Az új esztendő számos területen hozhat változásokat, legyen szó a karrierről, a családodról és egyéb kapcsolataidról. Ezeknek egy részére tudsz befolyással lenni, vannak azonban olyan változások is, amelyek rajtunk kívülálló okokból történnek, így ezek esetében az egyetlen működő stratégia az alkalmazkodás.
Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a változásokról időben értesülj, így nagyobb eséllyel tudsz felkészülni a változásokra, és sikeresebben tudod venni az akadályokat, vagy éppen előnyödre tudod azokat fordítani.
A 2023-as esztendő számos változást hozott az adózásban és egyéb pénzügyi területen is, így ebben a cikkben részletesen bemutatjuk ezeket, és ezzel próbálunk segíteni abban, hogy reményeink szerint a tavalyihoz hasonlóan az idei éved is a tudatosság jegyében teljen.
A vállalkozókat érintő változások – KATA és átalányadó
A tavalyi év óriási változásokat hozott a vállalkozók számára, hiszen nyáron hatalmas átalakítások történtek a KATA adózást illetően. Rengeteg kisvállalkozó így válaszút elé került, egyesek visszatértek a munkaerőpiacra, voltak akik céget alapítottak, és olyan vállalkozók is akadtak, akik egyéb adózási módban folytatták tovább tevékenységüket.
Az adózásban persze megszokott dolog a folyamatos változás. A tavalyihoz hasonló, év közbeni módosítás azonban nem nevezhetők általánosnak – azok még egy újévi változásnál is igen komolyak lettek volna–, így a 2023-as változások is jóval kisebb mértékűnek tekinthetők.
Hogyan változott a KATA 2023-ban?
A KATA-val kapcsolatban a legfontosabb változás a KATA hatálya alól való kiesést illeti. Vannak ugye olyan körülmények és pénzügyi tranzakciók, amelyek egy adott adózás szerint tiltottak, így ha ilyet hajtunk végre, akkor lényegében kikerülünk az adott adózásból.
2023-tól akkor szűnik meg KATA-alanyiságod, ha az Art. szerinti kifizetőtől termékértékesítésként vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékeként szerzel bevételt. Új KATA-s kaphat kifizetőtől támogatás címén bevételt, ez nem jár KATA hatályból való kikerüléssel.
És mi változik az átalányadó kapcsán?
Ahogy korábban már említettük, az átalányadózást rengeteg korábbi KATA-s vállalkozó választotta, hiszen – bár a legtöbb esetben magasabb havi terheket jelent, mint a KATA – mégis egy jól működő adózási formának mondható. Az átalányadózásról szóló cikkünket is érdemes lehet elolvasni, ha pontosan szeretnéd tudni, hogyan is működik ez.
Az átalányadó lényege, hogy a tételes költségelszámolás helyett a vállalkozó tevékenységétől függően valamilyen mértékű költséghányaddal csökken a személyi jövedelemadó alapja (szja), és a mérsékelt adóalap után kell megfizetni az szja-t, a tb járulékot illetve a szociális hozzájárulási adót.
Íme tehát az átalányadót érintő 2023-as változások:
- 2023. évtől ha valaki kilép átalányadó hatálya alól, akkor a kilépés évére és az azt követő 12 hónapra nem választható újra az átalányadó
- 2023. évtől az adókat és járulékokat negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-ig kell legkésőbb megfizetni
- 2023. januárjától gépjárműoktatók is alkalmazhatják a 80% átalányt
- 2023. évtől a 40% költséghányad alá tartozó átalányadózók 2.320.000 Ft bevételig kedvezményesebben adóznak. Átalányadó bevételi határ 27.840.000,-Ft
- 2023. évtől a 80% költséghányad alá tartozó átalányadózók 6.960.000 Ft bevételig kedvezményesebben adóznak. Átalányadó bevételi határ 27.840.000,-Ft
- 2023. évtől a 90% költséghányad alá tartozó átalányadózók 13.920.000 Ft bevételig kedvezményesebben adóznak. Átalányadó bevételi határ 139.200.000,-Ft
Nagy változásnak tekinthető, hogy 2023-tól már nem kell havonta befizetni az adót, hanem elég negyedévente, a következő hónap 12-ig megtenni ezt. Emellett a gépjárműoktatók is átkerültek a 80%-os kategóriába, ők eddig a 40%-os, tehát a legkevésbé kedvező átalány szerint adóztak.
Ezek voltak tehát a vállalkozókat érintő legfontosabb változások. De milyen újdonságokat hozott a 2023-as év a munkavállalók számára?
A munkavállalók számára fontos tudnivalók
Természetesen nem csak a vállalkozókat, hanem a munkavállalókat érintő fontos változásokat is bemutatjuk. Először is átnézzük tételesen, hogy az egyes bérek és a különféle foglalkoztatási formák esetén milyen összegekkel kell számolni a 2023-as esztendőben, illetve szó lesz a munkabéreket illető letiltásokról is, illetve a családi adókedvezményt érintő változásokról.
Munkabérek
- 2023-tól a minimálbér bruttó 232.000 Ft-ra emelkedett, ez a 2022-es évben még 200.000 Ft volt.
- 2023-tól az évi garantált (szakképzett) bérminimum bruttó 296.400 Ft-ra emelkedett, tavaly ez 260.000 Ft volt.
- A szakképzettség nélküli munkakört betöltött alkalmi munkavállalók esetén a minimum órabér 1.134 Ft-ra emelkedett, a szakképzett munkakört betöltő alkalmi munkavállalóké pedig 1.483 Ft-ra. Ezzel együtt az alkalmi munkavállalóknak 1 napra adómentesen adható jövedelem határa is emelkedett. Szakképzettség nélküli munkakört betöltött alkalmi munkavállalónak 13.871 Ft-ig adható adómentesen bér naponta, míg szakképzett munkakört betöltött alkalmi munkavállalónak 17.719 Ft adható adómentesen naponta.
- Az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe (alkalmi munkavállalói bejelentés esetén) napi 2.000 Ft-ról napi 2.300 Ft-ra emelkedett.
- 2023-tól a 25 éven aluli fiatalok SZJA mentességét maximum havi 499.952 Ft bruttó bérig lehet már érvényesíteni, itt a tavalyi határ 433 700 Ft volt.
- Az idei évtől a súlyos fogyatékosság után érvényesíthető SZJA kedvezmény havi 11.595 Ft-ra nőtt.
Munkabér letiltások
Bár ez egy kényelmetlenebb téma, érdemes azonban foglalkozni vele, hiszen itt is jelentősnek mondható változások történtek. Felhalmozott adósságok esetén bevett gyakorlat, hogy az érintett számlájára érkező összegek egy bizonyos része végrehajtás alá kerül. Ez azt jelenti, hogy az adós fizetésének egy részét a végrehajtó az adósság törlesztésének tudja be.
- január 1-jén változnak a végrehajtási eljárásban a jövedelem letiltás szabályai. A havi jövedelem nem végrehajtható része a tavalyi 28 500 forintról 60 000 forintra emelkedik, az összeghatár pedig, ami fölött a munkabér korlátlanul végrehajtható, az eddigi 142 500 forintról 200 ezer forintra nő.
A jelenleg hatályos szabályok szerint a nettó összeg 33, illetve esetenként 50 százalékos letiltásakor nem végrehajtható a havi munkabérből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege. Ez 2023-tól megváltozik, és a munkabérnek az a része lesz mentes a végrehajtás alól, amely nem haladja meg a 60 000 forintot.
A másik változás, hogy a munkabér már 200 000 forint feletti része lesz csak korlátlanul végrehajtható.
