A most elfogadott, KATÁS adózást érintő törvénymódosítás rengeteg egyéni vállalkozó életét változtatja meg. Sokan kiszorulnak a KKV-szektorból, hiszen más kiutat nem találnak, mint hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra. Lesznek azonban olyan vállalkozók, akik vagy céget alapítanak, vagy pedig keresnek egy olyan adónemet, amiben tovább tudnak tevékenykedni.
Számukra lehet egy alternatíva az átalányadózás, ami – bár a KATA adózásnál nagyobb terheket jelent a vállalkozónak – rengeteg egyéni vállalkozó számára teszi lehetővé, hogy továbbra is boldogulni tudjon.
Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk az átalányadózást. Arra is kitérünk, milyen módon lehet átalányadózásra váltani, és hogy milyen költségekre, tehát mennyi adó befizetésére lehet számítani ebben az adózási módban. Ha érintett vagy a dologban, vagy csak szeretnél többet tudni erről a témáról, ezt a cikket érdemes elolvasnod.
Hogyan változott meg a KATA?
A KATA törvény módosítása hideg zuhanyként érintette a vállalkozói szektor jelentős részét.
A 2012-ben bevezetett adózási mód roppant népszerű volt, hiszen kedvező feltételeket biztosított minden egyéni vállalkozó számára. A most elfogadott módosítás azonban három igen jelentős változást hozott az adónemet illetően:
1. 12 millió forint helyett 18 millió forint a KATA keret szeptembertől
Ez lényegében azt jelenti, hogy nagyobb összegben tudnak a KATÁS vállalkozók számlát kiállítani, ez azonban azt is jelenti, hogy ha a vállalkozó meghaladja a 12 milliós összeghatárt, akkor az áfa körébe kerül. Így az áfát is be kell vallania, és be is kell fizetnie a vállalkozóknak.
Ezt a többletköltséget pedig – mivel más lehetősége nincs – áremeléssel tudja előteremteni. A 27%-os áremelés azonban sok ügyfél számára lesz tarthatatlan.
2. Minden KATÁS számára 50 ezer forint lesz a havi adó összeg
A módosítás előtt három különféle összeget lehetett fizetni KATÁS adózási módot választva, 25, 50 és 75 ezer forintot.
A legkisebb összeg azok számára volt jó választás, akik rendelkeztek főállással és mellette egyéni vállalkozóként végeztek valamilyen munkát, és így az úgynevezett ,,fél-KATA” segítségével állítottak ki számlát.
A 75 ezer forintos összeget pedig azok fizették, akik a nagyobb nyugdíjalap érdekében nagyobb összeget akartak befizetni. Erre azonban már nem lesz lehetőség, hiszen minden KATÁS egyéni vállalkozó számára 50 ezer forint lesz a kötelezően befizetendő havi adó összege. Így lényegében megszűnik az igen népszerű fél-KATA, ami sokak számára jelentett többletbevételt.
3. Cégeknek nem lehet számlát kiállítani
A KATÁS egyéni vállalkozók egy igen jelentős része – több mint 300 ezer ember – nem csak magánszemélyeknek, hanem cégeknek is állít ki számlát. Ezek a vállalkozók kerülnek a módosítások következtében igen nehéz helyzetbe, hiszen szeptembertől nem lesz arra lehetőség, hogy cégek számára is kiállítsanak számlát.
A szellemi termékeket szolgáltatók a legjobban érintettek, mint a marketingesek, grafikusok, szövegírók, ügyvédek, könyvelők, tanácsadók.
Korábbi cikkünkben részletesen bemutatjuk, milyen lehetőségeik vannak azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik a KATA helyett más adózási módot keresnek.
Most pedig részletesen bemutatjuk, milyen másik adózási forma lehet megoldás az érintettek számára, akik mindenképp szeretnének továbbra is egyéni vállalkozók maradni.
Mi is pontosan az átalányadózás?
Az átalányadózás egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők által választható adózási forma.
Az átalányadó lényege, hogy a tételes költségelszámolás helyett a vállalkozó tevékenységétől függően valamilyen mértékű költséghányaddal csökken a személyi jövedelemadó alapja (szja), és a mérsékelt adóalap után kell megfizetni az szja-t, a tb járulékot illetve a szociális hozzájárulási adót.
