Blog

Az átalányadózás megmentheti a KATÁS vállalkozókat?

A most elfogadott, KATÁS adózást érintő törvénymódosítás rengeteg egyéni vállalkozó életét változtatja meg. Sokan kiszorulnak a KKV-szektorból, hiszen más kiutat nem találnak, mint hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra. Lesznek azonban olyan vállalkozók, akik vagy céget alapítanak, vagy pedig keresnek egy olyan adónemet, amiben tovább tudnak tevékenykedni.

Számukra lehet egy alternatíva az átalányadózás, ami – bár a KATA adózásnál nagyobb terheket jelent a vállalkozónak – rengeteg egyéni vállalkozó számára teszi lehetővé, hogy továbbra is boldogulni tudjon.

Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk az átalányadózást. Arra is kitérünk, milyen módon lehet átalányadózásra váltani, és hogy milyen költségekre, tehát mennyi adó befizetésére lehet számítani ebben az adózási módban. Ha érintett vagy a dologban, vagy csak szeretnél többet tudni erről a témáról, ezt a cikket érdemes elolvasnod.

Hogyan változott meg a KATA?

A KATA törvény módosítása hideg zuhanyként érintette a vállalkozói szektor jelentős részét.

A 2012-ben bevezetett adózási mód roppant népszerű volt, hiszen kedvező feltételeket biztosított minden egyéni vállalkozó számára. A most elfogadott módosítás azonban három igen jelentős változást hozott az adónemet illetően:

1. 12 millió forint helyett 18 millió forint a KATA keret szeptembertől

Ez lényegében azt jelenti, hogy nagyobb összegben tudnak a KATÁS vállalkozók számlát kiállítani, ez azonban azt is jelenti, hogy ha a vállalkozó meghaladja a 12 milliós összeghatárt, akkor az áfa körébe kerül. Így az áfát is be kell vallania, és be is kell fizetnie a vállalkozóknak.

Ezt a többletköltséget pedig – mivel más lehetősége nincs – áremeléssel tudja előteremteni. A 27%-os áremelés azonban sok ügyfél számára lesz tarthatatlan.

KATÁS számlázás változás

2. Minden KATÁS számára 50 ezer forint lesz a havi adó összeg

A módosítás előtt három különféle összeget lehetett fizetni KATÁS adózási módot választva, 25, 50 és 75 ezer forintot.

A legkisebb összeg azok számára volt jó választás, akik rendelkeztek főállással és mellette egyéni vállalkozóként végeztek valamilyen munkát, és így az úgynevezett ,,fél-KATA” segítségével állítottak ki számlát.

A 75 ezer forintos összeget pedig azok fizették, akik a nagyobb nyugdíjalap érdekében nagyobb összeget akartak befizetni. Erre azonban már nem lesz lehetőség, hiszen minden KATÁS egyéni vállalkozó számára 50 ezer forint lesz a kötelezően befizetendő havi adó összege. Így lényegében megszűnik az igen népszerű fél-KATA, ami sokak számára jelentett többletbevételt.

3. Cégeknek nem lehet számlát kiállítani

A KATÁS egyéni vállalkozók egy igen jelentős része – több mint 300 ezer ember – nem csak magánszemélyeknek, hanem cégeknek is állít ki számlát. Ezek a vállalkozók kerülnek a módosítások következtében igen nehéz helyzetbe, hiszen szeptembertől nem lesz arra lehetőség, hogy cégek számára is kiállítsanak számlát.

A szellemi termékeket szolgáltatók a legjobban érintettek, mint a marketingesek, grafikusok, szövegírók, ügyvédek, könyvelők, tanácsadók.

Korábbi cikkünkben részletesen bemutatjuk, milyen lehetőségeik vannak azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik a KATA helyett más adózási módot keresnek.

Most pedig részletesen bemutatjuk, milyen másik adózási forma lehet megoldás az érintettek számára, akik mindenképp szeretnének továbbra is egyéni vállalkozók maradni.

nehézségek a számlázásban

Mi is pontosan az átalányadózás?

Az átalányadózás egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők által választható adózási forma.

Az átalányadó lényege, hogy a tételes költségelszámolás helyett a vállalkozó tevékenységétől függően valamilyen mértékű költséghányaddal csökken a személyi jövedelemadó alapja (szja), és a mérsékelt adóalap után kell megfizetni az szja-t, a tb járulékot illetve a szociális hozzájárulási adót.

Mi az a költséghányad?

A költséghányad mértékét az egyéni vállalkozó – vagy őstermelő – által végzett tevékenység határozza meg. A költséghányad mértéke tehát meghatározza, hogy az összes bevétel hány százaléka után nem kell adót befizetni.

3 különféle költséghányad van:

A 90%-os költséghányad azokra a vállalkozókra vonatkozik, akik kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak, illetve ide tartoznak a korábban említett őstermelők is. Számukra tehát az összes bevétel 90%-a a költséghányad, és a maradék 10% után kell adót fizetni.

A 80%-os költséghányaddal számolhat az az egyéni vállalkozó, aki az alábbi tevékenységek egyikét folytatja kizárólagosan:

  • mezőgazdasági, erdőgazdálkodási,
  • bányászati és
  • feldolgozóipari termék-előállítás,
  • építőipari kivitelezés,
  • mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás,
  • vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás,
  • erdészeti szolgáltatás és
  • zöldterület-kezelés;
  • halászati szolgáltatás,
  • halgazdálkodási szolgáltatás;
  • feldolgozóipari szolgáltatás, a bérmunkában végzett szolgáltatás és egyéb sokszorosítás kivételével,
  • építőipari szolgáltatás,
  • ipari gép, berendezés, eszköz javítása,
  • gépjárműjavítás,
  • személyi, háztartási cikk javítása,
  • épületgépészeti berendezések javítása,
  • a taxis személyszállítás,
  • személygépjármű kölcsönzése vezetővel,
  • egyéb máshova nem sorolt szárazföldi személyszállítás,
  • közúti áruszállítás,
  • számítógép, kommunikációs eszköz javítása,
  • fényképészet,
  • textil, szőrme mosása, tisztítása,
  • fodrászat, szépségápolás,
  • hobbiállat-gondozás,
  • kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység.

A 40%-os költséghányad pedig minden olyan vállalkozó számára elérhető, amelyek az előző felsorolásban nem találhatóak meg. Értelemszerűen ez a legkevésbé kedvező költséghányad, hiszen itt a bevétel nagyobb része után kell adót fizetni, így arányait tekintve ez a költséghányad jár a legnagyobb terhekkel.

Az már a KATA módosítás bejelentésekor kiderült, hogy az egyik járható út a kisadózó vállalkozások tételes adója helyett az átalányadózás lesz, mint az egyik alternatíva. De pontosan milyen költségekkel számolhat az egyéni vállalkozó, aki ezt az adózási módot választja a KATA helyett?

költségek

Milyen költségekre kell számítani átalányadózás esetén?

A KATA egyszerűsége abban rejlik, hogy nem kell a különféle járulékok befizetésével foglalkoznia a vállalkozónak. Lényegében a katásoknak – ha alanyi adómentességet kértek – nem kell ilyen-olyan befizetésekkel foglalkozniuk, hiszen a KATÁVAL letudják valamennyi adó és járulékfizetési kötelezettségüket.

És mire kell odafigyelni az átalányadózás során?

Az átalányadózó egyéni vállalkozó számára ezzel szemben az alábbi járulékok megfizetése is kötelező:

  • 15 százalék személyi jövedelemadó,
  • 13 százalék szociális hozzájárulási adó,
  • 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék

Vannak persze olyan adók, amelyek még az átalányadózás esetén sem terheli a vállalkozót, ezek az alábbiak:

  • a vállalkozói nyereségadó, illetve a vállalkozói jövedelem után a 9 százalék személyi jövedelemadó,
  • az osztalék-adóalap után a 15 százalék személyi jövedelemadó,
  • osztalékalap után a 13 százalék szociális hozzájárulási adó.

Van persze arra is lehetőség, hogy az egyéni vállalkozó az átalányadózást választja minimálbér alatti bevétel esetén is.