Családi adókedvezmény
Érdemes továbbá megemlíteni a családi adókedvezményben eszközölt változtatást is. 2023. január 1-től minden tartósan beteg, fogyatékos gyermek után plusz 10.000 Ft családi kedvezmény jár. Ehhez azonban a munkavállalót nyilatkoztatni kell, ami azt jelenti, hogy nem jár automatikusan, hanem a szülőnek egy nyilatkozatot kell szolgáltatnia a munkáltató felé.
Ide tartozik például a glutén, tej, tojás érzékenység esetén, valamint a mozgásszervi, kardiológiai betegség, vesebetegség és egyéb tartós betegségek esetében kiemelten orvosi igazolás ellenében.
Változások a Munka Törvénykönyvében
A Munka Törvénykönyve is – amely a munkavállalók jelentős részét érinti – számos módosítással és kiegészítéssel lett ellátva, így ezeket egyesével bemutatjuk.
- A munkavállaló mentesül a rendelkezésre állás alól évente 5 munkanapig ha súlyosan beteg hozzátartozóját vagy vele egy háztartásban élőt kell ápolnia. Ezalatt azonban szünetel a biztosítása, ugyanakkor ez munkában töltött időnek minősül.
- A munkavállaló gyermeke nyolc éves koráig vagy a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti a munkavégzési helyének módosítását, a munkarendjének módosítását, távmunkavégzésben való foglalkoztatását illetve részmunkaidőben való foglalkoztatását.
- A munkavállalók utólag is kérhetik a munkáltató által kezdeményezett felmondás írásos indoklását.
- A határozott idejű munkaszerződések megkötésekor részarányosan lehet csak próbaidős a munkavállaló. Tehát ha például fél évre szól a szerződés, akkor nem lehet 3 hónap a próbaidő, csak másfél hónap.
- A munkavállaló szabadsága csak indokolt esetben szakítható meg. Ez azt is jelenti a gyakorlatban, hogy nem kell szabadság alatt a céges telefont felvenni illetve a céges e-maileket sem kell olvasni és azokra válaszolni.
- Bővült azoknak az eseteknek a száma, amelyek miatt nem szüntethető meg a munkavállalói jogviszony: várandósság, szülési- és szülői szabadság, apasági szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelése, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap, és a hozzátartozó 5 napig tartó gondozása.
- A munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony a gyermek születését vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően egy éve fennálljon.
- 10 napra emelkedik az apasági szabadság.
Ezeknek a változásoknak mindegyike a munkavállalók érdekérvényesítő képességét és szabadságát segítik elő, hiszen nagyobb szabadságot, több önálló teret és ami talán a legfontosabb, olyan lehetőségeket biztosítanak, amelyek segítségére lehetnek a családra és a hozzátartozókra való összpontosításra.
És ha már szóba kerültek a szabadságok.
Az apai szabadságot és a szülői szabadságot érintő változások
Röviden szeretnénk foglalkozni az apasági- és a szülői szabadsággal, hiszen ezek nagyban befolyásolhatják a gyermeket nevelő munkavállalók mentális- és testi egészségét egyaránt, amely pedig a családjuk életminőségére is óriási hatással van.
Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal. Ez a szabadság átcsúszhat a következő évre is.
Az apasági szabadság ideje alatt az első 5 napra a távolléti díj 100%-a, míg a második 5 napra a távolléti díj 40%-a jár. Ha a gyermek 2022. augusztus 2. és 2022 december 31. között született akkor az apai pótszabadság 2023. március 1-ig adható ki. Ha az eredeti 5 napot megkapta akkor a maradék 5 nap adható ki 2023. március 1-ig.
A szülői szabadság keretein belül minden munkavállalót 44 nap szabadság illet meg gyermeke 3 éves koráig. Ezt a szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni (ha kéri). Ez átcsúszhat a következő évekre is. A munkáltató kivételes gazdasági okokból 60 nappal eltolhatja a kiadást melyet írásban köteles indokolni. A munkáltató kivételes, súlyos gazdasági okból meg is tagadhatja a szabadság munkavállaló által kért időpontban történő kiadását.
Ez a szabadság csak akkor jár, ha a munkavállaló munkaviszonya legalább 1 éve fennállt a gyerek születése óta.
És hogy miért tartjuk nagyon jónak ezeket a változásokat?
Az újszülött gyermekkel való kötődés kialakításában a születés utáni napok-hetek szinte pótolhatatlan fontosságúak, így az apasági szabadság kardinális ebben a kérdésben. A gyermeknek az az érdeke, hogy mindkét szülőjével élő, bizalomra épülő kapcsolata legyen, és az apasági szabadság nagyban hozzájárulhat ennek létrejöttéhez.
Az egészséges családi légkör pedig minden családtagnak pozitív hatást gyakorol az életére, így könnyebben veszik az akadályokat, jobban tudnak teljesíteni a munkahelyen, jobban bírják a stresszt, ellenállóbbak lesznek a megbetegedésekkel szemben.
És ahogy már számtalanszor elmondtuk, aki a munkahelyen kiegyensúlyozottabb, az kevesebb munkahelyi problémát és feszültséget visz haza, ami megint csak a családi élet minőségének javulásához vezet.
Használsz SZÉP-kártyát?
Ha igen, akkor biztosan észrevetted, hogy az alszámlákon változások történtek. 2023. januárjától alaposan át lett alakítva a SZÉP-kártyák használata és működése, így most ezt fogjuk bemutatni, mire kell odafigyelni.
1. A SZÉP-kártyát érintő változások
SZÉP kártya juttatás dolgozónként kedvező adózással 450.000 Ft-ig adható egy évben. SZÉP kártyát bármely munkáltató igényelhet, aki rendelkezik bankszámlával.
2023-ban a SZÉP Kártya juttatás esetén évesen 450.000 Ft-ig az alábbi adók terhelik a céget:
– 15% Személyi jövedelemadó
– 13% Szociális hozzájárulás társasági adó esetén, vagy 10% KIVA esetén.
vagyis összesen társasági adó alapján 28%, KIVA esetén 25% az adóvonzat.
Ha év közben jön új dolgozó, vagy megy el dolgozó, akkor a 450.000 Ft arányosan illeti meg azt az adott dolgozót.
Ha éves szinten 450.000 Ft-nál több SZÉP-kártya kerül kifizetésre, mint amennyi a kedvezményes keret egy olyan dolgozó számára, aki egész évben állományban van a vállalkozásnál, akkor az már egyes meghatározott juttatásként adózik!
(Példával szemléltetve: Egy dolgozónak 1 évben az alszámlára 500.000 Ft került kifizetésre. Ebben az esetben 50.000 Ft után társasági adó esetén 28% az adóvonzat, KIVA esetén pedig 25%. Viszont a további 50.000 Ft már egyes meghatározott juttatásként adózik, vagyis ezután az adóteher már társasági adó esetén 30,7%, KIVA esetén pedig 27,7%.)
Összességében a jelenlegi szabályok mellett mindenképpen megéri a Szép-kártya juttatás, továbbá a bérnél is lényegesen kedvezőbben adózik. (A munkabér adóvonzata 67%, míg a SZÉP kártyáé társasági adó esetén 28%, vagy 30,7%, KIVA esetén pedig 25%, vagy 27,7%)
A másik fontos változás, hogy az új jogszabályok szerint 2023. január 9-től csak egy számla marad a SZÉP-kártya mögött.
Az eddigi három zsebből csak a szálláshely zseb marad meg.
A kártyával fizethető szolgáltatások ugyanazok maradnak, csak 2023. január 9-től a szálláshely zsebről lehet majd mindenért fizetni, amiről korábban a három zseb bármelyikéről lehetett.
A korábban a vendéglátás és a szabadidő zseben lévő pénzek január 8-án átvezetésre kerültek a szálláshely zsebre.
2. Meddig kell elkölteni a kártyán lévő keretet?
A kártyára került pénzek elköltésénél fontos figyelni néhány határidőre, amit most próbálunk a lehető legérthetőbb módon elmagyarázni.