Mi az a költséghányad?
A költséghányad mértékét az egyéni vállalkozó – vagy őstermelő – által végzett tevékenység határozza meg. A költséghányad mértéke tehát meghatározza, hogy az összes bevétel hány százaléka után nem kell adót befizetni.
3 különféle költséghányad van:
A 90%-os költséghányad azokra a vállalkozókra vonatkozik, akik kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak, illetve ide tartoznak a korábban említett őstermelők is. Számukra tehát az összes bevétel 90%-a a költséghányad, és a maradék 10% után kell adót fizetni.
A 80%-os költséghányaddal számolhat az az egyéni vállalkozó, aki az alábbi tevékenységek egyikét folytatja kizárólagosan:
- mezőgazdasági, erdőgazdálkodási,
- bányászati és
- feldolgozóipari termék-előállítás,
- építőipari kivitelezés,
- mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás,
- vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás,
- erdészeti szolgáltatás és
- zöldterület-kezelés;
- halászati szolgáltatás,
- halgazdálkodási szolgáltatás;
- feldolgozóipari szolgáltatás, a bérmunkában végzett szolgáltatás és egyéb sokszorosítás kivételével,
- építőipari szolgáltatás,
- ipari gép, berendezés, eszköz javítása,
- gépjárműjavítás,
- személyi, háztartási cikk javítása,
- épületgépészeti berendezések javítása,
- a taxis személyszállítás,
- személygépjármű kölcsönzése vezetővel,
- egyéb máshova nem sorolt szárazföldi személyszállítás,
- közúti áruszállítás,
- számítógép, kommunikációs eszköz javítása,
- fényképészet,
- textil, szőrme mosása, tisztítása,
- fodrászat, szépségápolás,
- hobbiállat-gondozás,
- kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység.
A 40%-os költséghányad pedig minden olyan vállalkozó számára elérhető, amelyek az előző felsorolásban nem találhatóak meg. Értelemszerűen ez a legkevésbé kedvező költséghányad, hiszen itt a bevétel nagyobb része után kell adót fizetni, így arányait tekintve ez a költséghányad jár a legnagyobb terhekkel.
Az már a KATA módosítás bejelentésekor kiderült, hogy az egyik járható út a kisadózó vállalkozások tételes adója helyett az átalányadózás lesz, mint az egyik alternatíva. De pontosan milyen költségekkel számolhat az egyéni vállalkozó, aki ezt az adózási módot választja a KATA helyett?
Milyen költségekre kell számítani átalányadózás esetén?
A KATA egyszerűsége abban rejlik, hogy nem kell a különféle járulékok befizetésével foglalkoznia a vállalkozónak. Lényegében a katásoknak – ha alanyi adómentességet kértek – nem kell ilyen-olyan befizetésekkel foglalkozniuk, hiszen a KATÁVAL letudják valamennyi adó és járulékfizetési kötelezettségüket.
És mire kell odafigyelni az átalányadózás során?
Az átalányadózó egyéni vállalkozó számára ezzel szemben az alábbi járulékok megfizetése is kötelező:
- 15 százalék személyi jövedelemadó,
- 13 százalék szociális hozzájárulási adó,
- 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék
Vannak persze olyan adók, amelyek még az átalányadózás esetén sem terheli a vállalkozót, ezek az alábbiak:
- a vállalkozói nyereségadó, illetve a vállalkozói jövedelem után a 9 százalék személyi jövedelemadó,
- az osztalék-adóalap után a 15 százalék személyi jövedelemadó,
- osztalékalap után a 13 százalék szociális hozzájárulási adó.
Van persze arra is lehetőség, hogy az egyéni vállalkozó az átalányadózást választja minimálbér alatti bevétel esetén is.
Ha az átalányban megállapított jövedelem nem éri el adott hónapban a minimálbért vagy a garantált bérminimumot, akkor a minimum járulékalap szerint kell adózni. Ebben az esetben az alábbi járulékokat kell megfizetni:
- 15% személyi jövedelemadót kell fizetni a ténylegesen elért jövedelem szerint,
- 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni a minimum járulékalap 112,5%-a alapján,
- 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell fizetni a minimum járulékalap 100% alapján.