Ha az átalányban megállapított jövedelem nem éri el adott hónapban a minimálbért vagy a garantált bérminimumot, akkor a minimum járulékalap szerint kell adózni. Ebben az esetben az alábbi járulékokat kell megfizetni:

  • 15% személyi jövedelemadót kell fizetni a ténylegesen elért jövedelem szerint,
  • 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni a minimum járulékalap 112,5%-a alapján,
  • 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell fizetni a minimum járulékalap 100% alapján.

A fentiek persze attól is függenek, hogy valaki mellékállásban vagy főfoglalkozású vállalkozóként végzi a tevékenységét. Mellékállásban szinte hasonlóan kedvező lehet az adózás, mint mellékállású KATÁS esetén.

Fontos kiemelni, hogy betéti társaságok (BT.) számára az átalányadózás nem választható adózási forma, ezt az adózást csak egyéni vállalkozók választhatják.

Mekkora éves bevétellel számolhat egy átalányadózó egyéni vállalkozó?

Az átalányadózást olyan egyéni vállalkozó választhatja, akinek a bevétele az átalányadós adóév előtti adóévben nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét. A minimálbér 2022-ben havi 200 ezer forint, így az éves bevétel 24 millió forint lehet.

Ez tehát egy jóval magasabb összeg, mint amit a KATA lehetővé tesz, persze a fizetendő adó is jóval magasabb. Sok egyéni vállalkozó van azonban, aki korábban a KATA adózást választotta, de továbbra is szeretné folytatni a vállalkozását. Számukra kifejezetten jó megoldás lehet a átalányadózás, bár számolni kell azzal, hogy itt mindenképp szükség lesz könyvelő segítségére is.

bevétel

Van lehetőség alanyi adómentességre?

A KATA egyik másik nagy előnye, hogy igényelni lehet vele az alanyi adómentességet, azaz nem kell áfás számlát kiállítani, és így áfa bevallási kötelezettség sem sújtja a KATÁS egyéni vállalkozót. Ez a kedvezmény azonban más adó típusokra is érvényes, tehát nem csak KATÁSOK számára elérhető.

Azok a vállalkozók, akik szeptemberről az átalányadózás mellett döntenek, és a bevételük nem haladja meg az évi nettó 12 millió forintot, szintén igényelhetik az alanyi adómentességet.

Az adóbevallásról átalányadózás választása esetén

Az átalányadózás kapcsán három fontos dátum van, amely az összes egyéni vállalkozó számára kiemelt jelentőséggel bír.

A személyi jövedelemadó bevallását a tárgyévet követő évben május 20-ig kell beküldeni.

A személyi jövedelemadó előlegét negyedévente kell befizetni, a negyedévet követő hónap 12. napjáig.

Havonta kell azonban fizetni a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot. A tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell elkészíteni a bevallást, illetve ezzel egy időben a fizetést is meg kell ejteni.

A tudatosság sokat segíthet ebben a nehéz időszakban

Az átalányadózás tehát egy viszonylag jó alternatívát jelenthet azon vállalkozók számára, akik nem tudnak tovább KATA adózással működni, de nem szeretnének céget alapítani. Ha valaki például inkább létrehoz egy tao-s vagy kiva-s céget, az tudatosságot feltételez, és persze előfordulhat, hogy ezek a működési formák előnyösebbek anyagilag, de itt persze nem kell óriási összegekre gondolni.

Emellett pedig egy cég alapítása és működtetése sokkal több munkát és odafigyelést igényel, mint átalányadózással tovább folytatni az egyéni vállalkozást. Persze ha hosszú távon tervben van alkalmazottak felvétele is, akkor érdemes lehet céget alapítani.

Ezekről azonban részletesebben szót ejtünk majd a július 28-án megrendezésre kerülő ingyenes online webináron, ahol a lehető legtöbb kérdésben próbálunk azok segítségére lenni, akik érintettek a KATA adózást ért változásokban, és nem tudják eldönteni, mi legyen a következő lépés.

Read More

Adózás 2022: Mi változik?

Egyes szabályok, határidők és adatok változnak 2022-ben: összegyűjtöttük, mikre figyelj az adózás terén a jövő évben.

Mint minden évben, a 2022-es esztendőben is számíthatsz adóváltozásokra. Az alábbaikban összegyűjtöttük neked, hogy mire számíthatsz az SZJA, a társasági adó, az ÁFA, a KATA és a KIVA terén.

De arról is írunk majd, hogy milyen számviteli törvény változásokkal és járulékváltozásokkal számolhatsz, illetve mi vonatkozik majd a szochóra és a szakkhóra 2022-ben.

Milyen változásokra számíthatsz az adózás terén?

Kisebb nagyobb változások minden évben lehetségesek, így ezalól a 2022-es év sem lesz kivétel.

A legfőbb és legfontosabb változások az alábbi területeket érintik majd:

  • személyi jövedelemadó változások,
  • kripto adózás,
  • a társasági adó változásai,
  • ÁFA-t érintő változások,
  • számviteli törvény módosulásai,
  • KATA és KIVA változások,
  • járulékokat és tb-t érintő változások,
  • szochó és szakkhó változásai.

Személyi jövedelemadó változások 2022-ben

Az SZJA-t több változás is érinti majd a 2022-es évben. 

Ezek a legfontosabb módosítások:

Egyéni vállalkozókat érintő szja változások

Az átalányadózó nem állapít meg adóelőleget addig, amíg annak alapja nem haladja meg az éves minimálbér felét. Ennek összege 2022-ben 1.200.000 Ft. Ezt a jövedelemrészt adómentesen könyvelheted el.

Például egy 40%-os átalányt alkalmazó egyéni vállalkozó vagy, 2.000.000 Ft bevételig SZJA mentességet élvezel, és amennyiben másodállású vagy, akkor a fenti bevétel összegig tb járulékot és szochót sem kell fizetned. 

Ha az adóelőleg alap meghaladja az éves minimálbér felét akkor csak az azt meghaladó adóalaprész után kell adóelőleget fizetned.

Az átalányadózás változásai

Az átalányadózás lehetősége az éves minimálbér tízszereséig lehetséges. A jövő évi minimálbér alapján, évesen 24.000.000 Ft-ig alkalmazható az átalányadózás, minden kiskereskedelmi tevékenységnél több mint 120.000.000 Ft-ig.

Az átalányérték mértéke 2022-ben

Az általános mértéke 40% lesz, 80% kedvezményes átalány vonatkozik majd az építőiparra, mezőgazdaságra, fodrászatra, a taxisokra, fényképészekre stb, illetve 90% minden kiskereskedőre és őstermelőre.

4 vagy több gyermeket nevelő anyák SZJA mértéke

Nem kell évente nyilatkoznia a 4 vagy több gyermeket nevelő anyáknak az SZJA kedvezmény érvényesítése érdekében. Egyszeri nyilatkozás után visszavonásig érvényes a nyilatkozat.

A 25 év alattiakra vonatkozó változások

A 25 év alatti személyek a munkaviszony, munkavégzésre irányuló önálló tevékenység, egyéni vállalkozói kivét után a teljes jövedelem után adóalap kedvezményre jogosultak.

Ha első házas kedvezményre is jogosultak, akkor az első házas kedvezmény első ízben akkor vehető igénybe, ha betöltötte a 25 életévet. 

Ha a házasságot 2022 előtt kötötték, akkor a 2 éves időszakból még hátralévő hónapok a 25-ik életév betöltése után figyelembe vehetők. Az adóalap kedvezmény nem lehet több mint a jogosultsági hónapok és az adóévet megelőző adóév július hónapjának nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének azaz 433.700 Ft-nak a szorzata. 

A gyakorlatban tehát amely 25 év alatti személy nem keres többet, mint havi bruttó 433.700 Ft, akkor ezen keresete teljesen adómentes. De természetesen TB járulékot vonni kell a bérből (kivéve ha van gyermek utáni kedvezmény, ami járulék összeget csökkenthet).

Adómentes kerékpárhasználatra vonatkozó változások

2022. január 1-től adómentes a kifizető által biztosított kerékpárhasználat. 

Szintén adómentesen biztosítható a legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral felszerelt kerékpár használata. Az értékcsökkenés összege TAO és KIVA alapot nem növel. 

A fenti esetben a cég megveszi és eszközei között nyilvántartja a kerékpárt. Értékcsökkenési leírást számol el utána, az áfát azonban nem vonhatja le, ha nem a gazdasági tevékenységet szolgálja.