- október 15. napja után a kártyára érkező pénzek után, 2023. március 20-án majd pedig 2023. szeptember 20-án is pótdíjat kell fizetni minden SZÉP kártya tulajdonosnak az olyan kártyán lévő pénzmennyiség után melyet az utalástól számított 365 napon belül nem költött el a kártyabirtokos.
A pótdíj mértéke 15%, ami megegyezik a Szja mértékével, de ez nem adó, ez pótdíj, amellyel meg fogják terhelni a kártyabirtokos kártyáját. A március 20. előtti terhelést megelőző 90 nappal azaz 2022. december 20-án minden kártyabirtokost értesíteni fognak arról, hogy mekkora olyan összegük van amit már legalább 365 napja nem költöttek el és várhatóan mekkora pótdíjra számíthatnak. A végleges pótdíj ettől eltérhet.
A fentiek alapján a 2022. október 15-e után utalt kártyapénzek után leghamarabb csak 2024. március 20-án számítanak fel 15% jutalékot ha addig nem költik el azokat!
- október 15. napján vagy az előtt a kártyára érkező pénzek:
Ezek a pénzek tehát amelyeket a munkáltató 2022. október 15. éjfélig jóváír a számlán lehetőleg 2023. május 31-ig kerüljenek felhasználásra.
Ha nem kerülnek 2023 május 31-ig felhasználásra, akkor a fennmaradó összeg után 15% pótdíj kerül felszámításra.
A kártyabirtokos 2023 január 15-ig tájékoztatást kap a még fel nem használt 2022 október 15 éjfél előtt megszerzett kártyapénz összegéről és a várható pótdíjtól. Itt is igaz az, hogy a végleges összeg ettől eltérhet.
3. A SZÉP-kártya munkavállaló és munkáltatói szempontból
A SZÉP-kártyákról általánosságban elmondható, hogy mind a munkáltatók, min a munkavállalók számára egy jó lehetőség.
A munkáltató szempontjából jelentősen kisebb az adóteher, mint a munkabérek esetében. A munkavállalónak természetesen sokkal jobb lenne, ha a bankszámlájára utalt összeg nőne annyival, mint amennyit SZÉP-kártyán kap, de a felhasználási köre már annyira kiterjedt, hogy lényegében bármire lehet használni ezeket a kártyákat.
A tudatosság jegyében 2023-ban is
A cikkben részletesen bemutatott új adózási formák, változások és kedvezmények mind rendkívül fontosak, hiszen az egyre magasabb infláció egyre nehezebbé teszi a mindennapjainkat, így még az eddiginél is jobban oda kell figyelnünk a pénzünkre, legyünk akár vállalkozók, alkalmazottak vagy cégtulajdonosok.
A 2023-as változások közvetlen hatást gyakorolnak a pénzügyi életünkre, illetve a kedvezményekkel is érdemes tisztában lenni, hiszen így számos előnyhöz tudunk jutni, vagy éppen minket negatívan érintő változásokra tudunk felkészülni.
A tudatosság az élet minden területén hasznos társunk lehet, így érdemes a mostani változások és nehéz körülmények között is szem előtt tartani, hogy minden döntésünket a tudatosság jegyében hozzuk meg, felkészülve a lehető legtöbb buktatóra, hiszen így tudjuk a legtöbbet kihozni a lehetőségekből.
Az új esztendőben is próbálunk régi és új ügyfeleinknek is segíteni, legyen szó akár könyvelésről, bérszámfejtésről vagy tanácsadásról. Tavaly indult új szolgáltatásunkat, a MATEK-analízist pedig azoknak ajánljuk, akik szeretnének egy átfogó képet kapni cégük működéséről, amivel kideríthetik, mely területek azok, amelyeken érdemes lenne változtatni, fejleszteni. Ha pedig az új évet egy új, jó hangulatú és tudatosan működő munkahelyen szeretnéd folytatni, akkor tanulmányozd nyitott pozícióinkat a karrier oldalunkon.
Regisztrált Mérlegképes Könyvelő, Adóstratégiai és Üzleti Tudatosság Tanácsadó
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Tudatos Könyvelés KFT ügyvezetője
Küldetésem az Üzleti és magán életi Tudatosság népszerűsítése, célom hogy támogassam az ügyfeleinket abban, hogy egy profi és sikeres céget építsenek. Erősségem a stratégiai szemlélet és nagyon jól rá tudok érezni arra, hogy a partnereinknél milyen területeket szükséges fejleszteni ahhoz, hogy sikeresebbek legyenek.
Egész életemben a tudatosságra törekedtem az életem minden területén és cégemmel is ezt képviselem.
Egy vállalat irányítása összetett feladat, és ha a hozzá szükséges szakmai tudása megvan a vezetőnek, akkor a cég funkcionálisan működhet jól. Ahhoz azonban, hogy egy jól működő vállalat kiemelkedő sikereket érjen el, ennél még többre van szükség.
Miben rejlik egy munkahelyi csapat sikerének a kulcsa? Mi a különbség egy főnök és egy vezető között? Hogyan tudja motiválni egy vezető a munkahelyi csapatot? Ebben a cikkben utánajárunk, milyen képességek és tudás birtokában válhat valaki jó vezetővé.
Függetlenül attól, hogy egy vállalat vagy szervezet milyen területen működik, egy csapatvezető felelhet egy csoport, alcsoport, vagy csak egy projekt irányításáért. Minél nagyobb létszámú a csoport, annál összetettebb feladatokat kell a csoportvezetőnek ellátni.
A csoport vezetése során több szerepkörben is helyt kell állni a vezetőnek, ami egy rendkívül nehéz és összetett feladat.
Melyek ezek a szerepkörök?
A csapatvezető szerepkörei
1. Vezető
A vezető felel a csapaton vagy projekten belüli összes munkafolyamat és egyéb tevékenység vezetéséért.
A munkafolyamatok szervezése és vezetése komplex feladat, hiszen nagyobb projektek esetében akár több tucat, egymástól független területen is otthon kell lennie a vezetőnek. Ha pedig erre nincs elehősége, akkor meg kell találnia azt a személyt, akire rábízhatja az adott terület vezetését és szervezését.
A pontos és célravezető delegálás azért fontos, mert a vezető így nem fog elaprózódni, tehát nem fog egyes folyamatok részleteibe – és esetleg kevésbé fontos részfeladatokba – belefolyni.
2. Stratéga
Az ő felelőssége annak a stratégiának a kitalálása és megvalósulása, amely alapján a csapat nekiáll a projektnek.
Persze ebben is kérhet segítséget a munkatársaktól, de a fő irányvonal és a munka megközelítésének lényegi elemeit a vezetőnek kell meghatároznia.
Egy jól működő stratégia nélkül nem lehet a lehető legjobb minőségben megvalósítani egy projektet.
3. Kommunikátor
Az ő feladata a megfelelően működő kommunikációs csatornák kialakítása.
Legyen szó akár a csapattagok közötti kommunikációról, de a csapat és a megrendelő vagy ügyfél között is segítenie kell a gördülékeny kommunikáció kialakulását.
Enélkül nagyon könnyen elcsúszhatnak bizonyos dolgok, amik az egész projekt sikerességét is veszélyeztethetik.
4. Szervező
A csapatvezető felel a már folyamatban lévő munka ellenőrzéséért, szervezéséért.
Emellett a csapattagok folyamatos irányítása és a már létrejött eredmények ellenőrzése is az ő feladata. Ennek azért van nagy jelentősége, mert az ellenőrzések során tud visszajelzést adni a csapat tagjainak, legyen szó akár pozitív akár negatív visszajelzésekről.
A szervezés része lehet az a munka is, amikor valamilyen oknál fogva – betegség, felmondások – egy már folyamatban lévő projektet kell átszervezni. Ha többen is kiesnek, akkor akár alapjaiban is át kell tudnia struktúrálni a munkafolyamatokat, ami kulcsfontosságú lehet a projekt sikerét tekintve.