A fentiek persze attól is függenek, hogy valaki mellékállásban vagy főfoglalkozású vállalkozóként végzi a tevékenységét. Mellékállásban szinte hasonlóan kedvező lehet az adózás, mint mellékállású KATÁS esetén.
Fontos kiemelni, hogy betéti társaságok (BT.) számára az átalányadózás nem választható adózási forma, ezt az adózást csak egyéni vállalkozók választhatják.
Mekkora éves bevétellel számolhat egy átalányadózó egyéni vállalkozó?
Az átalányadózást olyan egyéni vállalkozó választhatja, akinek a bevétele az átalányadós adóév előtti adóévben nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét. A minimálbér 2022-ben havi 200 ezer forint, így az éves bevétel 24 millió forint lehet.
Ez tehát egy jóval magasabb összeg, mint amit a KATA lehetővé tesz, persze a fizetendő adó is jóval magasabb. Sok egyéni vállalkozó van azonban, aki korábban a KATA adózást választotta, de továbbra is szeretné folytatni a vállalkozását. Számukra kifejezetten jó megoldás lehet a átalányadózás, bár számolni kell azzal, hogy itt mindenképp szükség lesz könyvelő segítségére is.
Van lehetőség alanyi adómentességre?
A KATA egyik másik nagy előnye, hogy igényelni lehet vele az alanyi adómentességet, azaz nem kell áfás számlát kiállítani, és így áfa bevallási kötelezettség sem sújtja a KATÁS egyéni vállalkozót. Ez a kedvezmény azonban más adó típusokra is érvényes, tehát nem csak KATÁSOK számára elérhető.
Azok a vállalkozók, akik szeptemberről az átalányadózás mellett döntenek, és a bevételük nem haladja meg az évi nettó 12 millió forintot, szintén igényelhetik az alanyi adómentességet.
Az adóbevallásról átalányadózás választása esetén
Az átalányadózás kapcsán három fontos dátum van, amely az összes egyéni vállalkozó számára kiemelt jelentőséggel bír.
A személyi jövedelemadó bevallását a tárgyévet követő évben május 20-ig kell beküldeni.
A személyi jövedelemadó előlegét negyedévente kell befizetni, a negyedévet követő hónap 12. napjáig.
Havonta kell azonban fizetni a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot. A tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell elkészíteni a bevallást, illetve ezzel egy időben a fizetést is meg kell ejteni.
A tudatosság sokat segíthet ebben a nehéz időszakban
Az átalányadózás tehát egy viszonylag jó alternatívát jelenthet azon vállalkozók számára, akik nem tudnak tovább KATA adózással működni, de nem szeretnének céget alapítani. Ha valaki például inkább létrehoz egy tao-s vagy kiva-s céget, az tudatosságot feltételez, és persze előfordulhat, hogy ezek a működési formák előnyösebbek anyagilag, de itt persze nem kell óriási összegekre gondolni.
Emellett pedig egy cég alapítása és működtetése sokkal több munkát és odafigyelést igényel, mint átalányadózással tovább folytatni az egyéni vállalkozást. Persze ha hosszú távon tervben van alkalmazottak felvétele is, akkor érdemes lehet céget alapítani.
Ezekről azonban részletesebben szót ejtünk majd a július 28-án megrendezésre kerülő ingyenes online webináron, ahol a lehető legtöbb kérdésben próbálunk azok segítségére lenni, akik érintettek a KATA adózást ért változásokban, és nem tudják eldönteni, mi legyen a következő lépés.
Regisztrált Mérlegképes Könyvelő, Adóstratégiai és Üzleti Tudatosság Tanácsadó
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Tudatos Könyvelés KFT ügyvezetője
Küldetésem az Üzleti és magán életi Tudatosság népszerűsítése, célom hogy támogassam az ügyfeleinket abban, hogy egy profi és sikeres céget építsenek. Erősségem a stratégiai szemlélet és nagyon jól rá tudok érezni arra, hogy a partnereinknél milyen területeket szükséges fejleszteni ahhoz, hogy sikeresebbek legyenek.
Egész életemben a tudatosságra törekedtem az életem minden területén és cégemmel is ezt képviselem.