Mi az a kripto adózás?

Mivel a kriptovalutával egyre fontosabb számolni, ezért lássuk, mi is vonatkozik majd ennek adózására.

  1. Akkor keletkezik bevétel, amikor a kripto valuta átengedése révén nem kriptovalutában vagyoni értéket szerzel magánszemélyként. Ügyleti nyereség akkor keletkezik, ha a tárgyévi ügyletek révén a megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptovaluták megszerzésére és a kapcsolódó díjakra fizetett összegeket.  Vagyis nem egyenként, ügyletenként, hanem az év során összevontan kell kezelni a nyereséget vagy veszteséget.
  2. Mindenképpen adómentes az a bevétel, ami – adott ügylet esetén – nem több mint a havi minimálbér 10%-a. Összesen évente a havi minimálbér mértékéig lehet az ilyen csekély ügyleteket adómentesként tekinteni.
  3. A bevételt csökkenti a kriptovalutáért fizetett összeg és a kapcsolódó díjak. Bányászat esetén a bányászathoz kapcsolódó igazolt kiadások csökkentik a bevételt.
  4. Adókiegyenlítés: a megelőző és követő 2 év vesztesége szembeállítható a nyereséggel az adó utólag visszaigényelhető.

A társasági adó változásai

2021-ben nem történtek nagy változások a társasági adó terén. 

Meg kell említenünk azonban, hogy nem lehet csoportos társasági adóalany a nonprofit gazdasági társaság, iskolaszövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet. A gyermeket nevelő anyák szövetkezetének adóalapja megegyezik a szövetkezeti adóalappal (jóváhagyott osztalék alapján).

A 2022-es változások pedig az alábbiak lesznek:

Mi vonatkozik a beruházások adókedvezményeire?

2022-től kisvállalkozók már 50.000.000 Ft-os beruházás esetén, középvállalkozások 100.000 000 Ft-os beruházás esetén a beruházásra jutó érték után adókedvezményre jogosultak – vagy a beruházás üzembehelyezésének évétől, vagy az azt követő évtől – 12 éven keresztül, de maximum a bejelentés évétől számított 16-ik adóévig. 

A kedvezmény météke az adott évi végleges társasági adó maximum 80%-a lehet.

További feltétel, hogy a beruházást be kell jelenteni az illetékes miniszternek. Szintén feltétel, hogy a foglalkoztatotti létszám a beruházást követő 4 évig ne csökkenjen le a beruházást megelőző 3 évi átlagos foglalkoztatotti szint alá.

Az e-kerékpárokra vonatkozó változások

Vállalkozás érdekében felmerülő költségnek számít, így sem TAO sem KIVA alapot nem képez a 300 Wattot meg nem haladó teljesítményű kerékpárhasználat, juttatás költsége pl. értékcsökkenése stb.

ÁFA változások 2022-ben

Az ÁFA-t érintő legfőbb változás az OSS rendszerre vonatkozik majd.

Mi az az OSS rendszer?

Az OSS (One-Stop Shop) rendszer a MOSS (Mini One-Stop Shop) utódjaként működik tovább, kiterjesztett ügyleti és adózói körrel. Az OSS elődjének lényege, hogy távolról is nyújtható szolgáltatást értékesítőként mentesülhetsz a másik tagállambeli áfaregisztráció alól, és teljesítheted az ehhez tartozó adókötelezettségeid az egyablakos rendszeren keresztül. Az OSS ezt terjesztette ki a közösségi távértékesítésre is.

Tehát ha egy másik EU-s országba értékesíted a terméket vagy szolgáltatást, és eléred a 3 100 000 Ft-os értékhatárt, már nem alkalmazhatod a saját országod áfakulcsát. 

Ebben az esetben két opció van:

  • Bejelentkezhetsz a másik tagállamba és adószámot kérhetsz (csakúgy, mint korábban), és ezzel magadra vállalod az ezzel kapcsolatos adminisztrációt: többek között minden érintett tagállamban el kell végezned az áfaregisztrációt, és külön adóbevallásokat is el kell készítened.
  • Vagy a másik lehetőség, hogy használod az OSS-t, és az egyablakos rendszeren keresztül teljesíted a másik tagállambeli adókötelezettségeid. 

Lássuk, milyen változásokat tartogat 2022:

Az OSS rendszer 2021. július 1-től működik. Ebben az esetben arra kell figyelni, hogy 10.000 euró felett kötelező alkalmazni vagy az OSS rendszert, vagy a közvetlen külföldi bejelentkezést.

Tehát OSS rendszer csak akkor alkalmazandó, ha távolsági értékesítést hajtasz végre , azaz nem adóalanyok részére terméket adsz fel pl. postán. Ilyen esetben teljesítési hely a vevő, nem pedig az adóalany (pl. magánszemély) lakóhelye szerinti tagállam. 10.000 euró azaz 3.100.000 Ft-ig Magyarország a teljesítési hely, a felett OSS rendszer vagy külföldi regisztráció kell. Igaz ez az alanyi áfamentesen értékesítőkre is.

Import OSS a 150 eurót meg nem haladó értékű importált termékekre alkalmazandó. Ennek lényege, hogy nem kell megfizetni az import áfát annak, aki ilyen kis értékű terméket importál. Cserébe viszont az OSS rendszerben kell az áfát a vevő tagállama szerinti mértékben megfizetni.

2022.07.01-től a tervek szerint megszűnik a fordított áfázás, és a részletező nyilatkozat töltés a síkhengerelt vaskészítmények esetében. Jelen állás szerint a gabonafélék értékesítése is visszakerült volna az egyenes áfázás körébe, de sajtóhírek szerint mégis marad a gabona fordított áfa (kivéve ha kompenzációs felárt választanak rá). A fémhulladék marad továbbra is fordított áfás.

A számviteli törvény változásai

A számviteli törvények esetén figyelni kell arra, hogy az elmúlt 2 évben több változás is zajlott az IFRS irányában.

Ezekhez tartozó legfontosabb törvényváltozások:

  1. Tárgyi eszköz értékesítés nettó módon kerüljön elszámolásra, T369-K131,139 és a könyv szerinti és értékesítési ár közötti különbség a 86-osba kerül, ha olcsóbban adod el, vagy 96-osba ha magasabb áron.
  2. Osztalékról való lemondás nem 96-os, hanem közvetlenül visszakerül az eredménytartalékba, azaz T4792-K413.
  3. Projektszámvitelre is figyelni kell 2020-tól. Ha a megrendelő egyedi igényei szerint szolgáltatsz, vagy gyártasz valamit, akkor a teljesítési fok arányában kell elszámolni a bevételt, függetlenül a számlázástól.
  4. 2022-től várható egy kis finomítás: ha egyedi a szerződés és a megrendelő igénye is egyedi, de sorozatgyártásban állapodnak meg pl. 300 db azonos bútort kér a megrendelő, akkor nem kötelező a projektszámvitel alkalmazása. Ilyenkor normál készletezés valósulhat meg.
  5. 2021-es évtől aktív időbeli elhatárolásként végre ki lehet mutatni mind a költségek ellentételezésére, mind a fejlesztési célból igényelt támogatást akkor is, ha még nem kapta meg azt a vállalkozó, de valószínűsíti hogy minden törvényi feltételnek eleget tesz a mérlegkészítésig. 

Korábban csak akkor lehetett bevételt elszámolni ha mérlegkészítésig be is érkezett a támogatás, illetve fejlesztési cél esetén konkrétan a folyósítás napjára kellett könyvelni a bevételt és aztán elhatárolni passzívan.

KIEMELT: Mostantól kezdve tehát, ha a tárgyi eszközt beszerzik és elkezdik értékcsökkenteni, és a támogatás vele kapcsolatban még nem érkezett meg, de nagyon valószínű hogy meg fog érkezni, akkor a T393-K969, majd passzívan is el kell határolni T969-K483, de vissza lehet határolni az értékcsökkenésnek megfelelő részt arányosan T483-K969.

KATA és KIVA változások

A katát és kivát érintő minden változás 2022-ben az alábbi:

Kata esetén:

  • személygépkocsi értékesítését érintő változás: 2021-től ha egy kata alany értékesíti azt a személygépkocsiját, amelyet kifejezetten vállalkozási célból használt, pl. taxi, akkor ez nem minősül kisadózói bevételnek. Vagyis a személygépkocsi értékesítésre az ingó értékesítési szabályt alkalmazza.