5. Célkitűző
Az ő feladata az, hogy a dolgozók pontosan tudják, mi a projekt célja. Így motiváltabbak lesznek, mert pontosan tudni fogják, miért dolgoznak.
Itt nem csupán arról van szó, hogy hasraütés szerűen kitalál egy célt a vezető, hanem reális, elérhető, és a csapat tagjai által is értelmezhető cél kitűzésére van szükség. Ha a cél már a kitűzés és a bemutatás pillanatában irreális, azt észre fogják venni a munkavállalók és kételkedni fognak a sikerességben.
A csapattagok motivációját a cél szem előtt tartásával fenn lehet tartani, vannak azonban további motivációs technikák, de ezekkel részletesebben foglalkozunk a későbbiekben.
Ezen szerepkörök között persze folyamatos az átfedés, egyik sem működik a többi nélkül. Mindeközben természetesen a csapatvezetőnek konkrét feladatokat is el kell látnia, hiszen ő is a csapat tagja, így rá is hárulnak mindennapi teendők és kötelezettségek.
A csapatvezető feladatai
A vezetőnek tehát a szerepkörök gyakorlása mellett személyre szabott feladatokat is el kell látnia. Ezeknek a feladatoknak a gyakorlása a vezető mindennapi feladatai, amelyek lehetővé teszik a projekt gördülékeny előrehaladását.
1. A csapattagok trenírozása
Egy jó csapatvezető felkészíti a csapat tagjait a munka elvégzésére. Biztosítja számukra a célok eléréséhez szükséges készségek elsajátítását, és azok fejlesztését.
A coaching magába foglalja a csapattagok fejlesztését, de ugyanennyire fontos a munka minőségével kapcsolatos visszacsatolások és értékelések kommunikálása is a dolgozók felé.
Emellett arra is figyelnie kell a vezetőnek, hogy demonstrálja az általa elvárt és a projekt sikerességét elősegítő munkamorált, hiszen ezzel hiteles lesz a projektben résztvevő tagok szemében.
2. Fejleszti a csapat erősségeit és javítja a gyengeségeket
Minden csapatnak vannak erősségei illetve gyengeségei, melyeknek az egyensúlyba hozása szintén a csapatvezető feladata.
Neki kell úgy kialakítani a csapat összeállítását, hogy minden pozícióra az arra legalkalmasabb dolgozó kerüljön, ezzel maximalizálva a projekt sikerességét.
A gyengeségek ellensúlyozására pedig ki kell találnia olyan megoldásokat, amelyeket a dolgozók a szükséges lépések megtételével magukévá tudnak tenni, jobbá válva így azokon a területeken, ahol addig gyengébben teljesítettek vagy kevesebb tapasztalattal rendelkeztek.
3. Célok meghatározása és az előrehaladás értékelése
Korábban a vezető szerepeinél már említettük a célok kitűzésének fontosságát. Ez azonban a csapatvezető mindennapi teendőinél is megtalálható.
A célok meghatározása és főként azok szem előtt tartása rendkívül fontos motivációs tényező. Ha a csapat tagjai folyamatosan szem előtt tartják a kitűzött célt/célokat, akkor az pozitív hatást gyakorol a teljesítményükre.
A vezető feladata azonban abban a tekintetben is fontos, hogy a célok elérését a megfelelő módon mérje, ellenőrizze. Rengeteg félreértés alakulhat ki abból, ha nincsen pontosan meghatározva és kommunikálva az elérendő cél. Pláne akkor okozhat ez problémát, ha a kitűzött cél irreálisan nagy, ami valójában teljesíthetetlen.
4. Konfliktusok kezelése
A konfliktusok kezelése talán az egyik legnehezebb feladat egy csapatvezető életében.
A csapatok rengeteg különféle személyiségű, tudású és motivációjú emberből állnak, akik között törvényszerűen ki fognak alakulni konfliktusok, legyen szó a munkáról vagy magánügyi súrlódásokról.
A vezető dolga elsősorban az, hogy olyan környezetet és hangulatot teremtsen, ahol megelőzhető a konfliktusok kialakulása. Ez azonban természetesen egy igen nehéz, nagyjából lehetetlen küldetés.
De ha kialakul egy konfliktus, akkor mi a teendő?
Ha létrejön egy konfliktus két vagy több dolgozó között, akkor az elsődleges feladat a probléma eszkalálódásának megelőzése. Meg kell próbálni még csírájában elfojtani a konfliktust, mert ha eszkalálódik, az az egész csapatra nézve veszélyes lehet.
A vezetőnek egyesével le kell ülnie az érintettekkel beszélni, majd – ha van rá lehetőség – közösen is körül kell járni a problémát, kutatva a lehető legjobb megoldást.
Ez a fajta mediáció a munkahelyi konfliktusok legjobb megoldási módja. Emellett pedig a szabályok pontos lefektetésével elejét lehet venni a konfliktusok kialakulásának.
5. Megbeszélések, csoporttalálkozók szervezése
A megbeszélések szervezése is a csapatvezető egyik fontos feladata, hiszen ezeken az eseményeken – legyen szó személyes vagy online találkozóról – segíthetik a csapat tagjainak az egyben tartását, a közös cél elérése felé terelését.
Emellett pedig a részeredmények megbeszélése és az esetleges módosítások megtétele is így a legegyszerűbb.
A csoporttalálkozókra akkor is szükség lehet, ha több különálló csoport is dolgozik ugyanazon a projekten. Így a csoportok meg tudják osztani egymással a munka során szerzett tapasztalataikat, így segítve egymás munkáját.
Ezek tehát a csapatvezető feladatai.
A feladatok és a szerepkörök összehangolása egy rendkívül nehéz feladat. Vannak azonban olyan tulajdonságok, amelyek hasznára válhatnak egy jó vezetőnek. Ezeknek a tulajdonságoknak és képességeknek a birtokában könnyebbé válhat a konfliktusok kezelése, a szervezés és a dolgozók, a csapattagok motivációja is.
Egy jó vezető fontos tulajdonságai
- Verbális és nonverbális kommunikációs készség: Egy jó vezetőnek kiváló kommunikációs készségekkel kell rendelkezni, hiszen a feladatok kiosztása, ellenőrzése, a visszajelzések adása is történhet szóba, így elengedhetetlen a minőségi, asszertív kommunikáció
- Szervezőkészség: Az egyik legalapvetőbb skill a jó szervezőkészség, hiszen lényegében minden feladatkör során szükség lehet átszervezésre, váratlan helyzetek megoldására
- Delegálási képesség: A delegálás, azaz a feladatok kiosztása azért kiemelten fontos, mert tudni kell megtalálni a megfelelő embert egy adott feladatra, és jól érthető, egyértelmű módon kell a feladatot elmagyarázni, hogy a dolgozó a lehető legtöbb információt megkapja a feladat elvégzéséhez
- Integritás: Itt arra kell gondolni, hogy a vezetőnek példamutató magatartást kell mutatni, feddhetetlennek kell lennie, hiszen így tud csak teljesen hiteles lenni a dolgozók szemében. A munkamorál fenntartásának egyik legfontosabb eleme az, ha a vezetőn látják az emberek, hogy ő is része a csapatnak, velük együtt dolgozik legjobb tudása szerint
- Magabiztosság: A magabiztos kiállásra szükség leeht a feladatok delegálásánál, a konfliktuskezelés során, de a dolgozókra is hatással lehet, ha azt látják a vezetőn, hogy magabiztos. Ez a miliő könnyen átragadhat a dolgozókra is, ami növeli a teljesítményüket, így elősegítve a célok elérését.
