Természetesen az egyéni vállalkozó saját vagyonával felel ilyen esetekben, tehát igen kellemetlen következményekkel számolhat, ha bírság kiszabására kerül sor: végrehajtásra, inkasszóra akár.

FONTOS: A kiszabott büntetés elérheti az 500.000 Forintot egy be nem adott bevallás miatt. És ne legyen kétségünk: hasonló ellenőrzéseket nagyon is rendszeresen végeznek, és a közelmúltban is rengeteg vállalkozó vehetett kézhez felszólítást, amely az elmaradt adó befizetésére figyelmeztette őket.

Jó hír, hogy ilyenkor a felszólításnak eleget téve büntetésre már nagy eséllyel nem kell számítanunk – feltéve persze, hogy a jövőben rendszeresen eleget teszünk a bevallási és megfizetési kötelezettségünknek.

Egyetlen igazi kibúvó létezik az alól, ha kifejezetten online hirdetések kapcsán keletkezne ÁFA-fizetési kötelezettségünk: ha nem vállalkozóként, hanem magánszemélyként hirdetünk, mivel ilyenkor áfás számlát kapunk, és bevallást sem kell beadnunk. Hogy a Google és a Facebook engedik-e magánszemélyként üzleti célú hirdetés feladását adott esetben, már egy másik kérdés.

Mi történik, ha elfelejtettük a bevallást?

Gyakran előfordulhat, hogy a vállalkozó későn ébred rá, hogy elfelejtett bevallani valamit, vagy tévesen, hiányosan adta be bevallását. Ebben az esetben szükségessé válhat a korábbi évek önellenőrzése, pótlása.

Az elévülési időn belül, a megelőző éveket érintő, a különleges adózói kör Közösségen belüli ügyleteire, ÁFA fizetésére, vagy KATA bevallására vonatkozó ön-ellenőrzéseket az adott év utolsó évszámával ellátott 86-os, (Pl. 2013-as önellenőrzés: 1386), 65-ös, illetve A60-as számú nyomtatványokon kell benyújtani, azok kitöltési útmutatóiban foglaltaknak megfelelően. Ezek a nyomtatványok, a kitöltést segítő programokkal és kitöltési útmutatókkal együtt elérhetőek és letölthetőek a nav honlapjáról.

Mondanom sem kell, hogy az önellenőrzés, hiánypótlás még bonyolultabb és összetettebb feladat az alapbevallások benyújtásánál. Már a menete is nehézséget okozhat gyakorlatlan, hozzá nem értő vállalkozónak. Először le kell tölteni a NAV honlapjáról az ÁNYK-t (Általános Nyomtatvány Kitöltő program), mely még csak egy keretprogram, nyomtatványok nélkül.

Ha ezzel megvagyunk, szintén a nav honlapján meg kell keresnünk a kitölteni vágyott nyomtatványt, szám szerint, ezek után ennek kitöltési segédletével is ugyan ez a dolgunk (sajnos, érthetetlen okok miatt ez nem működik egyszerre) és ezt fel kell töltenünk az ÁNYK-ba. Ha megvan a nyomtatványunk el is kezdhetjük a kitöltést, mely igen bonyolult, sokszor 5-10 oldalas dokumentum. Amennyiben a nyomtatványt kitöltöttük, és a beépített hiba ellenőrzés nem jelez hibát meg kell jelölnünk küldésre.

Ezek után az okmányirodában kapott ügyfélkapus felhasználó nevünkkel és jelszavunkkal a „beküldés ügyfélkapun keresztül” menüpontot választva indulhat is a beküldés. Ha ez sikeres, meg kell várnunk egy visszaigazoló e-mail megérkezését, ami „elfogadó nyugta”, illetve „sikeresen feldolgozott hibátlan bevallás” üzenetet kell, hogy közvetítsen számunkra.

Egy vállalkozónak ez akár több órájába is kerülhet,míg egy gyakorlott könyvelő, akár pár perc alatt megoldja a problémát.

A biztos megoldás: kérdezzük a szakembert

Fenti példákból látszik, hogy egy alanyi adómentes, KATA adózást választó vállalkozónak is igen könnyen keletkezhet ÁFA bevallási és befizetési kötelezettsége. Főként a külföldi székhelyű, internetes hirdetéseket kínáló cégekkel lehet dolga, pl. Google, Facebook.

Sűrűn elfőfordulhat, hogy KATÁS adóalanynak közösségen belülről érkezik megrendelése szolgáltatás nyújtására. Például, ha Szlovákiába rendelnek meg egy weboldal frissítést, könyvelési, jogi tanácsadást stb. már bele is esett ebbe a körbe.

Sajnos még mindig nagyon gyakori és nagyon is hibás feltételezés tehát az, hogy egy alanyi mentes KATÁs sohasem fizet adót – és igen drága hiba ezt feltételezni. A leggyakrabban persze ugyanazok hajlamosak jóhiszeműen ebben a hibába esni, akik úgy gondolják, hogy KATÁs vállalkozónak könyvelő sem kell, és éppen ezért nem is kérnek tanácsot semmilyen szakembertől.

Ez aztán más gondokhoz is vezethet, hiszen az ÁFA megfizetésén, a bevalláson kívül is számos olyan helyzet adódhat, amikor elengedhetetlen volna egy könyvelő segítsége.

Ezért tartjuk fontosnak, hogy a köztudatban elterjedt “KATÁS vállalkozásnak nem kell könyvelő” tévhit ellenére minden felelősségteljes vállalkozó forduljon szakemberhez, hogy véletlenül se legyen tetemes adóhiánya, ráadásul a tudta nélkül.

Ismerje meg tanácsadásainkat!

Cégalapítási tanácsadás

Segítünk, hogy cége az első pillanattól a jó úton járjon!

Komplex audit

Kíváncsi, milyen állapotban van cége könyvelése?

Adóstratégia tervezés

Hogyan spórolhat többet cége költségein?

Read More