Kiva esetén:

  • 2022-től a kiva mértéke 10% lesz.

Járulékok megfizetését érintő változások

A járulékokat is érinti némi változtatás az 2021-hez képest.

Ezek az alábbiak:

  • Ha másodállású átalányadózó egyéni vállalkozó vagy, nem kell fizetned tb járulékot az adómentes átalányalap után. Ez egy 40%-os mértékű átalányadósnál azt jelenti, hogy 2.000.000 Ft bevételig nincs tb járulék fizetési kötelezettsége, ha másodállású.
  • Főállású átalányadózóként csak a garantált bérminimum vagy minimálbér után fizetsz majd tb járulékot  2.000.000 Ft bevételi küszöbig, amennyiben 40%-os költségátalányt alkalmazol.

A szochó és a szakkhó változásai

A szochót és a szakkhót is érintik a 2022-es változások:

  • a szochó mértéke 13%-ra csökken,
  • a szakképzési hozzájárulás megszűnik,
  • másodállású egyéni vállalkozóként nem kell majd fizetned szochót az adómentes átalányalap után. Ez egy 40%-os mértékű átalányadósnál azt jelenti, hogy 2.000.000 Ft bevételig nincs szochó fizetési kötelezettséged, ha másodállású vagy.
  • főállású átalányadózóként csak a garantált bérminimum vagy minimálbér 112,5%-a után fizetsz majd szochót, 2.000.000 Ft bevételi küszöbig, amennyiben 40%-os költségátalányt alkalmazol.

Érdemes a változásokat átbeszélned a könyvelőddel, vagy amennyiben kérdéseid merülnének fel, keress minket!

Read More

A cég pénze nem a te pénzed!

Gondolhatnád, hogy a vállalkozásod, befektetésed pénze automatikusan a tiéd. Azonban ha magánjellegűen kezeled a bevételeid és rosszul árazod be a szolgáltatásod, terméked, komoly adózási gondokkal szembesülhetsz. Hogyan függ mindez össze, és miként kerülheted el a váratlan adóproblémákat? Segítünk megtalálni a válaszokat.

Gyakori probléma, hogy a cégvezetők a cég pénzét magánjelleggel kezelik. Ez elsősorban a kisebb cégek problémája, de nem jelenti azt, hogy nagyobb vállalkozásokat nem érinthet váratlanul az ebből eredő gond. Ugyanis sok esetben okozhat kellemetlen perceket, ha a vállalkozás pénze a cégvezető zsebébe vándorol.

A másik hasonló hiba, ha rosszul árazod be a szolgáltatásod vagy terméked: hogy mit is értünk nem megfelelő árazáson, és hogyan küszöbölheted ki ezeket a problémákat?

Már mutatjuk is!

Miért nem az enyém a cégem pénze?

Elsőként is tisztázzuk azt, amelyet sok cégvezető rosszul kezel: a cég pénze nem magánjellegű pénz.

Sok helyen tapasztalható, hogy egy cégvezető a céges kártyával, a cég pénzéből vásárol, mondván, az az ő megkeresett pénze. Eddig nincs is semmi baj, hiszen valóban az ő cégéről van szó: a probléma az adózásnál jelentkezik. Ugyanis ezekkel az elköltött összegekkel nem számol el a cég felé. Ez pedig később, egy NAV-os vizsgálat során érdekes meglepetésekre derülhet fény.

Ha a NAV azt látja, hogy jelentős adókülönbözet vagy adóhiány áll fenn, nemcsak adóbírság, hanem késedelmi pótlék is kiszabható.

Ha pedig a hatóság úgy találja, hogy a céges bankszámlát magánszemély használta, és nem számolt el vele a cég felé, sokkal alaposabb ellenőrzésre számíthat, és korábbi bevallásokat is ellenőrizhetnek.

Ezért rendkívül fontos, hogy képben legyél a saját és céges pénzügyeidet illetően, valamint, hogy tisztában legyél a problémával. Ugyanis ezekkel a költésekkel nem csak a céged, hanem úgymond a saját ellenséged is vagy.

Miért is lehet ez probléma?

Maga a probléma természetesen többrétű, így vegyük sorra, mikre számíthat az, aki saját pénzeként kezeli a cége bevételeit:

  1. Egyrészt tehát, amire ilyen esetben számíthatsz, az az alapos adóellenőrzés. A NAV ugyanis visszamenőleg ellenőrizheti a céges és saját bevallásokat, ha extra költéseket észlel.
  2. Másrészt büntetésre, extra adóterhekre is készülhetsz, hiszen ha nem számolsz el ezekkel a költésekkel, a hatóság olyan összegként fogja ezeket értelmezni, melyek után nem történt adózás.
  3. Harmadrészt, ha a hatóság egyéb jövedelemként könyveli el az el nem számolt összeget, akkor megadóztatja azt. Tehát extra adóterhekre számíthatsz.
  4. Végül pedig, ami szintén komoly terhet róhat rád, az a bizonyítás. Ugyanis ha a cég nem tudja bizonyítani, márpedig nem tudja, hiszen nem számoltál el vele, hogy a költést visszafizetted-e a cég részére, akkor neked magánszemélyként kell bizonyítani mindezt.

Tehát a nem elszámolt összeget magánjövedelemként fogja kezelni a NAV, ezután pedig köteles lennél adózni. Emellett az ellenőrzés során még a terhet is neked kell tisztáznod az adóhiányt.

Tehát röviden gondold át kétszer is, mielőtt elszámolás nélkül költenél a céges jövedelmekből, ugyanis sokkal több kellemetlen pillanat várhat az út végén.

Hogyan kapcsolódik mindehhez az árképzés? Ha a termék vagy szolgáltatás után nem számítod bele az adóvonzatot, szintén érhetnek váratlan meglepetések.

pénz növény

Árazás: hogyan csináljam okosan?

Elsőként is fontos, hogy tisztában legyél azzal: mikor érdemes bennhagyni a cég pénzét és mikor érdemes kivenni azt.

Ehhez nagyon fontos, hogy tisztában legyél a megfelelő árképzéssel, és figyelembe vedd az adóterheket is. Hiszen cégvezetőként nehéz ennyi mindent észben tartani. Persze egy jó könyvelő segíthet abban, hogy tisztában legyél a főbb csapásvonalakkal, és megfelelően árazd be a szolgáltatásaid. A vezetői számvitel segíthet abban, hogy felkészülhess. Ugyanis ha tisztában vagy ezekkel, a fenti hibát is gond nélkül elkerülheted.

Az árképzés módszerei

Az árképzéshez ismerni kell a tökéletes módszert is. Ennek több fajtája is van, de a fő csapásnyomot a költség alapú árképzés és a piaci alapú árképzés adja.

Több árképzési módszer is van: ezeket pedig a vállalati kiadások és a piac többi szereplője hívja életre. Ennek függvényében pedig könnyebben tudod kiszámítani a várható nyereséget is. Az elvek ismerete tehát nem kis mértékben könnyítheti meg a dolgod.

Haszonkulcs

A haszonkulcs elve azt jelenti, hogy a termék/szolgáltatás költségeire rákerül egy árrés, amely az önköltség feletti rész. Azonban figyelni kell, hiszen ha túl nagy árréssel dolgozunk, az árak magasak lehetnek, és nem tudsz versenybe szállni az alacsonyabb árak mellett. Ezzel az elvvel könnyebben meg tudod majd határozni a költségeidet.

Tervezett hozam

Ebben az esetben úgy határozod meg az árat, hogy a beruházott tőkéd a célul kitűzött hozamot adja. Ezt az elvet általában termékfejlesztés során alkalmazzák, különösen ha az új terméknek meghatározott időn belül “teljesítenie kell”.

Elismert érték

Ebben az esetben voltaképp a fogyasztó határozza meg az árat: tehát annyiba fog kerülni a termék vagy szolgáltatás, amennyit a fogyasztó adna érte. Ennél az elvnél komoly hangsúly nehezedik a marketingre.

Igazodó árképzés

Az igazodó árképzés elve nagy hangsúlyt fektet a versenytársakra: az ő áraikat veszi alapul az árképzéshez. Ez lehet több, kevesebb vagy ugyanakkora összeg.