- Következetesség: A következetesség a hiteles vezető elengedhetetlen tulajdonsága. Ha a vezető maga is megfelel a dolgozók irányában elvárt feltételeknek, és nem kér számon olyan dolgot senkin, amit ő maga sem csinált meg, annál semmi sem teszi hitelesebbé a vezetőt. Ráadásul a következetességnek köszönhetően a dolgozókban is kialakul egy stabil kép a vezetőről, tudni fogják, hogyan viszonyuljanak hozzá.
A csapatvezető egyik legfontosabb feladata a csapat tagjainak a motivációja.
A munkahelyi motiváció típusa
A motivációnak alapvetően két típusa van, a külső és a belső motiváció. Mindkettő nagyban hozzájárulhat abban, hogy egy dolgozó a lehető legtöbbet megtegye a kitűzött cél elérése érdekében.
Érdemes azonban külön is megvizsgálni a kettőt.
1. Külső motiváció
A külső motivációs tényezők egy külső tényezőn alapul. Ennél a fajta motivációnál az adott tényező megszerzése vagy egyes esetekben annak elkerülése a cél.
A dolgozók esetében a leggyakoribb ilyen külső motivációs tényezők a fizetésemelés, az előrelépés lehetősége, illetve a büntetés vagy a kirúgás elkerülése.
2. Belső motiváció
A belső motiváció az egyénen belül alakul ki, a külső motivációval szemben itt nem pedig egy külső tényező megszerzése vagy elkerülése a mozgatórugó.
Itt a cselekvőben maga a végzett feladat, a cselekvés pozitív érzéseket vált ki. A belső motiváció tehát azért alakul ki, mert a cselekvő szereti végezni a munkát, így nem elvárásoknak akar megfelelni, illetve nem vár cserébe semmilyen juttatást.
A belső motiváció egyértelműen magasabb minőségű a külső motivációhoz képest. Vannak természetesen olyan esetek – nem is kevés – amikor csak külső motivációt tud találni a munkavállaló.
Kutatások azonban bizonyították, hogy a külső motiváció gátolja a belső motiváció kialakulását. Épp ezért fontos, hogy ha egy adott feladattal kapcsolatban rendelkezünk belső motivációval, akkor kerülni kell a külső motivációs forrásokat. Persze csak abban az esetben, ha valóban nincs szükségünk a külső motivációs tényezők figyelembe vételére.
Egy csapatvezető hogyan motiválhatja a munkatársakat?
Hogyan motiválja a vezető a csapat tagjait?
1. Példamutatás
Alapfeltétel, hogy a vezető példamutató magatartást tanúsítson, hiszen ezzel hitelessé válik. Ha egy vezető csak szóban ,,nagy melós” akkor nem lesz soha igazán hiteles a dolgozók szemében.
Ha azonban a dolgozók látják, hogy a vezető is részt vesz a folyamatokban, akkor az motiválja őket, hiszen a vezető példamutató magatartása erősítheti bennük azt az érzést, hogy olyanná akarjanak válni, mint a csapatvezető. Ráadásul ha a vezető következetes, akkor valóban jogosan támaszthat magasabb elvárásokat a munkavállalók irányába.
2. Kiváló munkakapcsolatok
A jó vezető-beosztott viszony egyértelműen pozitív hatást gyakorol a munkamorálra.
A vezetőnek figyelnie kell arra, hogy őt is a csapat tagjának tekintsék, ne alakuljon ki hatalmas szakadék a vezető és a beosztottak között.
De hogyan érheti ezt el a vezető?
A munkatársak számára rendezett csapatépítő programok kiváló lehetőséget nyújtanak abban, hogy a munkatársak ne csak kollégák, hanem esetleg barátok is legyenek.
Fontos az ilyen rendezvények esetén, hogy a vezető a dolgozók bevonásával tervezze meg azt, hogy valóban olyan programot válasszon, ahol a lehető legtöbben jól tudják érezni magukat.
3. Célok meghatározása
A célok meghatározása és azok szem előtt tartása megteremti és fenntartja a dolgozók motiváltságát. Ennek a fontosságát szinte nem lehet eléggé hangsúlyozni.
Ha a célok eltűnnek a projektben résztvevő munkatársak elől, vagy lekerül róluk a fókusz, akkor igen hamar motiválatlanná válhatnak, különösen akkor, ha egy hatalmas projektről van szó.
A vezető dolga a munkatársak érdeklődésének a fenntartása.
4. Visszajelzések adása
A feedback az egyik legfontosabb motivációs eszköz.
Legyen szó akár pozitív akár negatív visszajelzésről, a munkavállalókra óriási hatást gyakorolhat egy értékelés.
Magyarországon ennek sajnos nincsen erős kultúrája, így ahol találkozik vele egy munkavállaló, biztosan hatni fog a motivációjára.
A kommunikáció rendkívül fontos a feedback során, hiszen egy építő jellegű kritika is lehet bántó, illetve egy dicséret is tud úgy hangzani, ami bántó lehet a munkavállaló számára. Egyértelműsíteni kell minden esetben, hogy a visszajelzés célja az, hogy a dolgozó jobban érezze magát illetve hogy a munkája értékes a csapat számára.
5. Személyes segítségnyújtás
A vezetőnek elérhetőnek kell lennie a dolgozók számára, ha munkahelyi vagy személyes problémákkal fordulnak hozzá.
Ez hozzájárulhat a bizalmi kapcsolatok kialakításához, így a többi motivációs eszközt is sokkal magabiztosabban és sikeresebben tudja majd alkalmazni a vezető.
A csapatvezetés egyik legfontosabb része a csapat tagjainak a motiválása. Motiváció nélkül ugyan el lehet végezni bizonyos feladatokat, igazán kiemelkedőt azonban csak egy jól szervezett, motivált közösség tud létrehozni. Egy ilyen csapatnak pedig szüksége van egy minden tekintetben kiemelkedő vezetőre, aki egyben tartja a csapatot és fenntartja a motivációt a közös cél elérésének érdekében.
Regisztrált Mérlegképes Könyvelő, Adóstratégiai és Üzleti Tudatosság Tanácsadó
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Tudatos Könyvelés KFT ügyvezetője
Küldetésem az Üzleti és magán életi Tudatosság népszerűsítése, célom hogy támogassam az ügyfeleinket abban, hogy egy profi és sikeres céget építsenek. Erősségem a stratégiai szemlélet és nagyon jól rá tudok érezni arra, hogy a partnereinknél milyen területeket szükséges fejleszteni ahhoz, hogy sikeresebbek legyenek.
Egész életemben a tudatosságra törekedtem az életem minden területén és cégemmel is ezt képviselem.
A kívülről történő napi munkába járás címén érdemes néhány szabállyal, kérdéskörrel tisztában lenned. Az alábbiakban azt foglaljuk össze, milyen kötelezettségeid és milyen lehetőségeid vannak, ha a munkavállaló munkába járással kapcsolatos utazási kérdéseit szeretnéd megválaszolni.
A közigazgatási határon kívülről bejáró dolgozókon túl azoknak is rendkívül előnyös lehet a bejárás költségtérítése, akik közelebb dolgoznak.
De mit is jelent mindez és milyen szabályok vonatkoznak a költségtérítésre? Mikor kötelező a munkáltatónak kifizetnie az összeget, vagy annak egy részét, és mikor könyvelhető el plusz juttatásként?
Hogyan kell elszámolni ezekkel az összegekkel, mire kell odafigyelni, és miért lehet ez motiváló tényező a munkavállaló számára?
Következő cikkünkben végigvesszük, mit érdemes tudni , ha a munkavállaló munkába járással kapcsolatos költségeiről beszélünk.
Mi számít munkába járásnak munkavállalói viszonylatban?
Nem árulunk el titkot azzal, hogy a munkavállalót illető térítések között az is szerepel, honnan jár munkába az illető. Erre a Munka Törvénykönyvében is hivatkoznak.