A kisvállalati adó (KIVA) adózási forma alkalmazása egyre több vállalkozóban felmerül. Sokaknak praktikusabb átváltani erre az adónemre, azonban nem feltétlenül tudják, mikor és hogyan érdemes megtenni ezt a lépést.
Ha egy vállalkozó tisztában van az adózási lehetőségeivel, szinte már nyert ügye van. A jól megválasztott adózási forma még az üzleti tervet is segítheti, és komoly összegeket spórolhat így a vállalat. Azonban ehhez tudni kell, milyen opciók állnak rendelkezésre: a könyvelő rengeteget tud ebben segíteni.
Mi magunk is vállalunk konkrét adóstratégiai tanácsadást, amelyben végigjárjuk, hogy melyik a legmegfelelőbb adózási forma a vállalkozásának, illetve hogyan takaríthat meg több pénzt legálisan.
Röviden a kisvállalati adó (KIVA) tudnivalóiról
A kisvállalati adó, azaz a KIVA egy olyan egyszerűsített adónem, amely összevonja a szociális hozzájárulási adót, a társasági adót és a szakképzési hozzájárulást.
Ezáltal egy jóval egyszerűbb adózási forma, nem mellesleg pedig sokat spórolhat vele a cég. Természetesen igénylésének megvannak a feltételei. Erről és magáról a kisvállalati adó kérdéseiről már írtunk egy korábbi bejegyzésben.
Mikor válasszuk a KIVA-t?
Ha már tisztában vagyunk az adózási formával, érkezik a következő kérdés: mikor érdemes áttérni a kisvállalati adóra. Akárcsak a legtöbb ilyen döntésnél, itt is tisztában kell lenni a feltételekkel, melyek az alábbiak:
- munkavállalók létszáma: a dolgozók száma – beleértve a kapcsolt vállalkozásokat is – nem haladta meg az 50 főt az előző évben;
- árbevétel: beleértve a kapcsolt vállalkozásokat is, az előző évben nem haladta meg a 3 milliárd forintot;
- mérlegfőösszeg: nem haladta meg az 3 milliárd forintot.
Tehát akkor mindenképpen érdemes megfontolni a kivára váltást, ha a cégünkben sok az alkalmazott (magasak a fizetések, magas a bérköltség és a bérjárulékok stb.). Valamint, ha a személyi jellegű kifizetések meghaladják a vállalkozás nyereségét.
Emellett akkor is érdemes a kisvállalkozói adóban gondolkodni, ha a nyereséget inkább a cégünkbe invesztálnánk, ahelyett, hogy kivennénk.
Tisztában kell lennünk azzal is, hogy bizonyos esetekben nem ez az adózási forma a megfelelő cégünk számára. Ha például gyakorlati képzést folytatunk, vagy tervezzük ezt a jövőben, akkor nem a KIVA a mi adónemünk.
Milyen időszakban térjünk át a kisvállalati adózásra?
Ha már eldöntöttük, hogy a KIVA a megfelelő választás, a következő kérdés a mikor lesz. Habár a jó könyvelő ebben is tud segíteni, nem árt, ha már a kezdetekkor tisztában vagyunk a lehetőségeinkkel.
Azt tudni kell, hogy lehetőség van év közben is áttérni a KIVA-ra. Az év közbeni és az év végi áttérésnek is lehetnek előnyei és hátrányai egyaránt. Valamint azt is tudni kell, hogy más a helyzet a meglévő, és más az induló vállalkozásoknál.
A KIVA-ra való áttéréskor új üzleti év kezdődik, ezért az áttérést megelőző üzleti év a legutóbbi mérlegfordulónaptól a KIVA alanyiság kezdetét megelőző napig tart.
Így tehát a kisvállalati adóalanyiság kezdetekor a vizsgált üzleti év eltérést fog mutatni a kapcsolt vállalkozások esetében vizsgált évtől. Emiatt alaposan meg kell választani, mi a megfelelő időpont az áttérésre.
Fontos kiemelni, hogy a kapcsolt vállalkozások esetén a társasági adó (TAO) törvényekre utalunk vissza. Azaz a többségi tulajdonos közeli hozzátartozóinak cégeit is számításba kell venni az értékhatár szempontjából. Márpedig tudjuk, hogy a KIVA esetén döntő tényező az értékhatár és a létszám.