Ajánlati ár

Az ajánlati ár versenyközpontú, azaz azt jelenti, hogy nincs a piacon kialakult ár. Így a szereplőknek úgy kell meghatározni az árat, hogy a többi ajánlat alá menjen, de ebben az esetben semmiképp sem mehet a költségei alá.

Ne feledkezz meg az adóterhekről sem!

Rengeteg megoldás van tehát az árképzésre, de ettől nem feltétlenül lesz egyszerűbb a folyamat. Ha megvan a megfelelő árképzés, még mindig nem dőlhetsz hátra.

Sok cégvezető az árazásnál nem veszi figyelembe az adóterheket, később pedig meglepődve tapasztalja, hogy nem megfelelő árakon dolgozott, és nem jön a siker.

A másik hasonló probléma, hogy ha a cégvezető nem veszi ki a cégéből a pénzt, hiszen akkor le kell azt adóznia. Ezért inkább benthagyják, hogy kamatozzon. A valóság azonban az, hogy így a végén még többet kell adózni utána, ezért ez sem lehet jó megoldás.

Segít az átgondolt adóstratégia!

Szerencsére mindenhez van megfelelő segítség, így az árazás és adóterhek problémájára is: ez pedig a jól átgondolt adóstratégia.

A költséghatékony működéshez, a megfelelő árak kiszámításához és az adózási forma kiválasztásához és annak kihasználásához is szükséges a jól átgondolt stratégia.

Ennek összeállítása persze nem egyszerű feladat, és érdemes szakemberre bízni a folyamatot: fordulj hozzánk bizalommal, hogy közösen elkészíthessük azt az adóstratégiát, amellyel nem csak a fenti problémákat kerülheted el, de spórolhatsz is a cégednek.

Read More

Miért is jó az, ha sok áfát fizetsz?

Az áfafizetés a legtöbb cég számára felér egy foghúzással, pedig a magas áfa jó jel is lehet. Hogyan működik az áfa megfizetése és mikre érdemes odafigyelni?

Az általános forgalmi adó, azaz az ÁFA egy nehezen kikerülhető és fontos része a mindennapjaink pénzügyének. Habár a legtöbb vállalkozó problémaforrásként tekint rá, bőven akadnak pozitív hozadékai is.

Sok cégvezető érzi azt, hogy a bevételei nagy része áfa formájában szépen kicsorog a kezei közül. Ha azonban kicsit más aspektusból szemléljük a témát, hamar rájövünk, hogy a magas áfa megfizetése a fejlődésünket is szolgálja.

Ehhez persze tisztában kell lenned azzal, mi is pontosan az áfa, mit kell róla tudni illetve mikre kell odafigyelned a kifizetése kapcsán.

Mi is az áfa?

Elsősorban fontosnak tartjuk tisztázni, mit is értünk pontosan áfa alatt. Ehhez nézzük meg, hogy az általános forgalmi adó hogyan épül fel.

Az ÁFA – ahogyan a neve is mutatja – általános forgalmi adó, ami azt jelenti, hogy

  • általános: vagyis mindenkit érint, minden piaci szereplőnél megjelenik, legyen az, kistermelő, nagykereskedés, kiskereskedés vagy  maga a végfogyasztó (ha csak ezt a láncot nézzük, az áfát háromszor is felszámolják és megfizetik),
  • forgalmi: vagyis értékesítéshez kötött: ahol az áru, szolgáltatás tulajdonost vált, az ezzel járó folyamatot terheli,
  • adó: vagyis kötelező, a költségvetésnek (NAV-nak) joga van kivetni, beszedni, vállalkozóként be kell vallani és be is kell fizetni – illetve bizonyos esetekben vissza is igényelhető.

Az adózás esetében a legfontosabb szempontok, hogy igazságosan, alacsony adminisztrációs költséggel, a vállalkozások és magánszemélyek megtartásának megváltoztatására odafigyelve szabják ki az adózó személyekre. Ez annyit jelent, hogy az általános adózás kapcsán ne forduljanak meg teljesen a termelési viszonyok és kiegyenlítettek legyenek az erőforrások. Ezért az áfa lényege, hogy változatlanul működtesse a termelési viszonyokat.

Emiatt az alacsony torzítás miatt az áfa fizetése előnyösnek mondható, hiszen a gazdaság folyamatainak fontos része, ezért kialakított egy olyan rendszert, amely mindenki számára kiszámítható. Gazdasági szempontból kedvező hatású és olcsó adónemnek mondható és az állam számára fontos bevételi forrás, még akkor is, ha nem mindig méltányos.

A méltányosságon azonban nem tudunk sokat változtatni: az áfafizetés ígyis úgyis az életünk része lesz, a kérdés inkább az, mennyi energiát ölünk abba, hogy ezen rágódjunk.

emberek megbeszélés tábla
A cég fejlődéséhez elengedhetetlen a tervezés

Az áfa típusai, mértéke

Mivel az adó mértéke változó, így az sem állandó, kinek, miért mi után és hogyan kell áfát fizetni. Ahhoz, hogy tiszta legyen a kép, nézzük végig az áfa típusait.

  1. Adómentesség, azaz a 0%-os áfa: ennek a típusnak a lényege, hogy a számlákon nem jelenik meg az áfa költsége, az adó ettől még megfizetendő. Hátránya, hogy nem igényelhető vissza az áfa.
  2. 5%-os áfa: egyes termékek és szolgáltatások 5%-os áfával működnek.
  3. 18%-os áfa: ugyanez igaz a 18%-os áfára is. A törvényben, adott termékek és szolgáltatások ez alá esnek.
  4. 27%-os áfa: az áfa általános értéke, a legtöbb esetben e szerint működik az adózás, kivéve a fent említettek esetében, illetve ha törvényileg másképp döntenek.

Magánszemélyként az áfa megfizetése a termékek és szolgáltatások árában érzékelhető. Vállalkozásként azonban az áfát be kell vallani, és amennyiben bejelentkeztél az áfa hatálya alá, vissza is igényelheted azt.

Ha az áfa alá tartozik a vállalkozás, akkor meghatározott időszakonként bevallás és megfizetés szükséges, a visszaigénylés pedig árbevételhez kötött. Ha eléred az adott árbevételt (2021-ben 12 millió forint), kötelező felszámítani az áfát.

A visszaigénylésről: ha kevesebb a bevétel, mint az elszámolható áfás költség, akkor visszaigényelhető áfa keletkezik. Azonban az adótörvények alapján csak azt a költséget számolhatod el, amely közvetlen a vállalkozási tevékenységnek megfelelően keletkezett. Vannak olyan költségek is, amelyeket csak részben igényelhetsz vissza: erről bővebb tájékoztatást tud adni egy jó könyvelő.

Vannak azonban olyan költségek, jellemzően a munkabérek és a járulékok, amelyek nem visszaigényelhetők. Fontos azonban megjegyezni, hogy a munkavállalók motiválása, akár bérben, akár más juttatásokban, a cég egyik legfontosabb feladata. Sok vállalkozó gondolja úgy, hogy a járulékok kifizetése egy komoly anyagi teher a cégnek, azonban a kellőképp motivált munkavállaló a cég érdekeinek is jót tesz. Nem érdemes sok energiát fektetni a járulékok miatti idegeskedésbe: helyette teremts olyan munkakörnyezetet a dolgozóknak, amelyben szívesen végzik a munkájukat.

Persze azt is tartsd szem előtt, hogy az adott tevékenység esetén nagyon fontos a megfelelő mértékű áfakulcs alkalmazása, ugyanis komoly büntetéseket szabhat ki a NAV ellenkező esetben.

emberek csapat
Az áfa számolgatása helyett inkább koncentrálj a fejlődésre!

Mikor kell áfát fizetnünk?

Röviden összefoglalva: köteles vagy áfát fizetni. A magyar adórendszerben a hozzáadott érték, vagyis az értéknövekedés után az eladónak minden kereskedelmi szinten meg kell fizetnie az áfát. Mivel ez a költség a hozzáadott, és nem a teljes érték után fizetendő, az áfa végső összege egy termékre nézve független attól, hogy hány vételen és eladáson megy keresztül.