Az Mt. 51.§-a alapján tehát mér tudjuk, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak azt a költségét, amely a munkaviszony létesítésével indokoltan merül fel. Az is ide köthető, hogy vannak esetek, amikor a munkába járással kapcsolatos utazási költségeket meg kell téríteni. De mi is számít munkába járásnak? Az alábbiak:
- a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
- a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy a tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi bejárás és hazautazás is. Amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították.
Ezek tehát azok az esetek, amikor mindenképpen foglalkoznod kell a költségtérítéssel.
Munkába járás és hazautazás: van különbség?
Elsőre talán nem gondolnál rá, de a bejárás és a hazautazás között lehetnek költségkülönbségek.
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II.26.) kormányrendelet értelmében munkába járásnak minősül:
- a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely,
- a munka helye között munkavégzési célból történő helyközi utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi bejárás és hazautazás, valamint
- a közigazgatási határon belüli, a lakóhely vagy tartózkodási hely.
Ezen kívül a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi bejárás és hazautazás is ide tartozik. A törvény akkor érvényes, ha a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedés miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja megközelíteni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették vagy módosították.
A hazautazás ezzel szemben eltér a napi munkába járástól.
Ezalatt a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazást értjük.
A hazautazással kapcsolatos költségtérítésnek van egy éves felső korlátja, amelyet minden évben közzétesz az illetékes miniszter.
Munkába járás költségtérítés: mikor kötelező?
Az egyszerűség kedvéért lássuk, hogy neked, mint munkáltatónak mi kötelező az utazási költségek megtérítésében:
- közlekedési eszközt nézve a belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán történő utazást,
- menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton való utazást,
- elővárosi vasúton (HÉV-en) történő utazást,
- menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven történő utazás költségeinek meghatározott hányadát.
A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás esetén a díjak legalább 86%-a.
Mikor lehet plusz lehetőség?
Természetesen a kötelezőkön túl nagyobb mértékben is megtérítheted a költségeket.
Az utazási költségtérítés esetén, a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venned azt a bevételt, amelyet
- utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy
- költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is),
- a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy,
- hazautazásra a munkahely és a lakóhely között
közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 15 forint értékben kap a magánszemély.
Tehát a fenti esetekben 15 forint/km értékben megtérítheted a bejárást a munkavállalódnak.
Ezekben az esetekben csak az fontos, hogy a kormányrendelet szerinti munkába járás megvalósuljon.
Ebben az esetben a 9 Ft/km-es mérték felett magasabb összeget is téríthetsz adómentesen 15 Ft/km-es összegig, sőt a bérlet vagy jegy 100%-os ára is adómentesen téríthető.
Ezen felüli térítés esetén a magánszemély nem önálló tevékenységből származó jövedelemként (munkabérként) adózik.
Az SZJA törvény jóval engedékenyebb, ugyanis az adómentességet sem a közlekedési eszközhöz, sem pedig annak kényelmi szintjéhez nem köti.
Tehát az, hogy első osztályon, vagy IC-n utazik-e a munkavállaló, az teljesen a te döntésed.
Hogyan kell elszámolni a bérlet vagy menetjegy árának összegét?
Jogszabály szerint elegendő a bérlet vagy a jegy leadása is az elszámoláshoz. Persze a cégnévre történő számla is jó megoldás lehet.
Nem csak a teljes árú jegyek és bérletek fogadhatók el: kedvezményes jegyeket, bérleteket is megtéríthetsz.
Mire kell figyelni? Például a MÁV Start Klub kártya család tagjaival, hisz általában ezek éves és teljes országos kedvezményes utazást jelentenek, sőt egyes esetekben átruházhatók.
Ezeket is adhatod dolgozóidnak, de ezesetben nem jár az adómentesség.
A 2022-es adózási változásokról itt olvashatsz bővebben!
Hogyan számoljuk el a helyi bérletet?
Azt már tudjuk, hogy ha például a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye közigazgatáson kívül esik, adómentesen elszámolható a jegy vagy a bérlet. De igaz ez a budapesti helyi bérletre is?
Sajnos ebben az esetben nemmel kell válaszolnunk. Ebben az esetben a bejárás fogalma értelmében a munkavállaló a munkahelytől eltérő településen lakik, de a helyi közlekedést nem átutazás céljából veszi igénybe, mert Budapesten belül leszáll a helyi járatról.
Így a HÉV bérlet árának 86%-át kötelező téríteni, viszont a budapesti helyi bérlet meghatározott juttatásként téríthető.
Mire figyelj a munkába járás költségtérítése esetén?
Vegyük most végig, miket tarts szem előtt, hogy törvényileg és térítésügyileg is rendben legyenek a lehetőségek.
- Az adómentességet tartsd szem előtt, ugyani, ahogyan fentebb is írtuk, több esetben nem érvényesíthető.
- A 86%-os térítés minimum érték: megállapodhattok úgy is, hogy más módon, például saját járattal oldod meg a munkavállaló bejárását.
- Egyes esetekben meghatározott mértékű összegre jogosult a munkavállaó: például, ha nincsen a két pont között közösségi közlekedés, vagy a munkarend miatt nem tudna bejárni, vagy azt csak hosszú várakozással tudja igénybe venni. A mozgáskorlátozottság illetve a bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke esetén szintén más szabályok érvényesülnek.
Miért lehet jó a munkavállalónak ez a lehetőség?
Az adómentességen túl a munkavállaló ösztönzése is jó érv lehet. Például, ha a környezettudatosság céges alapelv, a közösségi közlekedés használata kifejezetten jó megoldás lehet.
A kényelmes közlekedés, a biztos térítés pedig kinek ne jönne jól? Ha azt vesszük, mennyibe kerülnek a jegyek és a bérletek, és mindezt a munkavégzés helye közötti napi ingázással, és a saját költségei kárára tudja csak igénybe venni, akkor a munkavállaló számára kifejezetten hasznos juttatás lehet a közlekedés térítése.
Ha a munkavállaló nem szeretné igénybe venni a közösségi közlekedést, de a jelen üzemanyagárak mellett az autóját sem szívesen használná, szintén meggyőzhető és motiválható a költségtérítéssel.
A céges autó előnyeiről és lehetőségeiről innen informálódhatsz!
Miben tud segíteni a könyvelő?
Természetesen rengeteg további kérdés merülhet fel benned a bejárással kapcsolatban. A könyvelő és a bérszámfejtő minden kérdésben tud segíteni:
- ha bizonytalan vagy az adómentességet illetően,
- ha pontosítanád a jogszabályi vonatkozásokat,
- ha speciális esetről van szó,
- ha biztosra szeretnél menni a költségeket illetően, vagy
- bármilyen egyéb kérdésed lenne.
Bérszámfejtési és könyvelési kérdésekben bátran fordulj hozzánk!
Regisztrált Mérlegképes Könyvelő, Adóstratégiai és Üzleti Tudatosság Tanácsadó
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Tudatos Könyvelés KFT ügyvezetője
Küldetésem az Üzleti és magán életi Tudatosság népszerűsítése, célom hogy támogassam az ügyfeleinket abban, hogy egy profi és sikeres céget építsenek. Erősségem a stratégiai szemlélet és nagyon jól rá tudok érezni arra, hogy a partnereinknél milyen területeket szükséges fejleszteni ahhoz, hogy sikeresebbek legyenek.
Egész életemben a tudatosságra törekedtem az életem minden területén és cégemmel is ezt képviselem.
A bérszámfejtés minden cég életében elengedhetetlen. Mégis sokan nincsenek tisztában azzal, mit is csinál pontosan egy bérszámfejtő, miért fontos munka ez, és miért lényeges, hogy megbízható szakember végezze.
Fizetés, juttatások, TB, nyilvántartások, szabadságolások és egyéb munkaügyi feladatok: mit is jelent pontosan a bérszámfejtés?