A KIVA alanyiság a választásunkat követő hónap első napján indul, és a bejelentéstől számított 30 napon belül visszavonható.
Fontos még kitérnünk arra is, hogy ha korábban a társasági adó alanyai voltunk, ezek a rendelkezések kezelik az átállásból adódó problémákat:
- a kisvállalati adóalanyiság előtti időszakban keletkezett adózott eredmény és eredménytartalék terhére fizetett osztalék összege nem képez KIVA alapot akkor sem, ha azt a KIVA alanyiság idején fizetik ki;
- ahogyan írtuk, fontos, hogy a KIVA-ra áttérés első napjával új üzleti év kezdődik, tehát január 1-je (mivel a KIVA választás feltétele a december 31-i mérlegfordulónap) és a KIVA alanyiságot megelőző hónap utolsó napja közötti időszakra el kell készíteni a beszámolót, ha kell, könyvvizsgálat szükséges;
- erre az időszakra vonatkozik az is, hogy a jogutód nélküli megszűnésre irányadó záró társasági adóbevallást el kell készíteni, az áttérést követő ötödik hónap utolsó napjáig.
Mindezt nem kell alkalmaznunk a fejlesztési tartalékokra.
Érdemes figyelembe venni, hogy az átjelentkezéshez szükséges 30 ügyintézési nap. Emiatt ugyanis előfordulhat, hogy a kérelem elfogadásáról érkező értesítés később érkezik meg, mint amikor már a cégre az új adónem vonatkozik.
Ha például hó végén adjuk be a kérelmet, a következő hónap első napjától már a KIVA hatálya alá tartozunk, de lehet, hogy az értesítés csak hetekkel később érkezik meg.
Áttérés KIVA szerinti adózásra év végén
Mikor válasszuk az év végi áttérést?
Az új üzleti év kezdete miatt az áttérés napját megelőző nappal az előző üzleti évünk véget ér, amely extra papírmunkát jelent. Ezért számolni kell azzal, hogy ha év végén térünk át a KIVA hatálya alá, a beszámolási kötelezettség mindenképpen él az év vége miatt. Így voltaképp két legyet üthetünk egy csapásra.
Tehát kevesebb adminisztrációt jelent az év végi áttérés.
Áttérés a KIVA-ra év közben
Akkor sincs azonban probléma, ha mégis az év közbeni áttérést választjuk, így ugyanis akár spórolhatunk is a cégünknek a KIVA szabályai miatt.
Mivel bármikor áttérhetünk a KIVA-ra, ahogyan fentebb írtuk a következő hónap első napjától már él az alanyiság, így ennek megfelelően kell adózni a következő hónap első napjától.
Bejelentkezni a könyvelő segítségével, a cégbíróságon bejegyzett gazdálkodó szervezetek esetében ez a 20T201T nyomtatványon, a cégjegyzésre nem kötelezett szervezetek esetében pedig a 20T201 nyomtatványon lehet.
Mire figyeljünk, ha új vállalkozásként választjuk a KIVA-t?
A KIVA áttérés annyiban más új vállalkozásként, hogy a KIVA adóalanyiság kérelmét a cégbejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell.
Ha év közben kezdjük meg a tevékenységet erre mindenképp figyeljünk. Ha pedig cégbejegyzésre nem kötelezett adóalanyiságról van szó, akkor szintén a ’T201 nyomtatvány kitöltése szükséges.
Végül kiemelnénk, hogy adónemet váltani mindig komoly döntés, és mérlegelés kérdése. Ebben, és más adózási döntésekben is állunk rendelkezésre.
Regisztrált Mérlegképes Könyvelő, Adóstratégiai és Üzleti Tudatosság Tanácsadó
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Tudatos Könyvelés KFT ügyvezetője
Küldetésem az Üzleti és magán életi Tudatosság népszerűsítése, célom hogy támogassam az ügyfeleinket abban, hogy egy profi és sikeres céget építsenek. Erősségem a stratégiai szemlélet és nagyon jól rá tudok érezni arra, hogy a partnereinknél milyen területeket szükséges fejleszteni ahhoz, hogy sikeresebbek legyenek.
Egész életemben a tudatosságra törekedtem az életem minden területén és cégemmel is ezt képviselem.