Az áfa tehát indirekt adó, mivel nem az egyenlíti ki az állam felé, akitől a forrásösszeg származik. A kettős adóztatás elkerülése érdekében az exportált termékek után általában nem kell általános forgalmi adót fizetni, vagy pedig az adóvisszatérítés eszközét alkalmazzák.

Az EU-ban a magyar áfa mértéke (27%) a legmagasabb.

Mikor okozhat problémát az áfa? (És miért közelítik meg sokan rossz oldalról?)

A legtöbb vállalkozás problémaként éli meg az áfa befizetését. Vannak bizonyos helyzetek, amikor gondot is okozhat az áfa, azonban ha van egy felkészült rendszered, nem érhet váratlan meglepetés. Arról nem is beszélve, hogy üzleti és fejlődési szempontból sem érdemes ezen rágódni.

Az időpontok problémája

A legnagyobb gondot általában az okozza, hogy nem megfelelőek az időpontok.

Fontos ugyanis, hogy az áfa-kötelezettség nem a számla ellenértékének, a számlára beérkezett időpontban és nem is a kiállítás időpontjában keletkezik.

Az áfa-kötelezettség a teljesítés időpontjában jön létre.

Tehát hiába nem küldted még el a számlát, ha a teljesítés bekövetkezett, az adott termék vagy szolgáltatás tulajdonost cserélt, a kötelezettség fennáll. Mindig arra a hónapra vonatkozóan kell bevallani az áfát, amikor az a számlán lévő teljesítési időpontra esett.

Ha például július 31-én megtörtént a teljesítés, de a számla augusztus 1-jén került kiállításra, az áfát az ügylet időpontjára, azaz július hónapra kell bevallani.

Jól jön, ha van egy átlátható rendszer, amelyben követed az adókötelezettség időpontjait, hogy a későbbiekben ne érjen váratlan fordulat.

A megfelelő adóstratégia segíthet abban, hogy elfelejtsd az áfa problémáját. Sokkal jobb előre gondolkodni, és elkerülni a fennakadásokat, mint a folyamatosan felbukkanó akadályokat áthidalni.

Hogyan alakítsuk ki az áfa rendszerét?

A fenti probléma elkerülésére kialakíthatsz egy rendszert, amely segít az áfa kezelésében. Ehhez figyelembe kell vennünk a teljesítés, a számla kiállítás, illetve a fizetés időpontját.

Az alábbiakat teheted:

  1. Beépíted az ajánlatba: ha a feltételek megjelennek az ajánlatban, az ügyfél tájékoztatása és dokumentáció is megtörtént.
  2. Szerződéskötés: ugyanez igaz a szerződésre is, azonban ha nincs konkrét szerződés, az ajánlat jelenti azt.
  3. Alszámla: ha nyitsz egy alszámlát a vállalkozói mellett, a bejövő adó teljesen külön gyűjthető, így nem kevered majd össze a cég pénzével. Ez a NAV felé is remek ellenőrzés.
  4. Visszaigénylés: az alszámla nyitása a visszaigénylést is megkönnyíti. Hiszen ide érkeznek be az adók, de a visszaigénylések is, így a bevallás után ami a számlán marad, az már a vállalkozás pénze.

Emellett szerencsés, ha az alábbiakat is vezeted egy táblázatba:

  • a számla sorszáma,
  • a számla kiállítója,
  • a számla szerinti teljesítés időpontja,
  • a számla nettó értéke,
  • a számlában szereplő ÁFA-kulcs,
  • a számla ÁFA-tartalma,
  • a számla bruttó összege,
  • összegzés az oszlopok alatt.

Így szinte biztosra mehetsz.

Hogyan legyen jó az áfa?

Arról már írtunk fentebb, hogy mikor tekinthető közgazdaságilag megfelelőnek az áfa. De hogyan tudod a vállalkozás számára is megfelelővé tenni?

  • Alakíts ki egy rendszert: a fenti mellett legyen egy rendszered az adó finanszírozására is.
  • Hozz létre szabályokat, és tartsd be a kialakított rendszert: mindenhol alkalmazd, a szerződéstől az ajánlaton át a számláig.
  • Vezess nyilvántartást: a fenti táblázattal segíthetsz magadnak annyiban, hogy mindig képben legyél az aktualitásokat illetően.
  • Egyeztess a könyvelővel: bármilyen változtatást szeretnél, először konzultálj a szakemberrel.
  • Ne ölj értékes energiát az áfa kérdéskörébe: nem győzzük hangsúlyozni, hogy milyen káros ezen rágódni. Koncentrálj a céged fejlődésére az adóterhek helyett.
papírok számológép tollak vonalzó
Egy jó terv aranyat ér!

A sok áfa fizetése jó jel is lehet

Ehhez a ponthoz érve mi is sokszor szembesülünk azzal, milyen sokan tartanak a magas áfa megfizetésétől. Fontos azonban látnod, hogy az adózás “terhe” alól nem nagyon szabadulhatsz: érdemes ezeket az energiákat más területekbe fektetni.

Egy ütős stratégia, egy jól megírt üzleti terv és a dolgozók motiválása sokkal előremutatóbb hozzáállás, mint azon bosszankodni, és azon tűnődni, hogy miért és hogyan lehetne kisebb az áfateher. Az általános forgalmi adót ugyanis ígyis úgyis kivetik a cégekre, és magánemberként is szembesülnünk kell a megfizetésével.

Ne állj a magas áfa miatt a bevételnövekedés útjába: vezess rendszereket, egyeztess a könyvelővel, és ha bármi segítségre lenne szükség, keress minket bátran!

Read More

A nagy adónaptár 2021 (Mikor milyen járulékot kell befizetnem?)

Egy vállalkozónak számtalan tényezőre kell odafigyelnie. A számos kötelezettség a NAV felé, az adók és a járulékok befizetése komoly tudatosságot igényel. Ehhez a legjobb az, ha a rendelkezésünkre áll egy adónaptár, amely az év minden hónapjában segítségünkre lesz.

A vállalkozás vezetése megannyi feladattal jár. Az egyik ilyen, általában nem szívderítő teendő, a határidők betartása. Az adó és-járulékbefizetés ugyanis mindig szigorú határidőhöz kötött, amely komoly büntetéseket vonhat maga után.

Éppen ezért célszerű egy rendszeresített adónaptárral kalkulálni, amelybe minden fontos dátumot bevezetünk még év elején.

Erre a célra ajánljuk a NAV személyes adónaptárát is, de ha ennél gyorsabb, egyszerűbb válaszra lenne szükség, akkor alább összegyűjtöttük, mikor milyen adózási határidőkkel és kötelezettségekkel számolhat a vállalkozó. 

Ha pedig biztosra mennénk, ez a könyvelési csekklista segít abban, hogy minden rendben van-e a cég könyvelésével.

Miért praktikus az adónaptár?

Nem is lehetne szemléletesebben megmutatni az adónaptár jelentőségét ennél a táblázatnál:

A Magyarországon hatályban lévő adónemek (2020)
A forgalmazó és a befektetési alap különadója
Általános forgalmi adó
Bányajáradék
Bevándorlási különadó
Biztosítási adó
Cégautóadó
Ebrendészeti hozzájárulás
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO)
Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
Energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó)
Építményadó
Erdővédelmi járulék
Földvédelmi járulék
Gépjárműadó
Gyógyszerforgalmazók különadói
Háztartási munka regisztrációs díja
Helyi iparűzési adó (HIPA)
Hulladéklerakási járulék
Idegenforgalmi adó
Illeték
Innovációs járulék
Játékadó
Jövedéki adó
Kamarai hozzájárulás
Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)
Kisvállalati adó (KIVA)
Környezetterhelési díj
Környezetvédelmi termékdíj
Közművezetékek adója
Magánszemélyek kommunális adója
Munkaerő-piaci járulék
Népegészségügyi termékadó (NETA)
Nukleáris hozzájárulás
Nyugdíjjárulék
Pénzbeni egészségbiztosítási járulék
Pénzügyi szervezetek különadója
Pénzügyi tranzakciós illeték
Regisztrációs adó
Rehabilitációs hozzájárulás
Reklámadó
Reprográfiai és üres hordozó jogdíj
Szakképzési hozzájárulás
Személyi jövedelemadó (SZJA)
Szerencsejáték-felügyeleti díj
Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)
Táppénz-hozzájárulás
Társasági adó (TAO)
Távközlési adó
Telekadó
Települési adó
Természetbeni egészségbiztosítási járulék
Turizmusfejlesztési hozzájárulás
Vám
Vízkészletjárulék
Kiskereskedelmi adó (május 1-től fizetendő különadó)
 

A táblázat megmutatja, milyen adónemek vannak érvényben jelenleg Magyarországon. Ezzel azért is érdemes tisztában lenni, mert a legtöbb esetben egy vállalkozást nem csak 1-2 járulékbefizetés vagy adóvonzat terhel. 