Miért keverik sokan a könyveléssel, és mi is a bérszámfejtő munkatárs feladata? Miért nagyon fontos, hogy megbízható és követhető legyen ez a folyamat, és miért lehet előnyös a kiszervezés?
Valóban végezheti könyvelő is a bérszámfejtést, és mire kell odafigyelni a bérszámfejtési feladatok során?
A következő cikkben minden kérdésre választ adunk!
Mi is az a bérszámfejtés?
Elsőként sokan arra gondolnak, hogy a bérszámfejtés elkészítése egy egyszerű és rövid feladat. Azonban itt korántsem csak a fizetés kiutalásáról beszélünk.
Röviden a bérszámfejtő a munkavállalókat érintő kifizetésekkel kapcsolatos információk összegyűjtésével, ellenőrzésével és feldolgozásával foglalkozik, tekintettel az adott jogviszonyra (pl.: munkaviszony, társas vállalkozói vagy megbízási jogviszony), valamint figyelembe veszi a távollét időtartamát (pl.: gyermekgondozás miatt, szabadság, betegség esetén) és az esetleges leiltások, adókedvezmények összegét.
A szakember sokrétű, a jogszabályoknak megfelelő munkát kell, hogy végezzen, hiszen pontos és precíz munkavállaló nélkül a fizetések és a munkaügyi feladatok sem stimmelnének.
Ez az összes munkavállaló számára fontos, hiszen a bérkiadás számfejtése, a folyamatos munkaügyi intézkedések mellett a TB ügyintézés, a az állományba vétel dokumentálása és a szabadságolások jogszabályi betartása is a bérszámfejő feladata.
Minden cég számára kiemelkedően fontos, hogy ezek jól működjenek.
Mi a különbség a bérszámfejtés és a könyvelés között?
Sokan gondolják úgy, hogy a könyvelő és a bérszámfejtő feladatai teljesen egyeznek. Ezért is van az, hogy a dolgozók sok esetben fordulnak a könyvelőhöz, ha munkaügyi kérdésük van.
A könyvelő elvégezheti a bérszámfejtést is.
Ahhoz, hogy lássuk a főbb különbségeket, érdemes megnéznünk, mik a könyvelő feladatai:
- pénzügyi adatok összegyűjtése,
- számviteli nyilvántartások rögzítése, ellenőrzése,
- kimutatások készítése,
- bankszámlakivonatok, bizonylatok bevallások kezelése,
- beszámolók készítése a hatóságok felé,
- a cég pénzügyeinek nyomon követése,
- adónemek ismerete,
- adótanácsadás,
- szakértő feladatok ellátása.
Tehát a könyvelő elsősorban a cég ügyeivel foglalkozik, évi kimutatásokat végez, a pénzügyeket, az adózást és a cég iratainak és pénzügyeinek kérdéseit intézi.
Ezzel szemben a bérszámfejtő a munkavállalók kifizetésével, munkaügyeivel, feldolgozásával, a jogviszonyokkal foglalkozik. Tehát a két szakma, habár egyes esetekben fedheti egymást, valójában teljesen mást jelent.
Mi a hasonlóság a két szakma között?
Ahogyan említettük, azért hasonlóságok is akadnak: mindkét esetben felkészült és jól képzett szakembernek kell ellátnia a feladatot.
Összességében kevés olyan jogszabály akad, amely mindkét szakterületet érinti, az vitathatatlan, hogy mindkét szakember fejében tengernyi törvénykönyvet jelentő tudás van, és a folyamatos változások követése, a szükséges és naprakész információk ismerete nélkül aligha végezhetnének biztos munkát. Ez alapján tehát elmondhatjuk, hogy a naprakészség egy komoly metszet a két szakma között.
Milyen feladatokat lát el a bérszámfejtő?
A szakember rengeteg lényeges, felelősséggel járó feladatban érdekelt.
Ezek általában az alábbiak:
- egyik fő feladata a bérek és egyéb juttatások számfejtése, a fix összegű (előlegek, bírói letiltás, kártérítés) és százalékos levonások (nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, magánnyugdíjpénztár, személyi jövedelemadó, munkavállalói járulék), betegszabadság, táppénz és családi pótlék, kiegészítő fizetés, bérpótlék, túlmunka, jutalom, prémium összegének figyelembevételével történő munkaügyi feladatok,
- emellett ellátja a gazdasági szervezetet terhelő befizetések (nyugdíj- és társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, munkavállalói járulék) összegének megállapítását,
- intézi a bérszámfejtő lapok, bérfizetési jegyzékek, bérösszesítők, bérfeladások elkészítését,
- nyilvántartásokat vezet a béreket érintő járulékok és befizetési kötelezettségek tekintetében,
- bevallásokat készít az adóhatóság felé,
- nyilvántartja, kézi és számítógépes rendszerek segítségével a dolgozók jelenlétét, szabadságait a túlórákról az alkalmazottaknak járó fizetés és juttatások kiszámítása miatt,
- előkészíti az alkalmazottak fizetését és juttatásait,
- kiállítja a fizetési csekkeket, vagy intézi a fizetés átutalását,
- ellenőrzi és elkészíti a munkaidő-kimutatásokat, jelenléti íveket, bérszámításokat és egyéb információkat, hogy a bérelszámolással kapcsolatos eltéréseket meg tudja határozni és egyeztetni tudja az illetékessel.
A szakember végzi a munkaügyi teendők nagy részét
A munkavállaló keresőképtelensége és ezzel járó juttatások kifizetése (például gyermekvállalás esetén csed, gyes és gyed) és adminisztrációja is komoly tudást igényel. Főképp, hogy a bérszámfejtőt is számos változás érinti: hiszen minden évben akár többször is olyan változások jöhetnek, amelyekkel jogszabályi kötelezettségei mellett a munkavállalók felé nyújtott bizalma és biztos munkaügyi segítsége is kulcsszerepet játszik egy cég életében.
A felsoroltakon túl még számos feladata van a bérszámfejtőnek, de egyszerűen szólva: majdnem minden „magánszemélyhez fűződő” kifizetés (pl.: munkabér, juttatások, megbízási díj, tagi kivét, ingatlan bérletidíj – ha vállalkozás bérel ingatlant magánszemélytől), és foglalkoztatottakkal kapcsolatos ügyintézés során az ő szaktudására van szükség.
Miért fontos a megbízható bérszámfejtés?
A bérszámfejtés, bérek egyeztetése nagyon érzékeny és felelősségteljes munkakör, nagy precizitást igényel.
A munkavállalók 95%-a segítségre szorul, ha munkaügyekről van szó, ezért útmutatást kell nyújtani számukra a dokumentációban, illetve abban is, hogy személyes ügyeiket miként tudják zökkenőmentesen elintézni.
A bérszámfejtőnek kiemelkedően empatikusnak kell lennie, és számításba kell vennie, hogy fontos az illetőnek az, hogy rendben legyenek a munkaügyi és béres dokumentumai, hiszen a kedvezőbb nyugdíjazás és egyéb hitelkérelmeknél ezek döntő befolyással bírnak.
Tapasztalataink szerint egy cégnél erősíti a munkahelyi légkört és munkamorált, ha érzik a munkavállalók, hogy mögöttük egy tapasztalt és segítőkész bérszámfejtő áll, akire számíthatnak.
Emellett a cég életében sem mindegy, hogy megbízható-e a szakember, hiszen több problémát is okozhat a pontatlan munkavégzés:
- nem a naprakész törvényi előírásoknak megfelelően készül el a bérelszámolás;
- szabálytalanságság adódhat az eljárás menetében;
- munkabérek kifizetése nem megfelelő, nem precíz vagy nem időben történik meg;
- a szabadságokat rosszul számolják el;
- munkavállalói járulékokat, adót, illetve foglalkoztatói közterheket nem megfelelően állapítják meg;
- a letiltások, levonások elszámolása nem kielégítő;
- az adókedvezmények érvényesítése helytelen;
- a jogszabály által előírt bejelentéseket, bevallások beadását elmulasztják, ezért probléma adódhat a határidő után történő beküldéssel.