Ezt a temérdek határidőt pedig ember legyen a talpán, aki fejben tudja tartani.

Érdemes egy személyes adónaptárat is készíteni

Mit tartalmaz az adónaptár?

Az adónaptár sorrendben megmutatja, épp milyen határidős kötelezettséggel kell számolnia a vállalkozónak. Ebbe beletartoznak a bevallások, járulék-és előlegbefizetések, egyéb adózási kötelezettségek. Ennek köszönhetően nem lesz csúszás és sokkal könnyebben lehet követni az év közbeni teendőket.

A NAV adónaptára is remek megoldás, amely teljesen vállalkozásra szabható. Az elkészült naptárat pedig le lehet menteni akár pdf formátumban is, amely később telefonról is megtekinthető lesz.

Milyen dátumokra kell figyelni év közben?

Az alábbi dátumokkal mindenképpen érdemes tisztában lenni vállalkozóként:

1. negyedév

Január 12. Bérszámfejtés
KATA havi befizetés
Január 20. Havi/negyedéves ÁFA bevallás
Havi/negyedéves TAO előleg befizetése
Tárgyévet megelőző utolsó negyedéves KIVA előleg bevallás
Tárgyévet megelőző utolsó negyedéves innovációs járulékelőleg
Tárgyévet megelőző utolsó negyedéves cégautó adóbevallás
Február 12. Bérszámfejtés
KATA befizetés
Február 22. Havi ÁFA bevallás
Havi TAO előleg
Február 25. KATA bevallás
Éves ÁFA bevallás
Rehabilitációs hj bevallás
HIPA előleg csökkentésére vonatkozó nyilatkozat leadása
Március 12. Bérszámfejtés
KATA befizetés
Március 16. Iparűzési adó előleg befizetése az első félévre
Első féléves gépjárműadó
Március 22. Havi ÁFA bevallás
Havi TAO előleg
Március 31. Iparkamarai díj befizetése

2. negyedév

Április 12. Bérszámfejtés
KATA befizetés
Április 20. Havi/negyedéves ÁFA bevallás
Havi/negyedéves TAO előleg
Negyedéves innovációs járulékelőleg
Negyedéves cégautó adóbevallás
Negyedéves KIVA előleg
Május 12. Bérszámfejtés
KATA befizetés
Május 20. Havi ÁFA bevallás
Havi TAO előleg
Egyéni vállalkozók SZJA bevallása
Május 31. Éves TAO bevallás
Iparűzési adó bevallás
Innovációs járulék bevallása
KIVA bevallás
Éves Beszámoló beküldési határideje
Június 14. Bérszámfejtés
KATA befizetés
Június 21. Havi ÁFA bevallás
Havi TAO előleg

3. negyedév

Július 12. Bérszámfejtés
KATA befizetés
Július 20. Havi/negyedéves ÁFA bevallás
Havi/negyedéves TAO előleg
Negyedéves innovációs járulékelőleg
Negyedéves cégautó adó bevallás
Negyedéves KIVA adóelőleg
Augusztus 12. Bérszámfejtés
KATA befizetés
Augusztus 23. Havi ÁFA bevallás
Havi TAO előleg
Szeptember 12. Bérszámfejtés
KATA befizetés
Szeptember 15. Második féléves iparűzési adó előleg
Féléves gépjárműadó
Szeptember 20. Havi ÁFA bevallás
Havi TAO előleg

4. negyedév

Október 12. Bérszámfejtés
Kata befizetés
Október 20. Havi/negyedéves ÁFA bevallás
Havi/negyedéves TAO előleg
Negyedéves innovációs járulékelőleg
Negyedéves cégautó adó bevallás
Negyedéves KIVA adóelőleg
November 12. Bérszámfejtés
KATA befizetés
November 22. Havi ÁFA bevallás
Havi TAO előleg
December 13. Bérszámfejtés
KATA befizetés
December 20. Havi ÁFA bevallás
Havi TAO előleg

Éves SZJA bevallás

Az egyik legfontosabb kötelezettség az éves személyi jövedelem adó bevallása. 

Két fontos dátum az SZJA-val kapcsolatban:

  • május 20. – magánszemélyek bevallása
  • február 25. – egyéni vállalkozók bevallása.

Az SZJA-ról szóló ‘53-as bevallással együtt az adót is meg kell fizetni.

Járulékbevallás

A bérjárulékok befizetésének időpontja:

  • a tárgyhónapot követő 12. nap.

Ebbe beletartozik a bevallás és a NAV felé utalás is. Az alábbi járulékokra vonatkozik mindez:

  • nyugdíjjárulék
  • egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék
  • személyi jövedelemadó
  • szociális hozzájárulási adó
  • szakképzési hozzájárulás
  • egészségügyi hozzájárulás

A bevallás nyomtatványa: cégeknek ’08, egyéni vállalkozónak ’58.

Mindig tartsuk fejben a határidőket

KATA befizetések

A kisadózók KATA befizetési kötelezettsége:

  • minden hónap 12. napjáig.

Bevallásra nincs szükség.

ÁFA-bevallás

Az ÁFA-bevallást a ‘65-ös nyomtatványon kell leadni. Az ehhez szükséges határidők:

  • havi gyakoriság esetén tárgyhót követő hó 20. napja
  • negyedéves gyakoriság esetén a tárgynegyedévet követő hó 20. napja
  • éves gyakoriság esetén az adóévet követő év február 25.

KIVA éves bevallás, adóelőleg fizetése, negyedéves adóelőleg

A KIVA éves bevallása és az adókülönbözet megfizetésének határideje:

  • május 31.

A havi adóelőleg fizetésének határideje:

  • tárgyhónapot követő hónap 20.

Negyedéves adóelőleg fizetése:

  • április 20.
  • július 20.
  • október 20.
  • január 20.

Társasági adó, azaz a TAO bevallása

A TAO éves bevallását és az adókülönbözet megfizetését a ‘29-es nyomtatványon az alábbi határidőig kell megtenni:

  • következő év május 31.

Az adóelőleget havonta vagy negyedévente szükséges:

  • a tárgyidőszakot követő hó 20. napjáig.

Kereskedelmi és Iparkamarai regisztrációs díj (5.000,- Ft/év)

A befizetési határideje:

  •   2021. március 31.

Helyi iparűzési adó befizetése

A társasági adóval egyidőben kell befizetni, azaz:

  • május 31-ig.

Az előleg utalásának dátumai:

  • szeptember 15.,
  • március 15.

Innovációs járulék

Az innovációs járulékhoz tartozó fontos dátumok az alábbiak:

Adóelőleg fizetése:

  • negyedévente, az adott hónap 20. napjáig.

Feltöltésre, amennyiben kötelezettek vagyunk:

  • december 20-ig.

Éves bevallás benyújtása pedig:

  • május 31-ig.

Rehabilitációs hozzájárulás

A ‘01-es bevallás benyújtásának és az adó megfizetésének határideje:

  • negyedévente, minden negyedévet követő hó 20-áig.

Ez az adónem kötelezettség csak azokat a vállalkozásokat érinti, ahol a foglalkoztatottak általános létszáma 25 fő.

Gépjárműadó

A vállalkozás tulajdonában lévő cégautó utáni adó megfizetése:

  • negyedévente, a negyedévet követő hó 20. napjáig.

Cégautó utáni adó

Az Önkormányzat felé fizetendő adó határideje:

  • minden év március 15-e,
  • minden év szeptember 15-e.

Természetesen egy jó könyvelő mindig időben tájékoztatja ügyfeleit a közelgő határidőről, de ha ez mégsem történne meg, javasoljuk a komplex auditot

Ennek során kiderülhetnek a rejtett hibák, felmérjük az igényeket és a lehetséges megoldásokat. Ebben mi is tudunk segíteni, így ha szükségét érzi, forduljon hozzánk bizalommal!