Tévhitek a bérszámfejtés kapcsán
A legnagyobb tévhit, hogy a bérszámfejtéssel foglalkozó munkatárs csak hónap elején van tele munkával.
Vegyük például azt a szituációt, hogy új kolléga érkezik a céghez, vagy éppen távozik egy munkavállaló. Ezeket a változásokat a bérszámfejtőnek kell elintéznie.
Előfordulhatnak hó közbeni kifizetések, előlegek, juttatások utalásai is.
Megbetegedhet egy dolgozó: ilyenkor a TB ügyintézés is a szakember feladata. Emellett túlórázhat, szakmai távollétet kérhet, kiküldetésre mehet a munkavállaló. Értelemszerűen minél nagyobb egy cég, annál több ilyen helyzet adódhat.
A bérszámfejtő nagy felelősséget vállal minden hónapban az adóhatóság felé is, ezért elengedhetetlen, hogy feladatait pontos, szakmai módon végezze.
Előfordulhat, hogy az ügyfél hónap közben kér egy kimutatást, melyet szintén a bérszámfejtő végez el.
A bérszámfejtés kiszervezése: mit is jelent mindez?
A vállalkozások és cégek általában könyvelői irodákat bíznak meg a könyvviteli feladatok, valamint a bérszámfejtési teendők ellátásával. Vannak olyan könyvelők, akik egyedül látják el mindkét tevékenységet.
Ennek egyik oka az, hogy nem könnyű megbízható, szakmailag kifogástalan bérszámfejtőt találni. Ezért gyakran felmerül lehetőségként a kiszervezés, ami manapság egyre elterjedtebb, hiszen a bérszámfejtés jó ideje önálló tevékenység.
Éppen ezért a vállalkozó szellemű bérszámfejtők céget alapítva, vagy egyéni vállalkozóként dolgozhatnak.
Természetesen ezt a feladatot kiszervezheti a vállalkozás is, hiszen – habár a könyvelő felé bizonyos időközönként adatokat és információkat ad át a bérszámfejtő, előfordul, hogy szükséges némi egyeztetés (pl.: osztalék kifizetéskor) – a könyveléstől teljesen elkülönülten kezelhető feladat kapcsán.
Az is előfordul, hogy maga a könyvelő szervezi ki a bérszámfejtést, így könnyebbség számára, hogy csak a saját szakterületével kell foglalkoznia, nem kell még a bérügyi, társadalombiztosítási, munkaügyi teendőket is intéznie, valamint azok változását folyamatosan nyomon követnie.
A könyvelői munka kifejezetten megterhelő, ezért nagy segítséget nyújthat, ha egyes részeit kiszervezheti a szakember.
Mik a legfontosabb előnyei?
Akárhogy is nézzük, a kiszervezés mellett jó pár érv felsorakoztatható:
- Szakértelem: a jogszabályok folyamatos változása állandó készenlétet kíván. Ha a kiszervezés mellett döntesz, biztos lehetsz benne, hogy naprakész és a szabályokat a gyakorlatban is alkalmazni képes szakembert bízol meg,
- Költséghatékonyság: nem kell saját bérprogramot és számítástechnikai eszközöket fenntartanod, valamint saját munkavállalót sem kell alkalmaznod a feladatra. Nem kell költened a továbbképzésekre, és a távollét gondja sem nyomja majd a válladat,
- Időmegtakarítás: nem kell betanítani, ellenőrizni a munkavégzőt, és a terület jogszabályváltozásai miatt sem kell aggódnod. Ha pedig a könyvelőd és bérszámfejtőd egy és ugyanaz, az ügyfelekkel, munkavállalókkal történő kommunikációra sem kell időt szánnod,
- Határidők: a szakember feladatait számos határidő övezi, hiszen egy vállalkozást többféle adó, járulékfizetési kötelezettség terhel, melyek befizetésének, illetve az elszámolás különböző nyomtatványokon való benyújtásának határideje eltérő lehet. Ha kiszervezed a feladatkört, az adók, járulékok mindig az előírt határidőre, és megfelelő összegben elszámolásra kerülnek, a megbízott szakember összegezi, és előkészíti átutalásra azokat.
- Titoktartás: kiemelten fontos, hiszen a személyes adatok kezelése végett a titoktartás kulcsfontosságú. A számfejtést végző szakember garanciát vállal arra, hogy a hozzá kerülő adatokkal körültekintően és vizalmasan bánik,
- Biztonság: ha megbízol egy szakmailag felkészült bérszámfejtőt, sokkal nyugodtabban alszol majd, hiszen ő eligazodik a jogszabályok között, és naprakészen tudja vállalni a változásokat is..
Mire figyelj a bérszámfejtés során?
Akad néhány elem, amelyre különösen oda kell figyelned (kivéve, ha biztos vagy a megbízott szakember dolgában, hiszen akkor ezek alapvetőnek számítanak):
- a bértitok: az, hogy a munkavállalók mennyit keresnek, és milyen juttatásokban részesülnek, kiemelkedően fontos a vállalati kultúrában,
- a megismert személyes adatok: ezek ismerete mindenki számára jelentőséggel bírnak, a GDPR szellemében pedig különösen oda kell rájuk figyelni,
- a gondos és biztos pénzügyi utalás: minden munkavállaló számára fontos, hogy időben és a megfelelő összegben a számláján legyen a bére, ezért nem is lehet kérdés, hogy erre kiemelten oda kell figyelni,
- a változások figyelemmel kísérése: már sokszor említettük ezt, de nem csak a jogszabályok tekintetében lényeges mozzanat, hiszen a munkavállalót ért változásokat (gyermek születése, béremelés, részmunkaidőre váltás, szabadság stb.) is legalább ennyire figyelemmel kell követni.
Miért végezheti könyvelő is a bérszámfejtést?
Azt már megírtuk, hogy a könyvelő is végezheti a bérszámfejtést. Nálunk az alábbi szempontok számítanak elsősorban, ha bérszámfejtésről van szó:
- Naprakész bérszámfejtés és elégedett dolgozók: figyelembe vesszük a szokásokat, és az elvárt időpontig teljesítjük a kéréseket,
- Ügyfélszolgálatunkhoz bármikor fordulhatsz: akár azonnali problémákat is megoldunk,
- Munkaügyi adminisztráció: a sok cégvezető által kevésbé kedvelt adminisztratív feladatok minden pontjában számíthatsz ránk,
- Könnyített utalás: utalási file-t készítünk a bérek utalásáról, ami egy gombnyomással könnyen beolvasható a banki utalások közé,
- Többdimenziós könyvelési szolgáltatás: a teljesítménybér kiszámításával is tudunk segíteni, ha szeretnél eredményesebben céget építeni és motiváltabb munkatársakkal együtt dolgozni,
- Bérstratégia tervezése: az átláthatóbb pénzügyi tervezés és a bérköltségek tervezése szintén állandó feladatunk.
Ha további kérdéseid lennének, keress minket, és szívesen segítünk a bérszámfejtés kapcsán is!
Regisztrált Mérlegképes Könyvelő, Adóstratégiai és Üzleti Tudatosság Tanácsadó
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Tudatos Könyvelés KFT ügyvezetője
Küldetésem az Üzleti és magán életi Tudatosság népszerűsítése, célom hogy támogassam az ügyfeleinket abban, hogy egy profi és sikeres céget építsenek. Erősségem a stratégiai szemlélet és nagyon jól rá tudok érezni arra, hogy a partnereinknél milyen területeket szükséges fejleszteni ahhoz, hogy sikeresebbek legyenek.
Egész életemben a tudatosságra törekedtem az életem minden területén és cégemmel is ezt képviselem.