Read More

Hogyan váltsak év közben KIVA adózásra?

A kisvállalati adó (KIVA) adózási forma alkalmazása egyre több vállalkozóban felmerül. Sokaknak praktikusabb átváltani erre az adónemre, azonban nem feltétlenül tudják, mikor és hogyan érdemes megtenni ezt a lépést. 

Ha egy vállalkozó tisztában van az adózási lehetőségeivel, szinte már nyert ügye van. A jól megválasztott adózási forma még az üzleti tervet is segítheti, és komoly összegeket spórolhat így a vállalat. Azonban ehhez tudni kell, milyen opciók állnak rendelkezésre: a könyvelő rengeteget tud ebben segíteni.

Mi magunk is vállalunk konkrét adóstratégiai tanácsadást, amelyben végigjárjuk, hogy melyik a legmegfelelőbb adózási forma a vállalkozásának, illetve hogyan takaríthat meg több pénzt legálisan.

Röviden a kisvállalati adó (KIVA) tudnivalóiról

A kisvállalati adó, azaz a KIVA egy olyan egyszerűsített adónem, amely összevonja a szociális hozzájárulási adót, a társasági adót és a szakképzési hozzájárulást. 

Ezáltal egy jóval egyszerűbb adózási forma, nem mellesleg pedig sokat spórolhat vele a cég. Természetesen igénylésének megvannak a feltételei. Erről és magáról a kisvállalati adó kérdéseiről már írtunk egy korábbi bejegyzésben

nő papírok számológép laptop konyha
Fontos, hogy megismerjük, milyen is a Kiva adónem

Mikor válasszuk a KIVA-t?

Ha már tisztában vagyunk az adózási formával, érkezik a következő kérdés: mikor érdemes áttérni a kisvállalati adóra. Akárcsak a legtöbb ilyen döntésnél, itt is tisztában kell lenni a feltételekkel, melyek az alábbiak:

  • munkavállalók létszáma: a dolgozók száma – beleértve a kapcsolt vállalkozásokat is – nem haladta meg az 50 főt az előző évben;
  • árbevétel: beleértve a kapcsolt vállalkozásokat is, az előző évben nem haladta meg a 3 milliárd forintot;
  • mérlegfőösszeg: nem haladta meg az 3 milliárd forintot.

Tehát akkor mindenképpen érdemes megfontolni a kivára váltást, ha a cégünkben sok az alkalmazott (magasak a fizetések, magas a bérköltség és a bérjárulékok stb.). Valamint, ha a személyi jellegű kifizetések meghaladják a vállalkozás nyereségét.

Emellett akkor is érdemes a kisvállalkozói adóban gondolkodni, ha a nyereséget inkább a cégünkbe invesztálnánk, ahelyett, hogy kivennénk.

Tisztában kell lennünk azzal is, hogy bizonyos esetekben nem ez az adózási forma a megfelelő cégünk számára. Ha például gyakorlati képzést folytatunk, vagy tervezzük ezt a jövőben, akkor nem a KIVA a mi adónemünk.

A beosztottak létszámától is függ, hogy érdemes-e áttérni a Kivára

Milyen időszakban térjünk át a kisvállalati adózásra?

Ha már eldöntöttük, hogy a KIVA a megfelelő választás, a következő kérdés a mikor lesz. Habár a jó könyvelő ebben is tud segíteni, nem árt, ha már a kezdetekkor tisztában vagyunk a lehetőségeinkkel.

Azt tudni kell, hogy lehetőség van év közben is áttérni a KIVA-ra. Az év közbeni és az év végi áttérésnek is lehetnek előnyei és hátrányai egyaránt. Valamint azt is tudni kell, hogy más a helyzet a meglévő, és más az induló vállalkozásoknál. 

A KIVA-ra való áttéréskor új üzleti év kezdődik, ezért az áttérést megelőző üzleti év a legutóbbi mérlegfordulónaptól a KIVA alanyiság kezdetét megelőző napig tart. 

Így tehát a kisvállalati adóalanyiság kezdetekor a vizsgált üzleti év eltérést fog mutatni a kapcsolt vállalkozások esetében vizsgált évtől. Emiatt alaposan meg kell választani, mi a megfelelő időpont az áttérésre. 

Fontos kiemelni, hogy a kapcsolt vállalkozások esetén a társasági adó (TAO) törvényekre utalunk vissza. Azaz a többségi tulajdonos közeli hozzátartozóinak cégeit is számításba kell venni az értékhatár szempontjából. Márpedig tudjuk, hogy a KIVA esetén döntő tényező az értékhatár és a létszám.

A KIVA alanyiság a választásunkat követő hónap első napján indul, és a bejelentéstől számított 30 napon belül visszavonható.

Fontos még kitérnünk arra is, hogy ha korábban a társasági adó alanyai voltunk, ezek a rendelkezések kezelik az átállásból adódó problémákat:

  • a kisvállalati adóalanyiság előtti időszakban keletkezett adózott eredmény és eredménytartalék terhére fizetett osztalék összege nem képez KIVA alapot akkor sem, ha azt a KIVA alanyiság idején fizetik ki;
  • ahogyan írtuk, fontos, hogy a KIVA-ra áttérés első napjával új üzleti év kezdődik, tehát január 1-je (mivel a KIVA választás feltétele a december 31-i mérlegfordulónap) és a KIVA alanyiságot megelőző hónap utolsó napja közötti időszakra el kell készíteni a beszámolót, ha kell, könyvvizsgálat szükséges;
  • erre az időszakra vonatkozik az is, hogy a jogutód nélküli megszűnésre irányadó záró társasági adóbevallást el kell készíteni, az áttérést követő ötödik hónap utolsó napjáig.

Mindezt nem kell alkalmaznunk a fejlesztési tartalékokra.

Érdemes figyelembe venni, hogy az átjelentkezéshez szükséges 30 ügyintézési nap. Emiatt ugyanis előfordulhat, hogy a kérelem elfogadásáról érkező értesítés később érkezik meg, mint amikor már a cégre az új adónem vonatkozik. 

Ha például hó végén adjuk be a kérelmet, a következő hónap első napjától már a KIVA hatálya alá tartozunk, de lehet, hogy az értesítés csak hetekkel később érkezik meg.

A könyvelő sokat segíthet a Kivára való áttérésben

Áttérés KIVA szerinti adózásra év végén

Mikor válasszuk az év végi áttérést? 

Az új üzleti év kezdete miatt az áttérés napját megelőző nappal az előző üzleti évünk véget ér, amely extra papírmunkát jelent. Ezért számolni kell azzal, hogy ha év végén térünk át a KIVA hatálya alá, a beszámolási kötelezettség mindenképpen él az év vége miatt. Így voltaképp két legyet üthetünk egy csapásra.

Tehát kevesebb adminisztrációt jelent az év végi áttérés.

Áttérés a KIVA-ra év közben

Akkor sincs azonban probléma, ha mégis az év közbeni áttérést választjuk, így ugyanis akár spórolhatunk is a cégünknek a KIVA szabályai miatt. 

Mivel bármikor áttérhetünk a KIVA-ra, ahogyan fentebb írtuk a következő hónap első napjától már él az alanyiság, így ennek megfelelően kell adózni a következő hónap első napjától.

Bejelentkezni a könyvelő segítségével, a cégbíróságon bejegyzett gazdálkodó szervezetek esetében ez a 20T201T nyomtatványon, a cégjegyzésre nem kötelezett szervezetek esetében pedig a 20T201 nyomtatványon lehet.

Mire figyeljünk, ha új vállalkozásként választjuk a KIVA-t?

A KIVA áttérés annyiban más új vállalkozásként, hogy a KIVA adóalanyiság kérelmét a cégbejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell. 

Ha év közben kezdjük meg a tevékenységet erre mindenképp figyeljünk. Ha pedig cégbejegyzésre nem kötelezett adóalanyiságról van szó, akkor szintén a ’T201 nyomtatvány kitöltése szükséges.

Végül kiemelnénk, hogy adónemet váltani mindig komoly döntés, és mérlegelés kérdése. Ebben, és más adózási döntésekben is állunk rendelkezésre.

Read More